Az EU döntéshozói aláírták a törvényt a fosszilis üzemanyaggal hajtott autók 2035-ös betiltásáról. Ja, de mégsem. Ja, de mégis. Szóval megy a huzavona, a kibúvók keresése és a próbálkozás a szabályok felpuhításáért. Én pedig azt mondom: ez az egész teljesen mindegy. Akár hatályba lép a záró szavazáson, akár nem, az eredmény ugyanaz lesz. Hogyhogy?
Két sokkoló fotóval kezdeném. Az elsőn egy tipikus New Yorki utcaképet látunk 1900-ból. Az ötödik sugárúton vagyunk. Íme:
A másodikon szintén az ötödik sugárút látható, csak már 1913-ban:
Fedezd fel az öt apró különbséget!
Eltekintve persze attól a gigantikus különbségtől, hogy az első képen csupa lovaskocsi volt (egy autót találni mutatóban, pirossal bekarikázva), a másodikon pedig csak automobil van, ló egy szál se.
Vajon milyen törvény tiltotta be a lovaskocsit Amerikában? Megmondom: a kapitalizmus törvénye. Nem kellett ide se Capitolium, se elnöki rendelet, se tüntetés, se lobbi, az egész folyamat teljesen magától zajlott le, mégpedig viharos gyorsasággal.
Aki nem ma született, látott már pár ilyen változást a saját szemével is. Én például még emlékszem, hogy milyen gyenge volt az első digitális fényképezőgép, amihez hozzájutottam. Fél (!) VGA felbontás, borzasztó optika, nulla paraméterezhetőség, plusz nulla automatika egyenlő... a jövő? Na persze! :-) Le is mondtam róla önként, maradtunk a jól bevált filmnél. Mire újra kinyitottam a szemem, mert már szinte sehol nem lehetett filmet kapni, 24 megapixeles, tükörreflexes, wifis, digitális fényképezőgépeknél tartottunk.
Az okostelefonokat nem is részletezem, talán még a csecsemők is emlékeznek a Nokia dicsőséges alulmaradására. Na de a villanyautó nem ilyen ám! Az semmiben nem különbözik a benzinestől, nem gyorsul jobban, mint a benzines (de), és nincsenek egyéb előnyei sem (de), szóval ez az áttérés magától NEM fog megtörténni, ugye?
De, meg fog. Mégpedig - az új autó eladások tekintetében - szerintem 2027-28-ig áttérünk. Legkésőbb 2030-ban már csak a teljesen balekok, valamint az oldtimer fanatikusok fognak benzines vagy dízel (a következőkben benzinesként hivatkozok rájuk) autót venni, hogy eltegyék későbbre. De miért, ha a villanyautó sokak szerint rosszabb, mint a benzines?
Oké, fogadjuk el egy pillanatra, hogy a villanyautó semmiben sem jobb, mint a benzines vagy a dízel. Tényleg, őszintén fogadjuk el. Nekem ez picit fáj, de menjünk végig ezen az úton. Mert így is nyerni fogok :-)
Ha a villanyautó nem jobb, sőt, esetleg rosszabb, mint a benzines, akkor mi a túróért váltanának az emberek tömegesen és önkéntesen villanyautóra a következő pár évben? Ha semmilyen előnyt nem vagyunk hajlandóak a villanyautó javára írni, akkor csak egyetlen tényező marad, ami az áttérés malmára hajthatja a vizet: az ár.
Axióma: ha a villanyautó olcsóbb lesz, mint a benzines, minden marha át fog térni.
Már csak az a kérdés, olcsóbb tud-e lenni a villanyautó, mint a 100 éves, bevált, robotizált technológiával gyártott benzines párja.
Ehhez azt kell megnéznünk, hogy mi okozza a két típus közötti jelentős árkülönbözetet, jelenleg ugye a benzinesek javára. A különbség a meghajtásban van, ott lesz a kutya elásva. Mivel a villanymotor ára töredéke a benzinmotornak, egy gyanúsítottunk marad: az akkumulátor.
És igen, bingó! Egyedül az akkumulátor ára dobja meg súlyosan a villanyautók árát. Lássuk, hogyan alakult a lítium ion akkumulátorok ára az elmúlt tíz évben, hátha felfedezünk valamiféle tendenciát vagy trendet.
Amikor a Tesla Model S megjelent 2012-ben, 1 kWh kapacitású lítium ion akkumulátor ára 700 dollár körül mozgott. És ebből tettek az autóba eleinte 60-at, majd 70-et, 85-öt és végül 100-at! A korai Tesla Model S-ekben csak az akkupakk ára alsó hangon 42 000 dollár volt! Aztakku...!
(Érdekesség: 1991 óta a lítium ion akkumulátorok ára 99%-ot (!) esett. Ugyanis közel tízezer dollárról indult el lefelé, és tart 100$ körül vagy az alatt manapság.)
A villanyautók legdrágább alkatrészének ára tehát előre kiszámítható módon, évente kb. 20%-kal, évről évre folyamatosan esik. Ez már majdnem olyan, mint Moore törvénye a processzoroknál: aki megkérdőjelezi, azt kiközösítik!
Ha ez így meg tovább (és most így megy), a villanyautók ára 2025-ben kerül egy magasságba a benzinesek árával, ezt követően pedig beesik azok alá. Ez az adat az International Energy Agency (IEA) kimutatásából származik, akik igencsak pesszimisták, tehát ez az időpont kvázi a lehető legkésőbbi biztos időpont.
Szerintem azt engedjük el, hogy ehhez nem lesz elég lítium, ugyanis ez egy nagyon alapszintű tévedés. A lítium a földkéreg 25. leggyakoribb eleme. A világ óceánjaiban pedig további 230 milliárd tonna található. Összehasonlításképpen az emberiség éves lítiumfogyasztása “mindössze” 90 ezer tonna, ami a készlet kevesebb, mint egymilliomod része.
Itt jegyzem meg, hogy ez egy hipermodern cikk, és ahogy kell, felhasználtam a ChatGPT-t a kutatásom során, íme a bizonyíték (vicces):
Lítium mindenütt is van, meg még amott is. Az igaz, hogy tiszta fém formájában nincsen, na de kérem, alumínium sincsen tiszta formában, és valahogy mégis megoldja az emberiség, hogy előállítsa tisztán, kvázi korlátlan mennyiségben. Csak akarni kell (= technológia).
És most jön a lényeg: 2035-ben, tehát tíz évvel a price parity után egészen pontosan nulla, azaz nulla fő fog benzines autót vásárolni, annál is inkább, mert már nem lesz a piacon egy árva darab legyártott új benzines autó sem. Egy sem!
Az átállás így fog lezajlani:
A fenti diagram érdekessége, hogy 2020-ban készült, azóta nem frissítették, de nem is kell. A számok ugyanis szinte tökéletesen úgy alakultak, ahogy anno megjósolták. Igen, a benzines eladások 2018 óta esnek.
Az igaz, hogy az autógyártók chiphiánnyal, meg covid lezárásokkal magyarázták ezt, és némi igazság biztos van is ezekben a kifogásokban. Csakhogy a számaik már soha többé nem fognak visszanőni a régi szintekre, és erről nem a chipek tehetnek, hanem az egyértelműen visszaeső, és 2025 magasságában a magasabb ár miatt egyszerűen megszűnő kereslet.
Aki szerint az összes autógyár a chip hiány miatt esett vissza, míg a Tesla rendre éves 50%-os növekedéseket produkált, az nem veszi észre... hogy a chip hiány nem hat a Teslára :-)
Az előbbi ábrán van még egy igen rosszul látható halványszürke oszlopsor a háttérben, az a “natural demand” vagyis a természetes kereslet. Ennyi autót lehetne eladni összesen, ha lenne normális kínálat. De mivel a benzinesek piacán “csipszhiány” van, villanyautóból pedig a kínálat nem elégíti ki a keresletet, az összesített autóipari eladások még a jelenlegi gazdasági válság nélkül is 2025-ig estek volna (a grafikon 2020-ban készült).
Elszállnak az üzemanyagárak
Hiába mondod, hogy te majd veszel régi benzinest vagy dízelt, az üzemanyagok ára rá fog kényszeríteni, hogy elektromos autóval járj.
Világvége: az akkumulátorok árának csökkenésével teljesen ellentétes utat fog bejárni a benzinár. Figyeld a logikát: ha az akkumulátorok mennyiségének növekedésével az áruk folyamatosan csökken, a benzinfogyasztás visszaesésével annak ára csúnyán el fog szállni.
Hogy miért? A volumengazdaságosság miatt. Ha egy cipész egy óra alatt egy cipőt varr, és egy cipész tíz óra alatt tíz cipőt varr, ettől egyáltalán nem lesz olcsóbb a cipő, mivel a cipész egy szűk keresztmetszet, és mindig kérni fogja a bérét.
De, ha milliós kapacitású automatikus gyártósoron gyártják a cipőket, ott már az egymilliomodik cipő fillérekbe kerül, mert az amúgy igen drága gépsor ára egymillió felé oszlik el. Minél többet termelsz valamiből egy automatizált rendszerben, annál olcsóbban állíthatod elő a végterméket.
És megfordítva: minél kevesebbet termelsz egy adott gyártósorral, annál drágább lesz a végterméked. Ha egy egymillió darabos cipőgyártó gépsorral mindössze három darab cipőt gyártunk, azok ára csillagászati lesz.
A kőolajipar egy automata gyártósor, hatalmas fix költséggel: tengeri fúrótornyok, kőolajfinomítók, csővezetékek stb. De ez a hatalmas költség szépen eloszlik az óriási mennyiségű fogyasztás tengerében. Egy liter benzinre leosztva ez a költség már megfizethető. Tehát a benzin most úgy olcsó, hogy az előállítása valójában baromi drága, de a mennyiség is irdatlan, szóval a költség végül milliárd felé oszlik.
De ahogy majd csökken a kereslet, az a bizonyos fix költség egyre kevesebb csepp benzinen porlasztódik szét, és ezzel a benzin ára kb. 2030-ra az egekbe szökik.
Ebbe az értelmezési keretbe helyezzük most bele a hatalmas befektetéssel előállított 3-4 csepp bioüzemanyagot is... jesszus!
Én szóltam.
Nos, most, hogy kimutattuk, hogy a villanyautós átállás egy piaci törvényszerűség, ami ráadásul 2027-re bedarálja a régi autógyárakat, itt az ideje, hogy elismerjük, hogy a villanyautók jobbak, mint a benzinesek. Íme egy apró lista, öt évnyi személyes tapasztalatból:
- Míg egy benzinest akár 5 perc alatt meg lehet tankolni, villanyossal mindig tele a tank (éjszakai töltés), úgyhogy nem töltök ezzel még 5 percet sem.
- A “tele tank” még a mai áram díjak mellett is mondjuk 4000 Ft a villanyossal.
- Nincs olajcsere, karbantartás, éves szerviz, nincsenek lenyúlás hegyek egy villanyautó esetén - csak a vizsgáztatás.
- Még a fékbetétek sem kopnak, mert kíméli őket a visszatöltés, a regenerative braking.
- A használata nem mérgező a környezetre: nem pöfög ki semmit se a fenekén, se a lyukas kipufogódobon keresztül.
- Csendes
- Nincs vibráció: nem rezeg össze-vissza egy belsőégésű motor ütemére. (Csak az tudja, hogy ez mennyit számít, aki már hozzászokott, hogy nem rezeg.)
- Gyorsul :-)
Hosszú távú utazásnál picit kellemetlen, hogy csak a Tesla töltői működnek 99,99%-os megbízhatósággal, de ezzel már a hanyatló nyugatot is kényelmesen be lehet járni, ahogy meg is tettük többször, nulla problémával. A keleti nyitás még hátra van, ezt elismerem.
Ja, és hogy ezt az átállást majd nem fogja elbírni az elektromos hálózat? Én erre azt szoktam mondani, hogy Mátyás király sosem gondolta volna, hogy a teljes magyar lakosságnak lesz üvegablaka, mégpedig akár duplán vagy triplán is. És lett.
Ugyanannyira nem lesz elég áram a villanyautós átálláshoz, mint ahogy sohasem lesz elég üveg minden lakás beüvegezéséhez. Sajnálom, de marad a zsírpapír!
Fóti Marcell
Autóipari fotelszakértő, jövőlátó és tenyérjós