Extrém szovjet családi autó | Totalcar

Extrém szovjet családi autó

szerelem

Közzétéve: 2001. 04. 28. 12:06

Közzétéve: 2001. 04. 28. 12:06

A Vörös Hadsereg hegyvidéken és völgygerincen át előretört és nyert - 1945. május 8-án véget ért a második világháború. A győztes Szovjetunió egy nappal később bemutatta Győzelem (Pobeda) nevű családi autóját. Sok mindent el lehet mondani az orosz autókról: elavultak, nyugati típusok másolatai - ez azonban éppen a Pobedára nem volt jellemző.

 
 
 
   
"A békés élet játékos boldogsága tülti el a
Margitszigeten játszadozó gyermekeket, akik kíváncsian
állják kürül a Szovjetunióból érkezett új, nyitható
tetôs Pobjeda kocsit" - áll az Autó-Motor 1952. június
elsejei számának címlapján

Akkoriban az önhordó konstrukció még nem volt
mindennapos, ráadásul
a forma a karosszéria vonalába simúló sárvédőkkel is frissnek,
elevennek hatott
. Persze az okosak rögtön előcitálják a háború
előtti Opel Kapitant és az angol Standard Vanguard-t, de a GAZ
mérnökei akkor sem végeztek rossz munkát. GAZ, azaz Gorkij
Avtomobil Zavod (Gorkij Autógyár) - az 1932-ben alapított cég
először Ford A személyautókat és AA teherautókat szerelt össze,
majd 1936-ban megjelentek első saját fejlesztésű típusukkal. Az M1
különösebb nyom nélkül tűnt el néhány év után, a második
világháborús terepjáró, a GAZ 67 azonban a Jeep kelet-európai
párjaként jó szolgálatot tett.


 
 
 
 
Pobeda Off-Road

E tapasztalatok birtokában indult 1944-ben egy,
a helyi
extrém időjárási viszonyokat jól tűrő családi autó
kifejlesztése. Természetes volt, hogy a hadi sikerek nyomán valami
ezzel összefüggő nevet kapjon az újdonság, így lett Pobeda.


A hivatalosan M20 kódnevet viselő négyajtós,
2.1 literes oldalszelepelt, négyhengeres motorral szerelt robusztus
típus a leendő KGST blokk egyik slágere lett. Az alapváltozaton
kívül
kabriolet és összkerékhajtású "terepjáró" variánsok is
kaphatóak voltak. Sőt, létezett Pobeda-karosszériás motoros szán
is, sőt egy kísérleti alvázra még áramvonalas kasznit is húztak. A
GAZ Torpedo 180 km/h végsebességet ért el 1951-ben.

 
 
 
   
Motoros szán sarkköri kutatásra

A Volga megjelenésével valamit kezdeni kellett
a Pobeda gyártósoraival. A megoldás hasonlított arra, amikor a
Rover Sri Lankába telepíti levetett típusainak szerelőszalagjait.
Lengyelországban ugyanis az FSO (röviden, velősen Személyautógyár),
amely már a háború előtt kiváló kapcsolatokat ápolt az olasz
Fiattal, a hidegháború miatt képtelen volt megújítani partneri
viszonyát a taljánokkal. Így kénytelen-kelletlen elfogadták az
oroszok ajánlatát.
A Pobedából Warszawa lett.


 
 
 
 
Korai Warszawa

Kezdetben még az alkatrészeket is a
Szovjetunióból szállították, de azután a helyi alkatrészgyártók
belelendültek. Mivel a Pobedából sem spórolták ki az anyagot, a
Warszawa egyik legfőbb gyártási problémája is az
irdatlan mennyiségű vas felhasználása és a bonyolult
gyártási procedúra végrehajtása volt. Így a tervezett évi 25000
helyett mindössze 18 000 darabot sikerült évente legyártani a
Warszawa fénykorában.


 
 
 
   
Warszawa 223 limuzin

A hűtőrácson kívül a belsőtérben a
kormányoszlopra helyezett váltó különbözteti meg a két típust. A
Warszawát közel két évtizedes pályafutása során többször
modernizálták. Először az oldalszelepelt motor adta át a helyét egy
70 lóerős, felülszelepelt aggregátnak, amelynek segítségével 100
km/h végsebességet is sikerült elérni. A karosszéria átalakítása
következett: a
csapotthátúból normális limuzin született.


 
 
 
 
Warszawa 223 kombi

A történeti hűség kedvéért el kell árulni, hogy
már az oroszok is próbáltak hozzácsapni egy csomagtartó dobozt a
Pobedához, de az ő kísérleteik sehova se vezettek. Kezdetben a
Warszawa is M20 modelljelzéssel futott, majd M201, M202 lett a
különböző technikai átalakítások révén. Persze
a Peugeot nem restellt morogni, ugyanis az effajta
típusjelzéseket ők levédették. 1969-tól már Warszawa 223 néven
szerepelt a katalógusokban az autó egészen 1974-ig.



Az első Zsuk teherautók is Warszawa alvázra készültek, sőt
az utódmodell, a Syrena első prototípusai során is 50 százalékos
Warszawa alkatrész-hányadot írtak elő. Mintha egy mosásban
összement Warszavát valaki a bontóból összeszedett díszítésekkel
ékítette volna. Nem véletlen, hogy a Syrena végső formájában
semmiféle rokonságot sem mutatott az FSO első háború utáni
típusával.

 
 
 
   
A Warszawa ritka pick-up verziója


Mentő- és rendőrautó, taxi, pick-up és vágánygépkocsi-variáns
is
létezett a Warszawából. Egykor Magyarországon mindegyik
variációból szép számmal futott, mára csak a gyűjtőknél maradt pár
darab. Viszont egyes, meg nem erősített hírek szerint Oroszország
eldugott falujaiban ma is napi használatban pöfög néhány Pobeda a
szovjet autóipar örökkévaló dicsőségét hirdetve.