Családos parkolóhely: türhőségünk új mércéje

A családos parkolóhely egy nem létező fogalom, csupán egy udvarias kérés: akkor állj ide, ha gyerekkel vagy. A használatukból is látszik, mennyi a bunkó az országban, mit szépítsük. Mentség van bőven, ezek közül a number one: parkolóhelyek egyszerűen kicsik. Az előírt szélesség 2,4-2,5 méter, attól függően, mennyi hely van a ráfordulásra. Ez a szabvány – teszi szét mindenki a kezét, meg hát a kocsik lettek kurva szélesek, az a baj.

Nekem nem túl árnyalt a véleményem a dologról. A szabvány egyszerűen rossz. Lehet hibáztatni a környéken legelő báránykáktól Soroson át a gonosz autógyárakig mindenkit, amíg az autók szélességét nem rögzítik jogszabályok, addig a szabványoknak kellene alkalmazkodni a valósághoz.

A valóság pedig az, hogy ma egy átlagautó cirka 180 centi széles (a tükrök nélkül). Vagyis ha egy ilyen autó tökéletesen beáll egy 2,5 méter széles helyre, oldalanként marad 35 centi. Csakhogy az építőipari szabványokra tesz a balesetbiztonság, az ajtók rohadt vastagok lettek. Ha csak 25 centi, arra azt mondjuk: papírvékony. Vagyis az ajtórésben (a vonalig) marad 10-10 centi oldalanként. Még szerencse, hogy a szomszéd helyen is ott az a 35 centi, ha ott épp nem nyitogatják a kocsiajtót, így összességében ha mindenki tökéletesen parkol, úgy 45 centinyi hely van az utasáramlás nemes feladatának a végrehajtására.

Már ha találsz egy 2,5 m széles helyet. Ugyanez egy régebbi, 2,3 széles parkolóhely esetén 25 centiméter, plusz a szomszéd autón ejtett horpadás mélysége. Egy-egy ősi parkolóházban előforduló 2,2 méter széles helyen a befelé nyíló ajtó lenne ideális, ha a XXI. századból származik az autód. A szupermarket pedig nem veheti szélesebbre az összes parkolóhelyeket csak úgy, mivel az előírások megadják, hogy az alapterülethez összesen hány parkolóhely kell – akkor is, ha folyton félig üres az a parkoló.

Erre a problémára találták ki a tőlünk fejlettebb világban a családos parkolóhelyeket. Ez tulajdonképpen egy kedvesség a családosoknak és mindenki másnak is, mivel a gyerek nem mérlegel, az kivágja az ajtót, és a mellette parkoló kocsiban lesz nagyobb a kár. A családosnak meg tortúra minden bevásárlás, mert alig tudja kibányászni a kölyköket az ülésről, átrakni a babakocsiba, satöbbbi – racionális dolog őket kivonni a szűk parkolóhelyekről és egy elkülönített részen csinálni nekik szélesebb helyeket, viszonylag közel a bejárathoz. Azt hiszem, az úri nyugatról ideérkezett Tesco-Auchan-Lidl-menedzserek is döbbenten nézik, mi történik ezeken a parkolóhelyeken. A szittya magyarok ugyanis megmutatják nekik, mit ér egy ilyen kedves kérés mifelénk.

Ahogy elnézem, gyakorlatilag tízből nyolc-kilenc esetben gyerek nélkül érkezők parkolnak ezeken a helyeken, amit azért annak ellenére túlzásnak érzek, hogy aki ide áll, azt nem érheti retorzió. A bolt biztonsági szolgálata nem fogja megrendszabályozni őket, elvégre mégiscsak vásárlók.

Következzenek hát a kifogások:

„Nem tilthatják meg, hogy ide álljak.”

Valóban igaz, a KRESZ és semmi más előírás nem ismeri a családos parkolóhely létezését. Rendőr nem fog érte büntetni, mert nem mozgássérült hely. Alapvetően azért ott van ám az egész parkoló, és további 10-20 méter, szélsőséges esetben 30(!) méter lesétálásával olyan helyre állsz, ahol se családos, se rokkant, se más nem áll melletted. Ja, hogy ez ellentétes a „nem azért jöttünk autóval, hogy gyalogoljunk” alapelvvel? Ez tény.

„Nős vagyok, az családos, nemde?”

Te is tudod, nem arra gondolnak, hogy vadházasságban élő buzik melegek nem állhatnak ide, hanem arra, hogy gyerekkel vagy. Azért nem akarod felfogni, mert ez a parkolóhely közelebb van az ajtóhoz.

„Van gyerekem, csak épp nincs itt”

Olyanok elől foglalod el a helyet, akik viszont elhozták a gyerekeiket. Ők is megállhatnak távolabb, hadd mászkáljanak a nyélgázon gyorsító idióták között a gyerekeikkel, nem? Nem. Azt hiszem, ez a legnagyobb türhőség, legalább benned lehetne empátia.

„Felneveltem öt gyereket és húsz unokám van”

És? Hozd el őket, és akkor állj nyugodtan a családos helyre. Amúgy meg séta.

„Itt van a gyerekülés hátul”

Nem, nem gyereküléseseknek szólnak ezek a helyek. Mert akkor gyerekülést rajzolnának a placcra meg a táblára, fogod?

Tévedés ne essék, nem azért készült ez az írás, mert engem ezek miatt a hülyék miatt bármiféle hátrány ért. A gyerekem már kamaszodik, nem is akar eljönni vásárolni, és amúgy sem oda állnék. Csak egyszerűen böki a csőrömet a jelenség, az, hogy az emberek ekkora ívben tesznek arra, hogy másnak szüksége lenne erre a helyre. Persze nem annyira, mint egy mozgássérültnek, de azért jobban, mint a gyerek nélkül érkezőknek.

Igen, hívhatnák a Családos parkolóhelyet úgy is, hogy „Parkolóhelyek gyerekkel érkezőknek” vagy valami hasonló, írhatnának litániákat, hogy ki álljon ide, meg ki nem, nem vér szerinti gyerek ér-e és ilyenek. Valójában mindenki tudja, mire gondolt, aki ezeket a széles helyeket kitalálta, csak nem akarja felfogni, mert így kényelmesebb. Ahhoz persze nem elég paraszt, hogy megálljon az ajtóban, ahhoz meg szarrágó, hogy a rokkant helyek irtózatos büntetését megkockáztassa, itt viszont rizikó nélkül érezheti úgy, hogy mekkora lájfhekk kivételezett helyen parkolni. Úgyhogy akkor is a családos helyre áll, ha amúgy a parkoló tök üres.

Igen, értem én. Magyarországon lassan már menőség bunkónak lenni, ezt egész magas szinten látjuk. De senki se higgye, hogy akik itt állnak zsírnyakú verőlegények, agyilag elmaradott surmók, elszállt politikusok és sikkasztók, drog- és pornómilliárdosok vagy sorolhatnám még a sztereotípiákat. Átlagos polgári autók állnak itt, nem X6-osok, bálna-Mercik vagy Hummerek; és teljesen átlagos háziasszonyok, fiatal párok és nénik-bácsik tesznek az egészre. Ez a legszomorúbb az egészben.