Mennyire pontos a Lidl infrás hőmérője hétezerért?
A lézeres/infrás hőmérő egy egyszerű és olcsó szerkezet, de nagyon sok mindenre használható. Ha kíváncsi vagy, hogy tudja-e az elvárt hűtési szintet a klímád, befog-e valamelyik féked, akkor nagyon hasznos lesz, de sokszor komolyabb diagnosztikai feladatokhoz is lehet használni, morgó kerékcsapágy esetén rá lehet mérni a kerékagyakra, ha pedig nem megy egy henger, akkor a leömlőket méregetve azt is meg lehet mondani, hol kell tovább keresni a hibát. A legtöbb ilyen eszköz 10 ezer forint alatt kapható, most épp a Lidl szór ki egy nagy adagot 7 ezer forintért, de a csúcskategóriás hőmérők könnyedén kerülhetnek akár 300 ezer forintba is.
Az infrás hőmérő működése viszonylag egyszerű. Mivel a mért felület és a mérőeszköz között nincs fizikai kapcsolat, így az eszköznek a felület által kibocsátott infravörös sugárzást kell mérnie, ami egyenesen arányos a hőmérsékletével. Van rajta egy lézeres pozicionáló, aminek segítségével látod, hogy nagyjából mit mérsz, és ideális esetben akár méteres távolságról is tud működni.
Ez a módszer a különféle anyagok közötti eltérés miatt nem teljesen pontos, de a Parkside PTIA 1 nevű eszköz fagypont felett 1,5 fokos, fagypont alatt pedig 3 fokos pontosságot ígér, ami a komolyabb eltéréseket már teljes bizonyossággal megmutatja. Mérési tartománya -50 és +380 fok között van, de ez csak a mért pontokra vonatkozik, az eszköz működési hőmérséklete hivatalosan 0 és 40 fok között van, tehát elvileg mínusz 10 fokos külső hőmérséklet mellett nem tudna mérni.
Használni elég egyszerű. Minél közelebbről mérünk, annál kisebb átmérőjű felületet mérünk, tehát annál pontosabb, pontszerű értéket kapunk, a távolodással arányosan pedig egyre nagyobb a mért felület. A hivatalos metódus szerint a mérési környezetben nagyjából 30 percet kellene hagyni a mérőt, hogy átvegye a külső hőmérsékletet, és tulajdonképpen kalibrálja magát, ezek után pedig csak annyi a feladatunk, hogy meghúzzuk a ravaszt és mérjünk. A 8 pontos lézerkörön belül mért hőmérséklet megjelenik a kijelzőn, az értéket pedig egészen addig folyamatosan frissíti a rendszer, amíg fel nem engedjük az elsütőt.
A sima mérésen kívül tud eltérést is számolni, ilyenkor a referenciaérték beállítása után kiválaszthatod, hogy mekkora eltérésnél jelezzen értelemszerűen kékre vagy pirosra váltó háttérvilágítással és egymást követő csipogásokkal. Ez a módszer az autós felhasználásnál is jó lehet, de talán még több haszna van, ha otthoni szigeteléseket vizsgálsz vele, és pontról pontra körbeméred a nyílászárókat.
Összehasonlítási alapként elsősorban a hasonló elven működő szerkesztőségi hőmérőnket, a jelenlegi piacon nagyjából 50 ezer forintos szintet jelentő Voltcraft IR-1000L-t vetettük be. A Voltcraft jóval nagyobb tartományban, akár +1000 Celsius fokos hőmérsékletet is tud mérni, legfőbb erénye a pontosság, használni viszont bizonyos értelemben még körülményesebb is, mint a Parkside terméket, ugyanis lézere csak egy pontot világít meg, és nekünk kell kiszámolni a mérési távolság alapján, hogy körülbelül milyen távolságból mekkora felületet mérünk.
Nincs benne referenciaérték alapú csipogás sem, és külön-külön kell bekapcsolni a háttérvilágítását és a lézeres pozicionálást, ami a Parkside esetén teljesen alapértelmezett. Emellett egy használaton kívüli, tűs, érintős maghőmérővel is ellenőriztük a mért értékeket, a fizikai kapcsolat miatt ennek kellene a legpontosabbnak lennie.
Ami egyértelmű, hogy a Voltcraft mérési frissítése gyorsabb, a mért értékek hamarabb beállnak arra a fix pontra, amit már nagyjából biztosnak vehetünk, illetve ha ez megvan, utána már jóval kevésbé is ugrál el az adott értékről, tehát az biztos, hogy megbízhatóbban működik, ellenben a Parkside-dal is el tudtunk jutni ugyanarra az eredményre, még ha kicsit körülményesebben is. A véglegesen mért értékeknél az eltérések minden esetben egy fokon belül voltak, de a jellemző a 0,2-0,3 fokos szórás, ami házi körülmények között több mint elfogadható. A fizikai mérések is ugyanezt mondták: itt már 2-3 fokos eltérés akkor is tudott lenni, ha tényleg nagyon közelről mértünk az infrával, de a verdikt egyértelműen az, hogy hobbi szinten jól használható és bőven elegendő egy ilyen olcsó eszköz.
Autós környezetben aligha van olyan feladat, amit ne lehetne egy ilyen hőmérő nélkül megoldani, ettől függetlenül hasznos tud lenni a háztartás autós és autómentes területein egyaránt, és szerintem 7000 forintot akkor is megér, ha valaki évente egyszer fogja használni. Ennél komolyabbat tényleg csak akkor vennék, ha napi munkaeszközként lenne rá szükségem, ezt és hasonszőrű társait viszont merem ajánlani, már csak a fékek hőmérsékletének alkalomszerű megmérésére is.
Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!
