Kedvenc jeleneteink 21 évnyi Top Gearből és The Grand Tourból
Vannak, akik imádják, vannak, akik gyűlölik, de persze a legtöbben mindig szívesen nézték a három angol hülyét, akik 2002-ben megreformálták és a korábbinál sokkal szélesebb kör szemében tették menővé a BBC autós műsorát. Ehhez rengeteg ötlet, humor és persze pénz kellett, ők mind a hármat össze tudták hozni, és Jeremy Clarkson kirúgása után még a The Grand Tour számára is maradt belőle. Mi ezeket az agymenéseiket szerettük a legjobban:
Jakusovszky Kristóf
Nem véletlenül jutott el a Top Gear odáig, hogy a világ legjobb és legnépszerűbb autós műsora legyen. Clarkson, Hammond és May tökéletes angol humorral fűszerezve tette fogyaszthatóvá a műfajt mindenkinek, nem csak autósoknak. A Top Gear mindig sokkal több volt unalmas adatgyűjteménynél: ők hárman tényleg mertek markáns véleményt formálni, és az ötletes szórakoztatáshoz is nagyon értettek.
Különösen népszerűek voltak a különkiadások, ahol még annyira se kellett a klasszikus tesztek formátumához ragaszkodni, mint a többi epizódban. Ezek közül kerül ki a kedvenc Top Gear részem, ami bár fura, igazából nem is autós: szerintem a Vietnam Special a Top Gear legjobbja. Az, hogy nem autókról szól, nem jelent semmit, hiszen minden benne van, ami miatt olyan sokan imádjuk a szériát.
Ahogy a cím is mondja, a három hülye angol Vietnámba utazik, hogy Ho Si Minh-ből - vagyis Saigonból - egy hosszú túra után eljussanak a Ha Long-öbölbe. A kapott pénz azonban csak motorokra elég, ami már elsőre is igen rémisztő, főleg úgy, hogy a táv nagyjából 1600 kilométeres, és hármuk közül csak Hammond tud igazából motorozni. Már Jeremy őszintén rémült arca miatt is érdemes megnézni a részt: amikor kiderül, hogy ősellenségével, vagyis egy motorral kell átvágnia Vietnámon, szinte sokkot kap.
A srácok nem drága, modern motorokkal vágnak neki az utazásnak: egy 125-ös Minsk, egy 50-es Super Cub és egy szintén 50-es Vespa nyergében kénytelek leküzdeni a hatalmas távot. A csúcsra járatott szívatás és a végtelenül ostoba ajándékok mellett akad dráma és szenvedés is bőven: sokszor látszik, a műsorvezetők tényleg megszenvednek a pénzükért. Pont a kirívóan őszinte pillanatai miatt imádom ezt a részt: látszik, hogy Clarkson, Hammond és May nem erőltetnek semmit, valóban élvezik, tényleg szakadnak a röhögéstől, és olykor igazából is szenvednek. Tökéletes az egész, úgy ahogy van.
Rási Richárd
Ennek a három hülyének megannyi szórakoztató pillanata közül, nekem az Africa Special sorozata jött be a legjobban. Gyakorlott terepjárós révén, különösen izgalmasnak tartottam, hogy AWD, FWD és RWD autókkal vágtak neki a túrának, bemutatva a különböző hajtásláncok előnyeit és hátrányait. Hozták a szokásos formát, teljes őrület az egész sorozat, mégis kiemelnék két igazán szórakoztató pillanatot.
Clarkson az erőben és sebességben hisz. Sikerült olyan útszakaszra tévedni a srácoknak, ahol már kevésnek bizonyult a kétkerék-hajtás, és egyedül Hammond volt képes átvergődni a sártengeren Subarujával. May elakadt, kihúzták, ezután Clarkson következett, mely próbálkozást a következő híres gondolat előzte meg: "I believe speed and power.." hozzátette a sebesség és erő kombinációja elég sok dolgot meg tud oldani. Ezúttal nem így lett. A "speed and power" nem működött és szépen keresztbe is állt a BMW-vel. A jelenetsorok végéhez közeledve, különösen komikus és egyben ijesztő, ahogy a helyi erők mezítláb kapálva próbálnak járható utat készíteni.
A másik csodálatos pillanat valójában túl sok kommentárt nem kíván. Egy folyóhoz érve, egyesével próbálnak meg átkelni azon, egy stabilnak aligha mondható eszkábált tutajjal. Az eszköz teherbírása feltehetőleg nem autókra lett szabva, ezért egy meglehetősen veszélyes mutatványt láthatunk mindhármuktól. Szerencsére a rendezők választ adtak arra az eshetőségre is, hogy mi történik akkor, amikor ez a hadművelet nem adja ki. Mindenkinek ajánlom a megtekintését, egyszerűen zseniális.
Balogh Bence
Én még az 1978 és 2001 között futott, klasszikus Top Gear adásokat is nagyra értékelem. Egy bizonyos szempontból a szakma csúcsának tartom azt a letisztult profizmust, amivel azokat az anyagokat annak idején összerakták, és mivel Jeremy már évek óta benne volt a stábban, tucatnyi rá jellemzően szellemes anyagot forgattak vele. A legendássá vált új korszakból is egy olyat választottam, ami egy kicsit emlékeztet azokra az időkre, persze több benne a humor és az autó törés, amit például a British Leyland korszak veteránjai esetében nem esett jól nézni.
De ki hullat könnyeket Nagy-Britannia valaha gyártott egyik legbénább autójáért, a műanyag háromkerekűért, amit már Mr. Bean sem volt képes maga körül elviselni? A brit nemzeti öntudat önironikusan jelenik meg ebben a sokadik nézésre is ugyanolyan vicces anyagban. Kedvencem a peches bogárként harcképtelenné vált Reliant kormánya mögött teljes higgadtsággal segítséget kérő Clarkson, aki egy találkozón megpróbálja kideríteni a típus egykori északi népszerűségének okát, majd a rá jellemző módszerrel (átmenetileg) biztonságosabbá teszi a bordó Robint.
Sturcz Bertalan
Szeretem a kretén járműveket, nem csak mint érdekességek. Mindig éreztem magamban kicsit az elesettek megmentőjét és a kinézett, elfelejtett autókat szívesen a védelmembe veszem. Tudom, ezzel nem szűkítettem a kört, hogy vajon melyik Top Gear epizódra gondolhattam, sok ennek megfelelő alany megfordult a három - bizonyos körökben istenként tisztelt - műsorvezető kezei között.
A legegyszerűbb ha kimondom: Peel P50. Az a kis háromkerekű, kék szerencsétlenség, amivel Clarkson egy reggelen úgy döntött, hogy munkába indul. Már azért odavoltam a videóban, ahogy az utcán szerencsétlenkedik, különösen vicces látvány, amikor egy klasszikus, angol emeletes autóbusz kerüli jobbról. Nem mintha más helyzetekben nem lehetne tökéletesen érezni az autó komikus méreteit. A műsor persze erre vastagon rá is játszik, hiszen a liftbe parkolás és az irodaházban grasszálás a BBC székházban annyira rendellenesnek érződik egy autóval, hogy azon nem tudok nem nevetni.
Az abszolút csúcs nekem az a pont, amikor két híradós megszokott profizmus és komolyság mögé bújtatva sorolja az aznapi tudnivalókat, és egyszer csak elhalad a háttérben az a kis kék fémpattanás benne Clarksonnal. Bár nagyon erős, amikor ebben üli végig a tárgyalást, nekem mégis a híradós geg volt a rész csúcspontja, míg maga az epizód a műsor egyik legjobbja.
Petrány Máté
Kapásból beugrik a Campervan Special, a Lotus mellett többek között a toronyházzá alakított Citroën CX-szel, amivel Jeremy Clarksont simán kiengedték az autópálya forgalmába. Ott a még régebbi Crossing the Channel in Car Boats videó is, amiben Hammond elsüllyedt egy használhatatlan VW T3-mal, miközben May egy apró Triumph Herald vitorlással vágott neki a La Manche csatorna átszelésének, hogy aztán Clarkson megmentse őket egy túlmotorizált Hilux-szal. Mégis, ha az a kérdés, hogy Andy Wilman producer és a három őrült karakter miben a legjobbak, a rendőrautós anyagukat ajánlom.
Adott egy rakás leselejtezett rendőrségi jármű egy elhagyatott katonai bázison a semmi közepén, ötven kilométernyi aszfaltos úthálózattal. A rendőr Astrák, amiket Angliában is nevetségesnek tartottak, valamint néhány álbajusz az egyenruhás szerephez, és színes baseball sapkák a tinédzserek megszemélyesítéséhez. Clarkson tizenöt másodpercen belül beszól Wales lakosságának, majd kiröhögik May-t, mert nem ismeri a Five-O kifejezést. Az akció közben Hammond nyolc másodpercen belül elvérzik trágyadomb autójának hála, majd Clarkson hosszú üldözése után bevetnek egy ipari mágnest, amivel előtte leejtenek egy rendőr-Transitot is, csak úgy. Mivel Clarkson lakótelepi kettes Golfja legyőzhetetlennek bizonyul, egyszerűen felrobbantják.
Hammond és Clarkson kudarca után jön May, aki a saját stílusában, vagyis rendkívül lassan, az agyát használva jár túl a fakabátok eszén. Erre egyetlen válasz érkezhet, ha az ember akkorára nőtt, mint Richard Hammond. Katonai markológép a JCB-től. Mivel viszont ez sem elég, jöhet Clarkson a drónnal és a lánctalpas aknamentesítővel, majd a katarzis, mely során Hammond megvalósíthatja legnagyobb álmát. May matricázott Ford Fiestájának esélye sincs egy rendes tank ellen, ami persze nem is tank, hanem csak egy szovjet tarack. Így érdemes autós videókat gyártani. Humorral, jó képekkel, feszes koncepcióval. Nem véletlen, hogy ez a korszak azóta is etalonnak számít, az epizódok újranézése pedig minden évben erősen ajánlott.
Horváth Máté
Az kommentár nélkül:
Gulácsi Bence
Nem tudtam egyet választani, jöjjön hát a három kedvencem, röviden.
Imádom a Top Gear 22. évadának ötödik részét, melyben Clarkson és May a modern Peugeot sofőrök bőrébe bújva okítanak minket a márka nagyszerűségéről. Az egész epizód egy hatalmas görbe tükör, tele emlékezetes pillanatokkal és frappáns poénokkal. Tudtátok például, hogy egyes Peugeot modellek utasterében tüzet is gyújthattok a megfelelő gombbal? Micsoda parádés extra!
Szintén kellemes emlékek fűznek a 16. évad ötödik részéhez, melyben a trió megelégeli, hogy Britanniát minden évben megbénítja a hó. A megoldás? Egy kiszuperált kombájnt lángszórókkal felszerelt hókotróvá alakítanak, majd Norvégiába viszik egy alapos tesztelésre. Ha pedig valami nem a tervek szerint alakul, a legférfiasabban kezelik a helyzetet: elfutnak.
Míg a fent említett két epizód inkább a humorfaktor miatt emlékezetes, a The Grand Tour legelső része a döbbenetesen profi megvalósítása miatt került be a kedvenceim közé. A hidegrázósan hangulatos nyitány után a kor három legdurvább szupersportautója, a McLaren P1, a Porsche 918 és a LaFerrari kerül a fókuszba, melyeket egy gyönyörűen fényképezett, kellemes poénokkal tarkított teszt keretében hasonlítanak össze.
Az egész az első másodperctől az utolsóig egy audiovizuális mestermű. Ennyire színvonalas epizód talán a Top Gearből sem készült soha, pedig ott is magasan volt a léc.