Százezer egy becsúszott piros lámpáért? Harminc, ha a megállni tilosban gyorsan kirakja valaki az utast? A szigor önmagában helyénvaló, de nem sok ez? Ha eddig elleneztem is a közlekedési rendőrök állampolgári korrumpálását, innentől kezdve meg se fordul a fejemben, hogy nem egy átcsúsztatott ötös, tízes a helyes, logikus elintézése egy szabálysértésnek.
Egy új kormányrendelet szerint május elseje után drasztikusan megemelkednek a közúti szabálysértésekért kiszabható bírságok. És nem csak megemelkednek, de fixálódnak is, azaz városban 30-as táblánál 70-nel autózni mindenképpen 130 ezer forintba fog kerülni (ha elkapják az embert), hiába sírunk, hogy öt gyerekünk van, és muszáj sietni a vadbarom főnök miatt. A rendőr többé nem mérlegelhet. A konkrét szabályozás itt olvasható .
Leszögeznék pár dolgot. Piros lámpánál áthajtani a kereszteződésben helytelen. A sebességhatárokat jelentősen átlépni szintén. A leállósávban autózni pofátlanság és büntetendő. Tilosban megállni utálatos énelőttem. Aki a cikket elolvasva arról akar velem levélben vitázni, hogy mekkora száguldozó, szabályokat semmibe vévő türhő vagyok, kérem, ne tegye. Mert nem vagyok, csak sokat autózok, és bizony néha megszegem a KRESZ-t. Mint mindenki más is. És ezért egy kicsit nyomaszt ez az új szabályozás.
Pedig java részével még egyet is értek. Aki piros jelzésnél rámegy a vasúti átjáróra, bizony csengessen három kilót, mert hülye, ön- és közveszélyes. Aki autópályán 261 felett megy (az az ötven ember az országban, akinek erre alkalmas kocsija van), szintén. És aki őzikék között quadozik, az is, mert az őzikéket szeretem. De egy éjszakai kislisszolás balra a jobbra-egyenesen sávból ötvenezerért, egy kinnfelejtett hatvanas tábla az országúton fix negyvenezerért, egy éjszakai pisálás a leállósávon százezerért egy kicsit nagy elugrás a mostani bírságolási szintektől.
Ennyire durva összegekkel büntetni rendelni ezeket a szabálysértéseket, ma, Magyarországon egy kicsit hülyeség. Remek, hogy az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta ezt az egészet, de kicsit talán gondolkodhattak volna előtte. Tagadhatatlan, hogy egyszerűbb rendeletet hozni, mint eszközöket vásárolni, de nem biztos, hogy ez az üdvözítő.
Közismert kriminálpszichológiai dogma, hogy nem a büntetés mértéke a legnagyobb visszatartó erő, hanem a tudat, hogy a büntetés mindenképp bekövetkezik. Vagyis a fix traffipax, az intenzív rendőri jelenlét, a piros lámpákkal összekötött fényképezőgép, a megkerülhetetlen elektronikus szabálysértési eljárás alkalmas a szabálysértések számának, az ezekkel járó balesetveszély csökkentésére. A magas bírsággal fenyegető, de véletlenszerű, esetleges rendőri basztatás meg nemigen.
Ez az új szabályozás megfelelő ellenőrzési háttér nélkül inkább valami másra alkalmas. Alkalmas például a rendőri korrupció kiszélesítésére. Tudjuk, hogy a magyar rendőrség úgy általában nincs épp a topon. A gárda nincs túlfizetve, mindenki ott keresi a megélhetést, ahol tudja. Van, aki biztonsági őrködik, van, aki zsebre bírságol. Sok ilyen van. Vajon mennyivel nő az ő piacuk, ha nem tíz-húszezer forintos bírságokat, de több százezres büntiket akarnak majd máshogy elintézni a fülöncsípettek? Hány becsületes, csekkbefizetős, feljelentés elé állós közlekedő marad Magyarországon?
Még meleg rendőrségi tapasztalat
Semmi köze a témához, de most hallottam, és jó. A családomban épp a múlt héten volt betörési kísérlet. Dunántúli nagyváros, villasor: a kertek alatt surranó tolvaj hajnalban megfaragta a garázs ajtaját, próbált bejutni. A rokonok felébredtek, elijesztették, kihívták a rendőrséget. A közegek töltögették a papírokat egy ideig, kimentek, megnézték az adófizetők Maglite-jával a kerítést, visszamentek, leírták, hogy nincs nyoma, hol szökött el a bűnöző. A rokonok szóltak, hogy tán gyorsan járják végig az utcát, figyelmeztessék a lakókat. A rendőrök természetesen nem cselekedtek ilyen hebehurgyán, hanem a feljelentés felvétele után azonnal elhúztak, állításuk szerint egyből másik esethez, mert a városban (megyeszékhely) aznap éjjel összesen két járőrkocsi szolgált, és ők az egyik.
Ennyi volt a nyomozás. Persze talán jobb is, hogy az ő képességeikkel nem pocsékoltak rá több időt, mert másnap, amikor a rokonok napvilágnál is felmérték a helyzetet, kiderült, hogy a hátsó kerítést mégiscsak kivágta embermagasságban a betörő, ott tátongott a hatalmas lyuk.
Szóval üdvözlöm a legdurvább száguldozók büntetését, a leállósávon sort előzők megvágását, az osztálykirándulást pirosban vasúti átjáróra gurító buszvezetők egzisztenciális megroppantását. De hiányolom a sok új fix kamerát a valóban balesetveszélyes pontokon, hiányolom a fekete doboz-szerű kamerákat a rendőrautókból, és hiányolom, hogy ez az egész valójában nem a közlekedési kultúra változtatásáról, hanem szimpla pénzbehajtásról szól. Még csak nem is az elkövetőkre vonatkozik.
Mert a rendelet azzal kezdődik: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a 2-8. §-ban hivatkozott rendelkezések megsértése esetén - a gépjármű üzemben tartójával, illetve a Kkt. 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel (a továbbiakban együtt: gépjármű üzemeltető) szemben az e rendeletben meghatározott összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni.
A hivatkozott törvényből a 21/A. § (2) bekezdés a következő: Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
Vagyis: céges kulcsos autó? Majd fizet a cég. Családi autó? Majd fizet apuka. S hogy valójában ki tépett kétszázzal a városban, kinek kéne bevonni a jogsiját? Kit érdekel? Csak a három kiló meglegyen, csak csengjen a kassza.
Olvlev egy rendőrtől
Kedves Tamás!Olvasom a Totalcar-t, bennük az írásaidat, néha szoktam kommentáni is. 15 éve dolgozom a rendvédelemben, ezért talán mondhatom, hogy van némi rálátásom az ottani viszonyokra. A cikked minden szavával egyetértve egy kis kiegészítés: a m.kir. Rendőrség a pénzbeszedés mellett szabadulni kíván a felelősségtől, a problémától, meg a munkától. Ne kelljen már nekik bizonyítani, hogy x.y. szabálysértést követett el. Amit tenniük kéne, csak annyi, hogy megállítják az autót és igazoltatják azt, aki vezetett. Ez fárasztó. Végülis nagyon megterhelné azt a 45 ezer rendőrt, akiket a mi adónkból fizetnek értünk. Sokkal egyszerűbb az üzembentartót megsuhintani egy közigazgatási bírsággal, amelyet ha nem fizet, majd az APEH jól behajt. A rendszám látszik, a nyilvántartás meg tartalmazza az adatot, ki az üzemben tartó - máris mehet a csekk. Enter.
Persze védekezhetnének azzal, hogy ők csak betartják/betartatják a szabályokat - de ez esetben (is) konkrétan lehet tudni, hogy az amit a jogalkozó elfogadott, az valójában a Rendőrség javaslata. A királyi Rendőrség azonban nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy a közlekedésben külföldi rendszámú járművek is részt vesznek, akiket a szektorsemlegesség és igazságosság elve mentén ők nem akarnak büntetni. Hogy ez honnan tudható? Onnan, hogy semmit nem tesznek azért, hogy honosság/állampolgárságra tekintet nélkül azok is megkapják a magukét, akik külföldiek. (Nem akarom a felelősséget a külföldiekre kenni, csak megállapítom, hogy vonatkozásukban semmit sem akar tenni a szerv.) Őket nem büntetik, és a büntetést nem hajtják be rajtuk - nem is tudnák hogyan. Erről a vonulatról a fenyegetőző média kampányban nem esik szó. Csak a hazaiaknak a spanyol inkvizíció elé állítása a cél, no meg ezzel együtt azoknak a zsebekneka kiürítése, akik beleesnek a szórásba.
Ez a 3B programja: biztonság, bizalom, becsület.
