A külföldi rendszámmal autózó magyarok rosszak: nekik köszönhető az államháztartás magas hiánya. Ez pedig oda vezet, hogy miattuk sem lehet adót/járulékot csökkenteni. Most nem arról lesz szó, legális-e (és milyen esetekben) szlovák rendszámmal autózni.
Tegyük fel, hogy sikerül elvonatkoztatnunk egy pillanatra attól, hogy szinte valamennyi európai országban egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb nemcsak autót venni, de fenntartani is. Azt is próbáljuk meg elfelejteni, hogy muszáj egy útnyilvántartás vs. cégautóadó nevű össznépi társasjátékot játszanunk.
Azt azonban – bármennyire is ellenkezünk meghallása ellen – már észrevesszük, hogy a Kormány a napokban éppen a számítottérték-alapú cégautóadó bevezetésére tett javaslatot. (A törvényjavaslat itt olvasható , ajánlom mindenki figyelmébe a 67. oldaltól.) Az adó mértéke évente a bekerülési érték 7%-a, a bekerülési értéket a gyártást követő első két évben 10-10%-kal, a harmadik évtől pedig 5-5%-kal kell csökkenteni.
Az indokolás szerint ezzel jobb lesz mindenkinek, ugyanis a törvényjavaslat a jelenlegi személyi jövedelemadó-törvényben szabályozott cégautóadót más elvi alapokon újítja meg: szélesebb adóbázison nyugvó (többen fogtok majd fizetni), alacsonyabb terhelést biztosító (kevesebbet kell fizetni, mintha az útnyilvántartással nem tükröztél volna, de többet, mint amit végül fizettél) közteherré válik.
Vagyis egy utolsó generációs 1.3-as Suzuki Swift után a harmadik évben kb. 150 000-et. Azon ne is akadjunk már fenn, hogy a számított érték (2 178 900) köszönő viszonyban sincs a piaci értékkel (1 600 000), de ilyenről már hallottunk regadó-ügyben is.
Hihetetlen, de "a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett."
Attól tartok, hogy ezt a csodás lehetőséget az első negyedévben kevesen fogják tudni érvényesíteni: az adózó ugyanis adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az APEH-hez kell majd benyújtani. A gépjárműadót meg ugye az önkormányzati adóhatóság veti ki, hogy minden bonyolult legyen. Nagy tétben mernék fogadni, hogy ezt sokan be fogják nézni, és az első adóbevallást jól elfelejtik.
Halkan jegyzem csak meg, hogy pár hete arról lehetett hallani, hogy megszűnik a cégautóadó, ám a törvénytervezetből kiderül, hogy mégsem. Sőt, akiknek eddig nem kellett, most majd azok is fizethetnek: szegény evásoknak ez sem nem fog jólesni. Ha nem számol el költséget a kocsija után, ezt az adót sem kell fizetnie. (Kis fejszámolással úgy tippelném, hogy kevés céges autó jár majd így.) Nézzük a jó oldalát: nem kell fizetni a szomszéd gyereknek, hogy a benzinszámlák alapján hihető útnyilvántartást gyártson nekünk.
Annyiban talán megegyezhetünk, hogy nem normális, ha egy országban tízezerszámra vannak külföldi regisztrációjú, de tulajdonképpen belföldi járművek. Talán ideje lenne megnézni, mégis ki és mit tesz, illetve mit tehetne a gaz-adócsaló-külföldirendszámosok számának csökkentése érdekében. Úgy tűnik, egy év alatt sikerült tovább bonyolítani a forgalomba helyezési eljárást, és a terhek csökkentéséről már nem is álmodhatunk.
Oksági kezelésre nincs remény, a tüneti kezelésből pedig csak az érintettek egy részének juthat. Állítólag a szlovákból van a legtöbb, bár Pesten nap mint nap a legtöbbet lichtensteini és német rendszámból látom. (Persze ezeken kívül láttam már nigériait, ghánait, egyesült államokbelit és romániait is, meg olyanokat, amiket nem sikerült felismernem.)
A hírek szerint megindult a külföldi rendszámú autók ellenőrzése. Nem teljesen mellékesen a híradók kizárólag szlovák rendszámos autók ellenőrzését mutatták , de mi tudjuk, hogy a vámosok nem csak a szlovák rendszámokat ellenőrzik. A hírek azonban továbbra sem szólnak arról, hogy a VPOP a szlovákokon kívül melyik országbeli társszervektől kért segítséget. Az ellenőrzések eredményétől függően döntik el, mely társszerveket keressék meg. Azt pedig még mindig nem lehet tudni, mégis hogyan fogják megállapítani, hogy a talicska ténylegesen magyarországi honosságú, nem pedig tűzföldi, mint a rendszáma.
E nehézségeket talán az is jellemzi, hogy Mohácson az utóbbi időben megszaporodtak a jobbkormányos, angol rendszámos autók, amelyekről azt írja a bama.hu, hogy mivel "a határokon már nem pecsételik a személyi okmányokba az átkelés dátumát, sőt, az Unión belül már a határokon meg sem kell állni", nem állapítható meg, mikor kerültek az országba. Nocsak, a butakormányos, angol rendszámos autóknál nem állapítható meg, a szlovákoknál meg igen?
A bizonytalan kimenetelű ellenőrzési düh metódusának találgatása helyett szenteljük figyelmünket egy, a jobb helyeken kiválóan működő, jogkövetést segítő módszernek, melyet fellengzősen példamutatásnak hívnak.
Nézzük hát a példákat: ha állami vezetők vagyunk, és komolyan úgy gondoljuk, fontos nekünk, hogy szegény népünk hazai rendszámú autókkal járjon, kínosan ügyelünk arra, nehogy külföldi rendszámú autókkal lássanak bennünket. Akkor sem, ha a Magyar Borok Útja Rallyn indulunk, a több tucat ingolstadti rendszámú egyennarancs Audi TT egyikében. ( Itt láthatja Kondorosi "Zéró" Ferenc kormánybiztost külföldi rendszámmal autózni.)
Arról nem is beszélve, hogy a Körúton Combinók között magyar rendőrségi felvezetéssel, a fekete autós konvojban szó szerint egymást érik az ugyancsak ingolstadti rendszámú kék lámpás Audi A/8-asok. Nyilván nem maradnak 184 napot (ugye nem?) sem a narancs TT-k, sem a fekete limuzinok, mert azok csak rövid időre vannak itt bérben. Ajjaj, ez akkor azt is jelentheti, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekeivel ellentétesen sikerül az adott esetben a költségvetésnek a külföldi áfabevételeket generálni?
Nincs pénz páncélozott A8-ra, olcsóbb külföldről bérelni, nem éri meg itthon forgalomba helyezni. De vajon megérti-e az állam, hogy nincs pénzem az új Octaviára, olcsóbb azt egy szlovák cégtől bérelnem, és nem éri meg itthon forgalomba helyezni?
Az én Octaviám biztos tovább marad itt, mint 183 nap. Nézzünk más, a példamutatás szempontjából kevésbé haszontalan esetet. A mi Paganinink, Csűry Lajos , az afrikai árvák megsegítője bissau-guineai rendszámmal tolja. Biztos az éhezők megsegítése vezérelte ebben is, nem a mintegy 5 milla, ami így megmaradt.
Azóta eltelt három hét, de még sehol nem jelent meg, hogy Edvin Martont a vám- és pénzügyek őrei meglátogatták volna, és a haknivirtuóz pumuklit regadóval, áfával, adópótlékkal és bírsággal sújtották volna. Hasonló rendszámbuli ment a görögöknél is, de ott a hatóságok nem cécóztak balfék kishalakkal, hanem rámentek a nagymenőkre. Ennek esett áldozatául a görög közszolgálati televízió csinos műsorvezetője, aki nem tudott senkit meggyőzni, hogy 183 napnál többet volt hazájától távol.
A jogbiztonság az intézmények működésének kiszámíthatóságát is jelenti. Azt, hogy biztos lehetek benne, ha külföldi rendszámmal járok, pont ugyanúgy fognak velem szemben eljárni, mint Edvin Martonnal a bissau-guineai rendszám miatt, vagy ha nincs első rendszámom, pont olyan büntetésre számíthatok, mint Győzike, akinek a Ferrarijáról hiányzott. Vagyis, ha ugyanúgy járnak el velem szemben, mint bárki más ismert emberrel szemben, na akkor van valami olyasmi, amit jogbiztonságnak lehet nevezni.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján !
Összeesküvéselmélet-gyártásban jó vagyok, ezért erre a helyzetre is sikerült egyet felállítani: senkinek nem is hiányzik az a pár milliárd, amivel a külföldi rendszámos honfitársaink és állami szerveink más államok költségvetését segítik. Időnként a legbénábbakat csesztetik majd egy kicsit, de azt nem fogják megoldani, hogy megérje magyarországi nyilvántartásba venni. Marad minden a régiben: EU-s szinten élharcos adminisztratív és költségterhek a forgalomba helyezéstől az üzemben tartásig, békéscsabai kirándulásostól, több hónapos ügyintézéssel, újabb elkúrt cégautóadóval.
