A fogyókúra mellett fontos a nagyobb teljesítmény, hiszen 92 lóerő még 890 kilóra sem valami sok. A versenyautó sportlégszűrőt és verseny-kipufogórendszert kapott. Eszméletlen hangos lett, és a teljesítménye 107 lóerőre, a nyomatéka 138 Nm-re nőtt. Ez persze még mindig nem sok, és az igazat megvallva jól jönne még tíz-húsz lóerő, de a jó versenyhez az a legfontosabb, hogy az autók azonos teljesítményűek legyenek. A jó köridő jellemzően egyébként sem a motorerőn, hanem a futóművön múlik.
jól látszik a váltókulissza meg a két bowden
A kupás Swift alatt direkt a pályaautózáshoz, sőt direkt a Swifthez kitalált német KW versenyfutómű van. A Zengő Motorsport a fejlesztés első szakaszában állítható futóművet tesztelt, majd amikor megtalálták az ideálisnak vélt beállítást, aszerint gyártatták le a kupás autók gátlóit. A homológ autókban természetesen már nem állítható a lengéscsillapító, hiszen túl nagy eltéréseket eredményezhetne, és itt az a cél, hogy a versenyautók ugyanazt tudják.
A motoron és a futóművön kívül a váltót is átalakították. Egyrészt rövidebbre cserélték a végáttételt, amitől a fokozatok is rövidebbek lettek, másrészt megszüntették az utcai Swiftek váltóját jellemző akadozást. Az áttételek kicsit még így is hosszúak, de a módosított váltóval már sokkal jobban ki lehet aknázni a motor erejét, és a versenyautóban a váltókar könnyedén, pontosan jár.
LED-es fordulatszámmérő került a műszerfalra, mivel az alap-Swiftben ilyen luxuscikk nincsen. Bevásárláshoz persze nem is kell, de a pilótáknak nagyon fontos, hogy pontosan tudják, éppen milyen fordulatszám-tartományban pörög a motor, mikor érdemes váltani.
A versenyautó tulajdonképpen majdnem kész is van. Kell még bele egy versenyülés, egy hatpontos biztonsági öv meg egy sportkormány, kell rá négy slick gumi, és mehet is a pályára. A slick gumikról fontos tudni, hogy eszméletlen jól tapadnak. Semmilyen utcai gumi nem produkál még csak hasonló tapadást sem. Ha ráadásul versenyfutómű is támogatja őket, olyan kanyarsebességre lesz képes az autó, amilyenről utcai autó még csak nem is álmodott soha.
Így lehet, hogy a kupás Swifteknek jó pilótával mindössze két percre, valamint 21-22 másodpercre van szükségük, hogy körbeérjenek a Hungaroringen. Ezt az időt egy 280 lóerős Mitsubishi Evo IX-cel megdönthetjük, de mondjuk egy 225 lovas Ford Focus ST -vel már nem fog sikerülni. Hiába gyorsul a Focus ezerszer jobban, hiába a brutális motorerő, a kanyarokban annyi időt fog elvesztegetni, hogy a végén mégis a gyenge, de kanyarban iszonyatosan gyors versenyautó jegyzi majd a jobb kört.
mindössze néhány matricából áll
Volt szerencsém egy hétvégét versenykörülmények között is kipróbálni a Swiftet. Először nagyon furcsa volt, nehezen éreztem rá. A slick gumikon egészen másképp kell menni, én meg még csak utcai gumikon versenyeztem, így az egyetlen eredmény, amit felmutathatok, hogy a két versenynap után gyakorlatilag karcmentesen állítottam le az autót a boxban.
Annyi mindenesetre így is kiderült, hogy rohadt hangos, borzasztóan jól fordul, és ha meg akar pördülni, nem egyszerű megfogni, igaz, addig nagyon kezes, és látszatra megbocsátó. A Swift nem a gyorsulása miatt lopta be magát a szívembe, de a verseny így is izgalmas volt. Ha az ember centikre autózik valakitől, és közben ketten támadják, tökmindegy, 100 lóerős a motor, vagy kétszáz.
Magyarországon a gyorsasági autósport mezőnye lényegében két részre oszlik. Egyik fele maga vásárolja, építi át és buherálja az autóját. Ők általában irtóznak a márkakupáktól, szerelmesek a Porschéba, Hondába, BMW-be, vagy csak egyszerűen úgy gondolkoznak, hogy az autósportban ló és lovasa egységet alkot, mindegy, melyik fejlődik. Ugyanúgy örülnek, ha az autó gyorsul, mint amikor ők találnak néhány tizedet a pályán.
A márkakupák mezőnye egy picit másképp látja a dolgokat. Őket kevésbé érdekli az autó, annál inkább a vezetői tudás. Pont azt szeretik, hogy az összes autó nagyjából ugyanazt tudja, és a végeredmény szinte kizárólag a vezetési tudáson múlik. Azért szinte, mert a szabályok adta kereteken belül lehet egy picit játszani az autóval, sok múlik a futómű beállításán, a gumik hőmérsékletén, és egy szoros mezőnyben bizony minden tizedmásodperc számít.
Magyarországnak egészen tavalyig két márkakupája volt, idén azonban már két és fél van. A Renault Clio-kupa még viszonylag fiatal, de az Opel Astra Classic-kupa már öt éve is öreg volt. A kupás Astrákat nem szabad lebecsülni, könnyű, gyors és nagyon élvezetes autók, a mai napig nagy öröm velük az élet, de már látszik rajtuk a kor és a harc, a nagy részük ütött-kopott, és bizony a vége felé már, márkakupa ide vagy oda, óriási különbségek voltak a versenyautók között. Idén néhány astrás pilóta még versenyez ugyan, de nagy mezőny már nincs. Annál többen versenyeznek az új Swift-kupában.
Mivel a versenyautó mindössze 3,5 millióba kerül, népes mezőny gyűlt össze. A Hungaroringen tartott futamokon versenyenként több mint húsz pilóta indul, és teszi próbára magát. Az autók egyenlőek, csak a tudás számít. Szinte.
