Amerikában jobbra kanyarodhatsz a pirosnál - nálunk is működne?
Amerikában hiába futunk bele egy piros lámpába, ha jobbra akarunk kanyarodni, a tilos jelzés ellenére is megtehetjük. Ez a közel 100 éves szabály csökkenti a dugókat, időt takarít meg az autósoknak és még a fogyasztásra is kedvező hatással van. Hiába a sok előny, Európában csak elvétve, kizárólag kiegészítő lámpák vagy külön táblák mellett van lehetőség ilyesmire. A hatvanas évekig Magyarországon is szabadott pirosnál jobbra kanyarodni, ám a szabályozást kivezették. Egy mindent megoldó kihagyott ziccerrel, vagy egy közveszélyes őrültséggel állunk szemben?
Papíron jól hangzik
A piros lámpás jobbra kanyarodást Los Angelesben vezették be először 1925-ben, mint torlódás-csökkentő intézkedés. A szabályok lehetővé tették, hogy ha egy autós a kereszteződésben jobbra akar fordulni, akkor ezt piros lámpa esetén is megteheti - természetesen megfelelő körültekintés mellett, de akár teljes megállás nélkül. A rendszer aztán a nyugati államok többségében viszonylag gyorsan elterjedt, ám keleten sokáig nem használták.
Ebben az 1973-as olajkrízis hozott változást. Mivel az üzemanyag ellátás ekkor bizonytalanná vált, az amerikai kormány pánikszerűen mindent bevetett a helyzet javítása érdekében. Az egyik megoldást az országos üzemanyag fogyasztás csökkentése jelentette, így a keleti államok is felfigyeltek a piros lámpás jobbra kanyarodás előnyire. A statisztikák alapján a megoldás minden kereszteződésben átlagosan 1 és 4,6 másodperc közötti időnyereséget jelent egy sofőr számára, mindamellett, hogy a kevesebb egy helyben állás miatt az üzemanyag fogyasztás is csökken.
Gyorsul tehát a forgalom, csökkennek a menetidők és még üzemanyagot is megtakarítunk. Úgy tűnik, ez az egyszerű szabály kardinális problémákat tud enyhíteni, így ha nem is drasztikusan, de érezhetően megkönnyítené a - főleg nagyvárosi - autósok életét. De ha ennyire szép és jó minden, miért nem tette Európa is általánossá a piros lámpás jobbra kanyarodást?
A gyakorlatban vannak vele gondok
A piros lámpás jobbra kanyarodás bevezetését követően - ahogy az várható - kisebb káosz uralkodott az amerikai utakon: számos sofőr egyszerűen nem volt hajlandó élni az új lehetőséggel, ráadásul sokan emelték fel a hangjukat biztonsági aggályokra és magasabb baleseti kockázatra hivatkozva.
Manapság néhány kivétellel minden amerikai államban engedélyezett a piros lámpás jobbra kanyarodás annyi változtatással, hogy továbbhaladni csak teljes megállás után lehet. Bár a kritikus hangok az évek során halkultak - hiszen mindenki hozzászokott, hogy ez a módi, - a viták nem értek véget. Igazságot tenni ráadásul szinte lehetetlen, mivel meglepő módon csak igen kevés tanulmány foglalkozik a piros lámpás jobbra kanyarodás kockázataival, ráadásul ezek élesen ellentmondanak egymásnak.
Egy amerikai közlekedésbiztonsági szervezet, az NHTSA 1989 és 1992 közötti, négy államra kiterjedő statisztikái szerint a piros lámpás jobbra kanyarodás elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, hiszen a közúti balesetek legfeljebb 0,05 százaléka történik ennek következtében. Egy 2008 és 2012 közötti torontói kutatás viszont egészen más eredményeket hozott: a város területén évente 1 300 gyalogos sérül vagy hal meg a piros lámpás jobbra kanyarodás miatt, mely az összes baleset 13 százalékát teszi ki. Fontos persze hozzátenni, hogy az eredményeket erősen torzíthatja, hogy az első kutatásnál teljes államokat, míg a másodiknál egyetlen várost vizsgáltak a szakemberek.
Mindenesetre egyre több amerikai nagyváros fontolgatja a piros lámpás jobbra kanyarodás betiltását, sőt, Washington már 2025-ös céldátummal döntést is hozott ez ügyben. Az ő statisztikáik szerint az autó-autó balesetek száma 97 százalékkal csökkent azokban a kereszteződésekben, ahol már most tiltást vezettek be. A legveszélyeztetettebbek viszont mégis a gyalogosok és biciklisek, a javulás pedig az ő esetükben is jelentős: 92 százalékkal csökkent azon esetek száma, mikor egy autós egy járókelőnek nem adta meg az elsőbbséget.
Szembetűnik, hogy a helyzet mintha romlott volna az évek során, és ezt az adatok is alátámasztják. A piros lámpás jobbra kanyarodáshoz köthető balesetek száma a közelmúltban ugrott meg igazán, melyért a szakértők főleg a telefonozó sofőröket és az autókban elterjedő képernyőket teszik felelőssé, melyek elvonják a sofőrök figyelmét.
Kell ez nekünk?
A piros lámpás jobbra kanyarodás kritikusai azzal érvélnek, hogy a szabályozás bár papíron remekül mutat, egyszerűen túl fejlett közlekedéskultúrát feltételez. Abból indul ki, hogy az autósok túlnyomó többsége figyelmes, óvatos és betartja a szabályokat, ilyen körülmények között pedig nyilván elhanyagolható lenne a balesetek száma. Csakhogy a valóság nyilvánvalóan nem ez, ahogy azt mindenki nap mint nap tapasztalja az utakon. Ráadásul azok után, hogy közlekedésbiztonság tekintetében rettenetesen alakul ez az év, nem tűnik jó ötletnek egy olyan szabályt bevezetni, amely potenciálisan rontaná a helyzetet csupán azért, hogy mondjuk két perccel hamarabb elérjük az úti célunkat, és megspóroljunk másfél deci üzemanyagot 100 kilométeren.
A téma Európa országait is erősen megosztja: Szlovákiában szigorúan teszt jelleggel új kiegészítőtáblák egyre több helyen engedik a piros lámpás jobbra kanyarodást. Mindeközben Németország - ahol szintén külön kijelölt helyeken a Keletnémet idők óta alkalmazzák - leszámolna a szabállyal, pont a magas baleseti kockázatra hivatkozva.
Forrás: NHTSA, viewpointvancouver.ca, lamag.com, eu.northjersey.com
