Nehezen nevezhetjük a mostani hét időjárását jónak. Fülledt a levegő, szürke az égbolt a sok felhőtől, amikből időnként-óránként olyan mennyiségű csapadék képes ránk szakadni, hogy az pillanatok alat ellepi az utat, tizedére csökkenti az optimális látótávolságot. Ilyenkor lelassul az autós élet, mindenki picit kiélezettebben figyel környezetére és ez így van rendjén. Aztán ott van 20-ból az az egy sofőr, aki jobbnak érzi magát a többinél.
Az elmúlt napok igen erős felhőszakadásaiba vagy hazafele vagy munkába menet mindig elkaptam autópályán, városban, kertvárosban egyaránt. Ilyenkor már-már reflexszerű, hogy felkapcsolom az ablaktörlő(ke)t, ráállítom a klímát a szélvédőre, hogy ne csökkentsem még tovább az amúgy is erősen redukált látótávolságot egy kis párával. Ezek nekem segítenek a biztonságos vezetésben. Aztán ott van egy másik reflexszerű mozdulatom, a tompított fényszórók felkapcsolása.
Ez valamelyest nekem is segít, de a környező autósoknak a leginkább. De ez a három tett egy esős időben nem ritkaság, optimálisan mindenkinek így kellene tennie, hogy mindenki lásson és látszódjon – aztán jön az élet császára, aki átlát a legcudarabb vízfalon is, ezért úgy gondolja, hogy nem kell ide fényszórót kapcsolni.
A fényszórókról és használatukról már rengeteg cikket írtunk. Bemutattuk a fényszórók fejlődését, mi a baj azzal, ha csak a menetfény használjuk, de panaszkodtunk már azok túlzott használatáról is.
A tompított fényszórót mellőzők között tegyünk különbséget: Van az a sofőr, aki nem ismeri autójának automata fényszóróit eléggé, hogy tudja, az mikor és miket kapcsol be. De mégis bízik benne annyira, hogy mindig úgy használja autóját. Ennek általában az az eredménye, hogy szemből látni belőle valamit a nappali menetfény miatt, de hátulról már semmit – ez pedig már bőven elég ahhoz, hogy egy szakadó esős időben valaki hátulról belerongyoljon. Szóval nem árt tisztában lennünk azzal, hogy az autónk magától miként kezeli a lámpákat. Az pedig, hogy a hátulra nem minden típusnál került menetfény, azért természetesen nem a sofőrt hibáztatom, de azért már igen, ha erről nem tud.
Második jelenség, amikor csak az egyik fényszórója működik az autónak. Persze, az izzók egyszer kiégnek, mindenkivel megeshet, velem is megtörtént már. Ha ezt észrevettük (mert észrevehető), ha aznap nem is, de másnap mindenképpen menjünk már el egy üzletbe és szerezzünk be egy újat. Vagy kettőt. Ezek cseréje is a legextrémebb esetben egy óra. Ne odázzuk már az ilyet hetekkel, ugyanis balesetveszélyes.
A KRESZ a kiégett izzó esetkörét kimerítően szabályozza
Műszaki hiba 56. § (1) A vezető köteles a járművet - lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen, ha elromlott a jármű
e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve, ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.
Ez magyarul annyit tesz, hogy ameddig a bal oldalon pislákol legalább a helyzetjelző elöl-hátul, addig részt vehetünk a forgalomban. Ennek oka az, hogy a helyzetjelző fények a valóságban szélességjelző fények is egyben. Emellett pedig a kétoldali helyzetjelzés arra is egyöntetűen utal, hogy két nyomvonalon közlekedő jármű halad éppen a közúton és nem pl. egy motorkerékpár. Mindemellett arra is utal, hogy az adott jármű vezetőoldali széle hol helyezkedik el az útpadkához képest.
Érdekes megoldás a kivétel szabályozása a jogszabályban. Úgy rendelkezik ugyanis, hogy a kiégett baloldali helyzetjelző fények meghibásodása esetén azok helyettesíthetőek más fényforrással és ebben az esetben nem tilos a közlekedésben való részvétel. A gyakorlatban ez viszont csak az első helyzetjelző kiégésekor értelmezhető, azt tudjuk helyettesíteni az első ködfényszóróval. Már ha van. A refivel nem, mert azt tilos ilyen helyettesítésre használni érthető okokból.
A baloldali hátsó helyzetjelző helyettesítésével lehetünk gondban, mert azt a KRESZ szerint tilos a baloldali ködzáróval helyettesíteni. Azonos okból, lévén az is elvakít akárcsak a refi. Más opció viszont ritkán adott. Egyes típusok ezt azzal hidalják át, hogy a hátsó helyzetjelző fényt megismétlik (pl: Ford Mondeo, Skoda Rapid) így egy izzó kiégésekor marad még legalább egy, ami ellátja ugyanazt a feladatot.
Kiégett tompítottal tehát – bár nem elegáns – részt lehet venni a forgalomban – írta kollégánk, Dr. Takács Krisztián.
Harmadik kategóriába pedig azokat tudom sorolni, akiknek már eszébe jut, hogy be kéne kapcsolni a fényszóróit, de csak a helyzetjelzőig, jut el. Ők legalább hátulról látszódnak, szemből többé-kevésbé, de nekik is adnék egy fekete pontot az leckefüzetükbe.
Aztán a végére hagytam a legrosszabbat, azokat hülyegyerekeket, akik eldötnik, hogy ők látnak (bár kíváncsi lennék, hogy mit), ezért nem tekeri el, vagy hajtja fel-le azt a szerencsétlen kart, úgyis milyen bonyolult feladat ez.
De nézzük, hogy mit mond a KRESZ és vele együtt jogász kollégánk, Dr. Takács Krisztián:
Zárásként csak azt tudom mondani, hogy merjük használni az a tompított fényszórót esőben, nem fog többet fogyasztani tőle az autó, cserébe te is jobban fogsz látni és más is téged. Ha pedig nem tudjuk, hogyan kell, kérjünk segítséget. Komolyan.
