Rengeteg megkeresést kapunk különféle gyártóktól és forgalmazóktól, hogy teszteljünk mindenféle kínai kütyüt, ezek között rengeteg elektromos roller is felbukkan. Többségükre sajnos egyszerűen nincs energiánk és kapacitásunk, viszont az elöl-hátul lengéscsillapított, dupla tárcsafékes, 1000 wattos, 80 kilométeres hatótávú és emellett még egész olcsó KuKirin G2 Max nagyon felkeltette a figyelmem, így igent mondtam a tesztlehetőségre – senkinek nem kívánok olyan 500 kilométert, amit ennek a rollernek ki kellett bírnia, de mentségére szóljon, nagyon szépen bírja a strapát!
Repülnek az évek. Mintha csak tegnap lett volna, amikor először ráálltam az első Xiaomi rolleremre, de valójában 2018 is 5 éve volt már, azóta pedig nagyjából évi 1000 kilométert rollerezek, szóval bő 5000 van a hátam mögött. Próbáltam drágábbat, kényelmest, brutálist, és minden hátrányának ismeretével is a műfaj általános propagáló papagája vagyok – százezreket megspóroltam már benzinköltségen, parkoláson, nincs dugó, nagyon könnyen szállítható akár messzebbre is, és én még élvezni is tudom vele a közlekedést.
Nem voltak illúzióim a KuKirin kapcsán – eleve, mennyire hülyén hangzó név már ez a magyar fülnek, de tényleg –, korábban Kugoo márkanév alatt próbáltam már elég rosszul sikerült rollereiket, viszont ez a specifikáció ezzel az árcímkével tényleg nagyon váratlan volt, és mivel a hivatalos termékfotókon erdőn-mezőn, de még vízen is csapatják vele, gondoltam, meggyötörjük, amennyire tudjuk, úgyis kileheli a lelkét egy hét alatt. Néhány héttel később kínomban már a Ford Ranger Raptor platójáról ugrattam le róla, de még így sem akart tönkremenni...
A dobozból kibontva szinte azonnal használható is: a gyári szerszámkészlettel felszereltük a kormányt, és ugyanígy rátehettük volna a hozzá tartozó ülést is, de mi gyötörni akartuk, nem nyugdíjas boltbajáróst csinálni belőle, így ezt elhajítottuk jó messzire. A kerekeket felfújva adják, ami jó, mert a hozzá adott pumpa nevetséges.
Stabil, masszív cucc
Az első benyomásom az volt, hogy ez tényleg nem egy gyatra pálcikaroller. Van rendes hasmagassága, elöl dupla lengőkaros felfüggesztése és lengéscsillapított rugóstagjai, 10 colos kereke pedig széles, ballonos, nem kell 4-5 barra felfújni, hogy használható legyen, és a rugózási komfortot is értelmezhető fogalommá teszi.
Persze van egy-két igénytelen, bután kitalált részlet, ilyen például az oldalsztender, ami annyira vaskos és masszív, hogy külön is ölni lehetne vele, de cserébe ki is lóg a roller síkjából úgy, hogy bármikor sípcsonton vág, az pedig higgyétek el, nagyon fáj. Az első ledes lámpájának felfogató konzolját már háromszor húztam újra, ahogy a kijelzőt tartó két M4-es csavart is állandóan újra kell húzni, megtépni nem akarom, de most már azon gondolkodom, hogy megkenem menetrögzítővel.
31 kilós a cucc, egy átlagos fizikumú ember is bedobja a kocsiba, ha nagyon akarja, de egy hévre felemelni, vagy egy lépcsősoron felvinni már egész izzasztó feladat, összecsukva 1,2 méter hosszú, 60 centi széles. A kombi A4-em egyik ülését le kellett dönteni ahhoz, hogy normálisan be tudjam rakni, de Csernátony Csabi 3-as Priusával is matekozni kellett, hogy normálisan elférjen. Csabi elsőként vitte el a rollert, mert szkeptikus volt az akár 80 kilométer hatótávval kapcsolatban, nem hitte, hogy egy töltéssel körbekerüli a Velencei tavat. Fogadtunk, veszített. Apropó: Csabi, azóta is jössz nekem egy ebéddel!
Az az átkozott villaszög!
Végre egy roller, amivel nem para a kátyú, meg a padka! Szinte végig ez volt az érzésem, de egy bökkenő azért van. Nem feltétlenül KuKirin-specifikus, inkább általános észrevételem, hogy a nagyobb rollerek fejcsőszöge is túl meredek – nézz meg egy downhill bringát, nem véletlenül annyira lapos a villaszögük, így sokkal kevésbé lesz agresszív a kormány viselkedése, nem kapja ki úgy a kezedből gyökéren, sziklán, huplin. Úthibák pedig közúton is vannak, és ha nem fogod elég erősen a kormányt, kirántja a kezedből és repülsz le a rollerről, egyszer-kétszer én is majdnem végignyaltam a placcot.
Érdekes viszont, hogy a nagyon drága rollereknél sem élnek ezzel a geometriai lehetőséggel, inkább a szar kialakítású vázat kompenzálják kormánylengéscsillapítóval, szóval valami oka biztos van, talán a hasmagasságból nem akarnak veszíteni, vagy a kormányrudat kellene akkor másképp kialakítani. Mindenesetre ha rollereztek, fogjátok rendesen, két kézzel a kormányt, mert mire elkezd bebucskázni, nagy eséllyel már késő.
1000 watt a hátsó keréken legfeljebb indulásnál okoz meglepetéseket, helyből lehet neki húzni, és rendesen meg is tudja emelni az elejét, ha az ember a legerősebb fokozatban, fél lábbal a trepnin rendesen meghúzza neki, de utána már nem történik semmi félelmetes.
25 km/h-ig szinte repül, 25 és 45 között elfogadhatóan gyorsul, utána pedig 50-52 km/h körüli tempóig elvonszolja magát, lejtőn megguríthatod akár 60-ig is
Mivel ez egy, a járdarollereknél bőven erősebb cucc, ezért mi segédmotoros kerékpárnak, vagyis 50-es robogónak értelmezhetjük kategóriáját tekintve, így nézve viszont már nem is annyira erős, városi forgalomban az autók ritmusát nem veszi fel, nem is örülnek neki az autósok, mikor meglátják. Csendesebb, nyugodtabb környéken, pláne kerékpárúton viszont nagyon jó érzés vele menni.
A nálunk töltött 500 kilométer alatt tényleg mindent megadtunk neki, amit lehet. Sziklás úton verettük vele, padkáról le- és felugrattunk, nagy lejtőkön és emelkedőn kínoztuk, szakadó esőben hajtottuk, de a technika csak bírta és bírta. A Becsületesnepperhez érkezett G3-hoz képest ennek nem kemény, épp ellenkezőleg, szinte már túl puha a futóműve, mindenesetre abszolút kényelmes vele menni, a görbe féktárcsák viszont a mienken is csörögnek, pedig nem vertük oda sehova. ABS nincs, ezért óvatosan kell vele fékezni, a mechanikus tárcsafékek nagyot fognak, és nem lenne jó érzés mellkassal levenni a kormányt, pláne hogy kiáll belőle az összecsukásnál fontos fém kampó is – hirtelen rámarkolni az első fékre buta ötlet.
Robogó, de mégsem
Kezelési szempontból is robogós az élmény – van hozzá áramtalanító slusszkulcs, de még jobb oldali indítógomb is, ami tényleg totál értelmetlen. Bal oldalt van a hátsó fék, jobb oldalt az első fék karja, viszont a robogós funkciókból párat nem tud: nincs meg az a kényelem, hogy csak ledobod a bolt előtt kormányzárban, és bevásárolsz, legalább egy sodronyzárat azért érdemes beszerezni hozzá és mindig cipelni vele, mivel tárolóhelyek sincsenek benne sehol.
A 80 kilométeres hatótáv nagyon optimista: ha 1-es motormódban használod, akkor 15-ös végsebességgel, sík úton, hátszéllel simán el tudom képzelni, hogy megvan – bocsi, nekem nem volt türelmem végigtesztelni, és a körülmények sem voltak ennyire ideálisak –, normál esetben 40 kilométerenként kért nálam töltést, de az nem járdán csorgásból, hanem jellemzően bicikliúton vagy úttesten közlekedésből jött össze. Szóval én nagyjából hetente töltöttem.
A töltésre viszont rá kell szánni az időt, mert a csomagban lévő 100 wattos töltő, amilyet Kínában általában a telefonokhoz szoktak adni, 11 óráig tölti az akkut, és ha teljesen lemerülve érsz oda egy helyre, akkor hiába töltöd 1-2 órát, túl sokat nem fogsz vele menni.
850 euró, amiből a hivatalos webáruházban a TOTALCAR kuponkóddal még 50 euró le is jön, szóval olyan 310 ezer forintba kerül európai raktárból, ingyenes szállítással. Mi próbáltuk gyilkolni-gyötörni, hogy kiderüljön, csak papíron hangzik-e jó ajánlatnak, vagy a valóságban is, én viszont jelenleg azt mondom, megéri az árát.
Persze, nem tökéletes, vannak jobb építésű, még jobban összerakott, még minőségibb cuccokból összerakott rollerek, de jellemzően már az egymilliós kategóriát éppen alulról súrolva. Ez a roller azoknak való, akik az 1-200 ezer forintos kategória állandó defektjeit, nyeklő-nyakló vázát, béna fékeit, értelmezhetetlen komfortját megunták, de sokkal több pénzt nem akarnak költeni egy rollerre. Arra pedig nagyon jó lesz.
Ilyen és ehhez hasonló tartalmakért kövesd a Totalcar TeChno Facebook-oldalát is!
