Hadd ismételjem önmagamat: szigorú matek következik, négy alapművelettel. A kisember matekja. A kisemberé, aki olcsón szeretne autózni. Vagyunk ezzel így páran, nem?
És gondolom, cikkem első részének megjelenése óta csak többen lettünk. Hisz közben kiderült, hogy a be nem következett balesetek után is adóznunk kell. Továbbá az is kiderült, hogy a lízingelt autók áfáját visszaigényelhetik a cégek – mindez kb. negyvenmilliárdot visz el a költségvetésből. Igaz, közben nő a cégautók adója is, véletlenül úgy, hogy mintegy negyvenmilliárddal nőjön a büdzsé bevétele.
Ám engem csak a saját büdzsém érdekel. Illetve, ha már el kell költeni a pénzt, azon töröm a fejem, hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy minél kevesebb legyen benne a feleslegesen befizetett adó. És minél több legyen az energiatartalma, elvégre ettől mozog az autó. A cikk első epizódjában a benzint és a gázolajat végeztem ki, akit érdekel, ide kattintva elolvashatja.
A benzin és a gázolaj első épelméjű alternatívája az LPG, alias Liquified Petroleum Gas, népi nevén PB-gáz. Valójában 95 százalékban tényleg propán és bután, meg akad pár százalék egyéb szénhidrogén. Lényegében ugyanaz, mint amit a PB palackba töltenek, csak kevesebb benne a szennyeződés. Amúgy a kőolajlepárlás mellékterméke, amit régen egyszerűen elégettek a finomítók messzire világító fáklyáiban. Ma már ilyet nem illik. Vagy csak olyan későn, amikor már mindenki alszik.
Az LPG előnye, hogy viszonylag sűrűn találni kutat, azaz valóban megvásárolható. Amúgy cseppfolyósítva szállítják, így praktikus. Értelemszerűen literre adják a kúton, mint a benzint. Tessék megkapaszkodni, az ára literenként 200-220 forint között van.
Sajna az LPG literében még kevesebb a dinamit: az előző cikket olvasók tudják, hogy egy liter gázolaj 84 deka, a benzinből ugyanennyi 76. Ha az LPG-ből egy litert a mérlegre teszünk, csak 53-56 dekát fog mutatni. Ajaj.
Visszatérve a gonosz fizikusok világához, ők kilóra adják meg az anyagok fűtőértékét. És hiába minden, az LPG fűtőértéke hiába több picivel, mint a benziné, literre vetítve meglehetősen rosszul állunk. Az LPG-vallás papjai sokszor jönnek azzal, hogy az autógáz oktánszáma jóval nagyobb, mint a benziné (akár 105 is lehet), ennek önmagában semmi jelentősége. A motor 95-ösre van méretezve, több energiát ettől még nem tudunk kiszedni belőle, maximum egy jól áthangolt turbós motorral. Kiszámolgattam a kis táblázat rubrikáit, és megdöbbentem. Az LPG-n meglepően kevés a jövedéki adó. Persze áfa van, de ezt nem lehet megkerülni. Mindenesetre az autógáz Robin Hood-szemszögből egészen kiváló, mivel az energiatartalmára vetítve nagyon kevés adót tartalmaz az ára.
| Ár ma | ebből áfa | ebből jövedéki adó | adó összesen | 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/l) | Egységnyi energia ára literenként (Ft/Mj) | Egységnyi energia adója literenként (Ft/Mj) | |
| LPG | 215 | 43 | 25,9 | 68,9 | 24,4 | 8,8 | 2,8 |
Ejha. Akkor miért nem jár mindenki LPG-vel? Nem tudom.
Illetve részben tudom. Talán azért, mert át kell építeni az autót. Ez alaphangon (egy injektoros autónál) legalább 180-200 ezer forint, aminek meg kell térülnie. De a legdágább megoldás sem több 250 ezernél: a Skoda és a Citroen hálózata kínál általuk gázosított autókat nagyjából ekkora felárral. Ez közelében sincs a dízelmotorkénak.
A megtérülést lassítja, hogy bár az autógáz olcsó, ebből is minimum tíz százalékkal több kell, mint benzinből – itt szintén modern autót és gázrendszert feltételezünk. Egy rosszul beállított gáz egy ósdi karburátoros autóban akár másféleszeresét is megeszi gázból, mint benzinből.
Továbbá a gázautóba kell benzin is, hiszen azzal indul be, és csupán akkor kapcsol át, amikor a hűtővíz hőmérséklete elér egy adott hőmérsékletet, nagyjából 30 fokot. Azaz rövid utakon szinte nem is megy gázzal. Legyünk pesszimisták, és nyugodtan számoljunk tíz százalékot benzinre. Biztos megesik, hogy kifogy, nincs a közelben LPG-kút, vagy csak lusták vagyunk. Nézzük csak a valós az életközelibb LPG-t (a benzint 400 forinttal számoltam):
| Ár ma (Ft/l) | ebből áfa | ebből jövedéki adó | adó összesen | 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/l) | Egységnyi energia ára literenként (Ft/Mj) | Egységnyi energia adója literenként (Ft/Mj) | |
| LPG+10% benzin | 255 | 51 | 37,9 | 88,9 | 27,7 | 9,2 | 3,2 |
Kicsit megváltoztak a számok, de nem nagyon. Vagyis az LPG rohadtul megéri, még akkor is, ha több kell belőle. Ha a benzinnel összevetjük, körülbelül negyedével olcsóbban juthatunk ugyanannyi energiához. A képlet visszafelé számítva azt jelenti, hogy addig éri meg LPG-t tankolni, amíg a többletfogyasztás nem haladja meg a kb. 30 százalékot. Innentől kezdve már elméleti esély sincs az átépítés árának megtérülésére.
Viszont az adóelkerülő énünk is örülhet, mert ha azt nézzük, egységnyi energiamennyiségre vetítjük, a benzinhez képest nagyjából a felét fizetjük be drága államunknak. (3,2 Ft/MJ x l a benzin 6,0 és a gázolaj 5,3-jához képest). Mindez szép és jó. De nincs jobb?
Jó sok kúton kapható például az E85 vagyis a mostanság bioetanollá nemesedett etil-alkohol. Alias borszesz. Kémikusok szerint a tisztán nemigen fordul elő, bár az empirikus út követői itt máris közbeszólnak, hogy biza a kocsmákban előfordul tisztán, kísérő nélkül.
Ha autóba szeretnénk tankolni az alkoholt, a kísérőt nem lehet megúszni. Ezért E85 – a hivatalos marketing szerint azért, mert 85 százalék az alkohol és a többi benzin. (Amúgy a tiszta szesz E100.) Azért tesznek bele benzint, hogy a hidegindítás nehézségei enyhüljenek. És ahogy hűl az idő, úgy egyre többet, az arány elérheti a 30 százalékot.
Ez picit megnehezíti a számolgatást. Hogy miért? Mert a rafkós fináncok külön adóztatják az alkoholt és a benzint. Ha valaki összekutyulja a kettőt, a keverési arányból számolják ki az adót. Azért nincs fix jövedéki adó az E85-ra, mert az E85 mindig más. Jelenlegi árnak 310 Ft-ot vettem, az egyszerűbb számítás kedvéért. A tól-ig tartományra a 15-30 százalékos benzintartalom miatt van szükség. Amúgy a bioetanol jövedéki adója literenként 40 forint lenne, de a benziné ennek a háromszorosa, ezért a kúton kapható E85 litere után többet fizetünk.
Ja, és nem győzöm hangsúlyozni, a magyar állam a jövedéki adót is megáfázza, azaz 40 forint a pénztárnál már 50.
Ami a fizikai tulajdonságait illeti, kicsit bajban vagyok, hisz itt is figyelembe kellene venni, hogy a benzin jótékony hatását, de lehetetlen mindezt a sűrűséggel is összehozni, így legyünk nagyvonalúak, egyszerűen harmadával kisebbnek vettem a fűtőértékét a benzinhez képest. Az is bonyodalmakat okoz, hogy a benzintartalom változása az árra amúgy is hatással van. Mindegy, valamit számolni kell.
| Ár ma (Ft/l) | ebből áfa | ebből jövedéki adó | adó összesen | 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/l) | Egységnyi energia ára (Ft/Mj) | Egységnyi energia adója literenként (Ft/Mj) | |
| E85 | 310 | 62 | 52-76 | 114-138 | 22 | 14,1 | 5,2-6,3 |
Mit mondjak erre? Köszönjük, fiúk. Az E85-re szeptembertől vetették ki a jövedéki adót, és ezzel sikerült elérni, hogy az egységnyi energiamennyiség ára magasabb, mint a benziné (12,3 Ft/MJ x l), a gázolajról nem is beszélve. Az adóterheket tekintve sem túl jó a kép. A legrosszabb esetben is annyit fizetünk fajlagosan, mint a gázolaj után, de elérheti a benzinét. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy a többletfogyasztás elviszi a literenkénti megtakarítást, illetve, ha marad is pár forint haszon, kevés arra, hogy egy rendes etanolos átalakítás 70-80 ezres árát meghozza, továbbá ellensúlyozza a szívást a rendszer hangolásával.
Nem vagyok sem barátja, sem ellensége az etanolnak, próbálom semlegesen nézni a szerepét. Simán elmenne egy üzemanyagnak, pláne, ha tényleg bio módon készül, mezőgazdasági hulladékból, szalmából, satöbbi. És nem úgy, ahogy a svédek csinálják, akik Brazíliából importálják harmadáron, hogy aztán verjék a mellüket, hogy hűdejófejek vagyunk. Brazília pedig annyi őserdőt vág ki, amennyi kell a cukornádtermesztéshez, hisz végtelen mennyiséget el tudnak adni, annyira olcsók.
Magyarországon mindenesetre a bioetanolt gyakorlatilag kiirtották a jövedéki adóval. Állítólag máris harminc százalékkal esett a forgalma az adó bevezetése óta.
Hogy az embernek végképp elmenjen a kedve a beruházástól, egy újabb okos törvényjavaslat vetődött fel épp most: 40-ről 70-re emelnék a literenkénti összeget (+18 Ft áfa). Ez nyilvánvalóan olyan emelés, amely már nem termelne bevételt, mert olcsóbb lenne benzinnel autózni – és felveti azt a gondolatot, hogy nem szimplán hülyék ülnek a házban, hanem valamilyen lobbyérdek miatt szeretnék kinyírni ezt az amúgy több száz kúton kapható üzemanyagot.
Még egy apróság a fináncok rafináltságáról. Tudva lévő, hogy a 95-ös benzin kötelezően 5 százalék biokomponenst tartalmaz. Vajon az alacsonyabb jövedéki adót fizetjük ez után a pár százalék után? Tippeljenek. Persze, hogy nem.
Lényegesen kevesebb helyen elérhető, de a teljesség kedvéért nem hagyhatjuk ki. Ő a CNG, azaz a sűrített földgáz. Már próbáltunk is CNG-s tesztautót, és Magyarországon nem volt jó. Hogy miért? Mert nincs kút. Pontosabban van, a baj az, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hány. És ha két ujjamat levágják, akkor is: Győrben, Szegeden és Budapesten lehet CNG-t venni.
A CNG-ről nem lesz hosszú a mese, hisz ugyanaz, mint amivel a gázfűtésünk megy, csak erőteljesen összesűrítik. Emberi hőmérsékleten ugyanis nem hajlandó cseppfolyósodni fő alkotóeleme, a metán.
Így viszont nem sokat tudunk magunkkal vinni belőle, közel sem annyira praktikus, mint a folyékony LPG. Megvan még az LPG? Abból egyetlen liter 53-55 deka. Földgázból egy liter 0,7 gramm normál nyomáson, de ha 200 barra sűrítjük, akkor is lényegesen kevesebb energiát tárolunk egységnyi térfogaton. Ez bizony gáz. Szó szerint.
Pedig ami az energiatartalmat illeti, a CNG rendben van: közel a másfélszerese a benzinének. Már, ha kilóra nézzük. Viszont elképesztően nagy tartályok kellenek neki. Az említett földgázos Zafira 120 literes tartályaiba 20 kiló fért összesen, és ennyivel szűk 300 kilométert ment el.
A számításainkat egyszerűsíti, hogy a kúton kilóra árulják. Az pedig végképp pozitívum, hogy jövedéki adó nem terheli. Miért is terhelné, hisz gyakorlatilag nem lehet megvenni.
A táblázatban a Budapesti kút árát vettem alapul, Szegeden olcsóbb a CNG, de ott a sűrűsége is kisebb. Figyelem, itt minden szám kilogrammokra vonatkozik! Gyorsan elkészítettem a táblázat benzinnel feljavított értékeit, hisz a CNG-s autó – akárcsak az LPG-s – benzinnel indul hidegben, és ezzel jut el a kútig, ha kifogyott. A CNG esetében erre van esély, ne tagadjuk. Épp ezért – a zafirás tapasztalatokból kiindulva – minden 20 kiló gázra rászámoltam tíz liter benzint (400 Ft/l), azaz kilónként fél litert. Ezt egy németországi úton tapasztaltuk, ahol relatíve sűrű a kúthálózat.
| Ár ma (Ft/kg) | ebből áfa | ebből jövedéki adó | adó összesen | 1 liter fűtőértéke, kb (Mj/kg) | Egységnyi energia ára literenként (Ft/Mj) | Egységnyi energia adója literenként (Ft/Mj) | |
| CNG | 339 | 68 | 0 | 68 | 48 | 7,1 | 1,4 |
| CNG+benzin | 539 | 108 | 60 | 168 | 64,5 | 8,4 | 2,6 |
Létezik ilyen? A CNG toronymagasan, pontosabban Marianna-árok mélységben minden szempontból. Tényleg nagy kár, hogy alig lehet kapni, de azoknak nagyon jó, akik a kút közvetlen közelében laknak, és nem járnak fél tankkal megtehető távolságnál messzebbre. Az ember mája is dagadhat, hisz alig fizet adót, miközben pofátlanul olcsón jut az energiához.
Ezek után lássuk a rangsort, melyikkel jutunk legolcsóbban az energiához
| Ü.a. | Egységnyi energia ára (Ft/Mj) | |
| 1. | CNG* | 8,4 |
| 2. | LPG* | 9,2 |
| 3. | gázolaj | 11,3 |
| 4. | benzin (95) | 12,1 |
| 5. | E85 | 14,1 |
*benzinnel korrigált, gyakorlati értékek
Azaz győzött a CNG. Azonban itt van pár apróság. A CNG sűrűsége és fűtőértéke jelentős szórást mutat, azaz közel sem garantált, hogy mindig tudja a számított értékeket, ahogy az LPG esetében is. Állítólag az E85-nél is tapasztalható ingadozás a kutak anyagai között.
Az is az igazsághoz tartozik, hogy ezek elméleti értékek. Közel sem biztos, hogy a motor tényleg a lehető legjobb hatásfokkal hasznosítja az energiát. A jobb kompressziótűrésű energiahordozók esetében (LPG, CNG, E85) a turbófeltöltős motorok lennének szükségesek, noha többnyire 95-ösre belőtt szívómotorokban használják őket. Az LPG esetében azonban még 10 százalék fogyasztásnövekedés simán belefér a harmadik helybe, így is a gázolaj előtt marad.
Azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a benzin és a gázolaj nagyon kényelmesen használható, a CNG pedig alig elérhető. Az LPG és az E85 használata sem jár lényeges kényelmetlenséggel, legrosszabb esetben benzint tankol az ember, és kész. De pár száz kút elégnek tűnik az országban az elszántaknak.
A cikk második vonulata az adóelkerülés. Sok értelme nincs, legfeljebb a csendes tiltakozás, de olyan jó érzés. Nézzük a top5-öt:
| Ü.a. | Egységnyi energia adója (Ft/Mj) | |
| 1. | CNG* | 2,6 |
| 2. | LPG* | 3,2 |
| 3. | gázolaj | 5,3 |
| 4. | E85 | 5,2-6,3 |
| 5. | benzin (95) | 6 |
*benzinnel korrigált, gyakorlati értékek
Ha a jó állampolgár címet ki akarjuk osztani, a benzint tankolókat illeti meg, ők tolják a legtöbb dellát a büdzsébe, és ők kapják cserébe a legkevesebb energiát. Adózás szempontjából is egyértelműen a két gázos üzemanyag a nyerő, azzal a megkötéssel, az LPG használata sokkal kisebb forradalmári hevületet igényel. Az E85-ösök se keseregjenek, mert legalább nyáron a gázolajos autókat közelítő módon kevés adót fizetnek – mondom, fajlagosan és elméletileg.
