Kicsit elmegyek most közlekedésbiztonsági offtopikba és személyes-tanulságosba, így elmesélek egy ma velem történ apró közlekedési affért. Autóval mászkáltam ma. Van Zuglónak egy kellemetlen része, ahol igen sok a baleset annak okán, hogy tele van jobbkezes utcával. Márpedig igen sokan vezetnek egoista beidegződésből, gondolván hogy nekik automatikusan elsőbbségük van attól, hogy autóba ültek.
Haladtam az utcában, rutinból óvatosan. Egyszer csak megjelent mögöttem egy taxi, benne egy igen magasan kvalifikált hivatásos sofőrrel. Sajnos a kvalifikációját nagyon alapszintű mezőgazdaságból szerezhette, valahol a jobbágy-oklevél alatt. Erre abból következtettem, hogy amikor lelassítottam egy jobbkezes kereszteződésnél, ő úgy gondolta, hogy ledudál. Nem véletlenül vagyok annyira óvatos jobbkezes utcában. Saját káromon tanultam meg, milyen az, amikor nem adják meg az elsőbbséget, azóta is félig nyomorék az egyik vállam.
A slusszpoén, hogy ez a baleset éppen abban a kereszteződésben történt, ahol ma a kresz- és vezetéstechnika professzor telibe rám nyomta a dudát. Ott feküdtem annak idején a földön, mert nem adták meg az elsőbbséget. Hát hogy merek én lassítani, és esetleg elsőbbséget adni, amikor ő siet? Természetesen 10 méterrel később, amikor leparkoltam, volt ideje, hogy mellém állva beugasson középkorú, kellemes harcsabajszú paréjarcával. Persze amikor észlelte, hogy nem nagyon szégyellem el magam a kitörően intelligens közlekedési kultúrájától, inkább odébb állt.
A sors fintora, hogy miután elintéztem a dolgomat, egy sarokkal odébb éppen elém került, így a piros lámpánál szépen ki is szálltam a kocsiból, hogy megvitassuk a kérdéseket, amely vitában ő gyors ablakfelhúzás és ajtóbezárás érvrendszerével indított. Itt közöltem vele pár apró tényt:
1. Nem kötelességem hátrafelé elsőbbséget adni senkinek, ha nem tolatok.
2. Nem kötelezettségem elsőbbségadási kötelezettségemről lemondani, mert ő mögöttem van és siet.
3. Elsőbbségadási kötelezettségem megítélése és annak végrehajtása az én hatásköröm.
4. Nem az övé az út, és a taxi felirat nem megkülönböztető jelzés.
5. Pont leszarom, hogy ő siet.
6. Egy hasonlóan körültekintő gyökér miatt pont itt lettem nyomorék, de azért jobb, ha nem szól vissza, és jobb, ha gyorsan távozik kedves dolgos szülőjéhez. (Vagy valami ilyesmi.)
Ritkán vagyok vezetés közben ideges, de most annyira fel voltam bosszantva, hogy ha robogóval vagyok, ki is használtam volna annak általam amúgy nem preferált előnyét, hogy nincs rendszáma. Aztán ahogy hazafelé menet a tekintélyes mennyiségű többi arrogáns debilt láttam, majd a műszerfalon felfedeztem, hogy 27 fok van, rájöttem: kijött a jó idő.
Kijött a jó idő és ezek meg vannak barmulva.
Innentől kell nagyon vigyáznotok: a sok időjárásváltozásra érzékeny, gyenge operációs rendszert futtató droid nem tudja kezelni a hőmérsékletingadozást, így a furcsa hormonális folyamatok működési zavarokat indítanak el. Az egyik jelenség a homályökör üzemmód, a másik pedig az azzal párosuló agyatlan agresszió. Ez azt jelenti: mind erőszakosságra, mind figyelmetlenségre fokozottan számítani kell.
Mindig használd a fényszóród, robogón akár a reflektort, hogy egyáltalán észrevegyenek. A motoros balesetek nagy részét az okozza, hogy a motort észre sem veszik. Gyakori tapasztalatom, hogy haladok egy kocsisor mögött, normál követési távolsággal, és míg az autóknak megadják az elsőbbséget, elém simán kijönnek. Mintha ott se lennék. Vagy ez csak egy motor alapon. Ne kérdezd, miért. Talán lemaradtak ott, hogy a Riga segédmotor lassabb, mint a Wartburg személygépkocsi.
Akár robogós vagy, akár motoros, akár autós, akár biciklis, sőt még ha tuk-tukkal jársz, akkor is vigyázz. Soha nincs elsőbbséged, csak ha megadják - erre ne a kórházban kelljen rájönnöd egy vakbarom miatt.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján!
