Ki volt az a barom?!
Azt szoktam mondani, hogy itt, a Totalcaron, délidőre már minden cikk jó. Addigra a helyesírási hibákat és a tárgyi tévedéseket is javítottuk. Elvégre csak az nem hibázik, aki nem csinálja. De mi van azokkal, akik utakat terveznek?
Amikor dühösek vagyunk rájuk, a „ki volt az a barom, aki ezt így megcsinálta” kérdés fortyog bennünk. Persze itt több tervező teljesítményéről is szó van, de azért így is csúszhatnak bele a hibák. Ők is emberek.
Mi itt, ugye, elég könnyen kijavítunk bármit, amit elcsesztünk. Azonban az úttervezők bakijait aszfaltból, betonból és más drága anyagokból örökítik meg, milliárdokért. Valahogy összejön a lé, pláne, ha van benne egy kis EU-támogatás is. Aztán elköltik, kész. És soha többé nem lesz rá - néha még az útburkolati jelek újrafestésére sem.
Itt főleg a nagy volumenű felújításokra, útépítésekre gondolok. De az elmélet helyett hadd mondjak egy példát. Budapesten, a Margit-híd és a Budai alsó rakpart felújítása kapcsán sok minden változott. Lett új felhajtója a rakpartnak, és hasonlók.
Az átszervezés kapcsán megszűnt egy balra kanyarodási lehetőség a Margit-hídnál, a Margit-körút felé. Ehelyett az autóknak kell menniük további pár száz métert, megfordulni a Komjádi uszoda előtt, és visszajönni ugyanannyit. Nyilván megvan az oka, hogy ezt így találták ki, sosem tudhatjuk, milyen felsőbb szempontok miatt kellett ezt így megoldani. A közlekedésszervezés és a kuruzslás rokon szakmák, ha itt átengedünk a zöldön hárommal több autót, lehet, hogy máshol gigadugót generálunk. Mindegy, nem értek hozzá.
A józan paraszti ész alapján mégis azt kell mondani, hogy rossz ez így.
Nyilván sokan nem ismerik ezt a környéket, hát elárulom: nagy forgalmú útról van szó, kétszer két sáv plusz buszsáv. Itt kell megfordulni. Most azt nem részletezném, hogy ez nettó kitolás azokkal, akik a tervezők minden rosszallása ellenére errefelé szeretnének menni.
Hogy miért? Itt nincs gyakran dugó, csak minden hétköznap reggel és este. Tehát a szerencsés kiválasztottak először végigállják az egyik irányban, majd megfordulnak, és a másik irányban is megteszik ezt. Persze, egy kis idegőrlésbe nem kell belehalni.
Abba nem is. Csakhogy ez a megfordulás veszélyes. Magát a kereszteződést besraffozták sárgával, hogy az autók ne állják el a fordulási lehetőséget. Többnyire nem is állják el.
Ám, ha dugó van, mi történik? A megfordulók szinte kizárólag a buszsávba tudnak befordulni, hisz nincs hová, körülöttük mindenhol autók. Hamarosan amúgy is jobbra fordulnak majd, a KRESZ pedig megengedi, hogy egy saroknyit megtegyenek a buszsávban, ennyi rugalmas értelmezés belefér, pláne, ha ennyire rútul megszívatták őket.
Viszont a buszsávban nem csak jól látható buszok jönnek, hanem személyautók (például taxik) és a KRESZ módosítása óta a motorosok is legálisan veszik igénybe - aki ide fordul, gyakorlatilag orosz rulettet játszik. Rendszeresek is a balesetek, hisz tutira úgy kell kidugni a kocsi orrát, hogy az autófaltól nem látunk semmit.
Ráadásul a balesethez nem is kell dugó, itt még egy személyautó is minimum két sáv szélességben fordul meg, a teherautók viszont eleve átlógnak a buszsávba. Egy ijedősebb vezető pont abba az irányba kapja félre a kormányt, ahová a megforduló érkezik. Egyszóval nem bánom, hogy még soha nem kellett itt megfordulnom.
Az ilyen helyeken hullanak az autók, mint a legyek. A fotókon látható balesettípus gyakori, rendszeresen látok ilyet, mert erre járok az irodánkba. Többnyire nem súlyosak, de arra jók, hogy elvágják Óbudát a külvilágtól, az út mellett meg csak gyűlik a törmelék a kocsikról. Legutóbb egy motoros szenvedett itt egyik éjjel halálos balesetet, de nem tudom, volt-e köze a megforduláshoz.
Nem ragoznám: ezt itt rosszul tervezték meg. Tévedtek. Túlbecsülték a közlekedők képességeit, amit egyébként sosem lehet eléggé alábecsülni. Vagy azt hitték, hogy aki arra jár, megtanulja. Sőt, azt sem tartom kizártnak, hogy tudták: ez egy rossz kompromisszum, mert csak erre futja. Csak arra nem számítottak, hogy ennyi lesz a baleset.
Nyilván soha senki sem mondja azt, hogy hibás közlekedésszervezés vezet a sok balesethez. Mindig az egyik közlekedőre ráhúzzák, hogy ő a hibás, csókolom, adjon betétlapot vagy menjen a dutyiba. Sosem nézik, ki hozta őt olyan helyzetbe, hogy hibázzon – alkalmazkodjon a körülményekhez.
Ha már nekem is feltűnik, fogadjuk el, hogy lehet valami a dologban. Biztos mindenki tud hasonló helyzeteket a környezetéből (az ország baleseti gócpontjairól egyébként a rendőrségnek van egy térképe) – de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy már legalább két éve így van. És nem történik semmi, azt leszámítva, hogy a sárga csíkok kezdenek lekopni az aszfaltról.
Sajnos a legutóbbi útépítéseknél elkövetett összes hiba ilyen. Megcsinálták egyszer, és reménytelenül úgy marad. Még akkor is, ha valamilyen egyszerű megoldás lenne a problémára. Az, hogy időnként egymásnak megy egy-két autó? Kit érdekel?
Egyáltalán az sem világos, min múlik a dolog. Van valamilyen hivatal, amelynek a dolga lenne az utak felügyelete és a veszélyes szituációk kiszűrése? Netán valakik lelkiismeretes munkavégzésén múlna mindez? Nem hiszem. Magyarországon ilyen mechanizmus gyakorlatilag nincs. Hogy is lenne, amikor még a kinnfelejtett táblákkal sem tud megbirkózni a rendszer.
Hát ezért van, hogy mindig az a hülye, aki az egészet tervezte. Pedig biztos nem hülyébb, mint a nagyobb büdzséből gazdálkodó kollégái, valahol Nyugat-Európában. Nem téved többet, csak sajnos az ő hibái maradandóbbak.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján!