Egy újabb sima menet

A három napos, full aszfaltos betyárkodás nem sok izgalmat hozott, mondhatnám, hogy szokás szerint, de már ez is elcsépelt. Citroën-Ford - Loeb-Grönholm. Mikor tér már magához Solberg és a Subaru, vagy mikor nő már fel valaki aki szintén be szállhatna a csatába? Mert ez így uncsi. Nem a verseny, azt tök jó nézni, meg izgalmas, mert akármi is történhet, na de nem történik soha semmi, és ettől unalmas. Tudjuk a végét előre, max. kettőből választhatunk.

Az első nap három gyorsot sikerült bezsebelnie Loeb-nek, persze olyan előnnyel, hogy a nap végére simán összejött 20 másodperc előny. A második gyorson Grönholm még odapattintott neki, de ez csak arra volt jó, hogy feltüzelje Loeb-öt aki valahol ezen a környéken kapcsolta magát rettenetesbe. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Grönholm autójának volt valami baja, ami némi fejtörést okozott a szerelőknek is.

Valahol a gumik környékén lehetett a gond, mert Grönholm délután ugyanolyan gumikat rakatott fel, amilyeneket Loeb reggel használt, de nem jött be a lelesős taktika. A Focus WRC túl sokat csúszkált, és ez persze időveszteséghez vezetett. Loeb meg nyomta mint süket a csengőt, és gyűjtötte a másodperceket, mint Piroska a répás kalácsot. Mögöttük már egy perces hátrányban volt a mezőny.

Akit ekkor Bengue vezetett, vagyis ő állt a harmadik helyen. A Skoda korábbi gyári versenyzője most Peugeot 307 WRC-vel hasított, és a beállításokat próbálgatta, úgy tűnt nem rossz eredménnyel. Eközben harcban állt a Fordos Hirvonennel, aki pedig az új spanyol csillagra, Daniel Sordora figyelt. Szóval, amíg a két király elöl azt sem tudta mit tegyen elalvás ellen, mögöttük állt a bál.

Sainz pártfogoltja, Sordo diffi gondokkal küzdött a nap elején, de aztán ezt megoldották, és semmi sem tarthatta vissza, hogy bevillantson egy harmadik legjobb időt az egyik gyorson. Aztán az ötödik helyen fejezte be az első napot. Mennyire örültek volna még ennek az ötödik helynek is a Subarunál, de még a közelébe sem értek.

Sarrazin a tizedik, Solberg a 14. helyen állt az első nap végén. Solberg az első gyorson kicsit átalakította az autót. Leginkább a kipufogó cső nyomódott össze, és emiatt nem tudtak elég gyorsan menni, mert a gáz alig tudott kiszivárogni a csövön. Aztán Atkinson ugyanott, ugyanúgy a kipufogóját tette tönkre, de szerencsétlenebbül járt, mert túlmelegedés, és váltó hiba lett nála a következmény.

A második nap nem sok minden érdekes történt. Loeb tovább növelte előnyét. A napi négy gyorsból kettőt megnyert, és még egy huszast akasztott Grönholm nyakába, így estére már 40 másodpercre duzzadt az előnye. A másik kettőt Hirvonen és Sordo nyerte. Kettejük között 5 másodperc különbség volt ekkor, és az utolsó napi 112 kilométerre maradt a harc eldöntése.

Grönholm autója továbbra sem dolgozott megnyugtatóan a versenyző számára. Nem értette, miért nem tud gyorsabban menni, mikor Loeb meg tud. Minden körülmény számba vevése után belátta, hogy nincs esélye Loeb-öt utolérni, de annak is pontosan a tudatában volt, hogy a verseny az utolsó gyors után ér véget. Addig bármi történhet, küzdenie kell. Egy kis megperdülés is megváltoztathat mindent. Ezt a legjobban Bengue tudta, aki így járt az utolsó gyorson, és ezzel, meg a korábbi beállítási gondokkal az ötödik helyre csúszott, Sordo és Hirvonen mögé.

Az utolsó napra még annyi sem maradt mint a másodikra. Loeb gond és megperdülés nélkül teljesítette a napot, és persze megnyerte a versenyt. Grönholm mögötte a tuti pontokat hozó harmadik helyen ért célba. A Sordo-Hirvonen csata nem fordult meg, és az előző napi eredmény maradt a végső is, ahogy Bengue ötödik helye sem változott már.

Következik április végén az Argentin futam. Meglátjuk lesz-e izgalom.

Köszönet a képekért a cseh ralis honlapnak , és Petr Lusk-nak.