KRESZ-változások jönnek, olvashatjuk a hírekben. Állítólag a rendőr bevonhatja a rendszám nélküliek forgalmiját, a gyalogosok meg „feltétlen elsőbbséget” élveznének - szólnak a híradások.
Arról nem is beszélve, hogy a motorosok első számú szabálytalanságát, a piros lámpánál előreszivárgást is legalizálná a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint Kondorosi Ferenc , az "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos munkatársaiból álló csoport.
Itt van rögtön a rendszámnélküliség kérdése. Először volt a korrupt rendőrök világa, amikor helyben lehetett rendezni a dolgot – ilyenkor általában a hívásban valahogy megsemmisült egy-egy tekercs film. Azóta ugye ennek vége, amúgy is megjelent a digitális technika, sőt, telepített traffipaxok ütötték fel a fejüket az utak mentén. A magyar autós válaszlépése (az objektív felelősség bevezetésével párhuzamosan), hogy leveszi az első rendszámot. Megjegyzem, teljesen logikusan. Azt ugyan nem értem, hogy miért pont most kezdte zavarni a vezetőinket ez a jelenség, amikor a gyorshajtó motorosok felhajtott rendszámmal járnak legalább tizenöt éve. (Az ügyesebbek pedig a menetszél hatására felnyíló konstrukciót fejlesztettek ki.) De nem baj.
Aztán az is pont most lett fontos kérdés, hogy a gyalogosokat miért ütik el a zebrán. Nem tudom, hogy a KRESZ-nek melyik tétele legalizálta eddig ezt a tevékenységet, de talán igazuk van a törvényalkotóknak, hogy a gyengébb képességű ügyészek és bírák számára is egyértelműen fogalmazzák meg a puhatestűek védelmét. Nehogy holmi rafinált ügyvéd megmagyarázza az ellenkezőjét.
És igen, én azt hiszem, az Új Rend Kormánybiztosaként ügyködő Kondorosi Ferencnek és csapatának tökéletesen igaza van abban is, hogy hadd menjenek a motorosok előre a pirosnál. Ha más metropoliszokban, mondjuk Párizsban működhet, akkor nálunk is. Ez az, amitől gyorsabb a városban motorral közlekedni, mint kocsival. Azt azért csendben hozzátenném, hogy mintha már nálunk is ez lenne a rendszer, legalábbis még nem hallottam motorosról, akit megbüntettek volna emiatt. Persze lehet, hogy nem látták a rendszámát, mert fel volt hajtva.
Az viszont a magyar állam részéről szintén szokatlan, hogy belegondoltak egy egyszerű esetbe. Mi van, ha valaki tényleg elhagyta a rendszámot? Vele azért nem kellene kitolni, mit tehet, hol kap gyorsan másikat, mennyi idő alatt, stb.
Meglep, mennyire értelmes javaslatok ezek.
Mivel nemrégiben kissé már elmélyültem a KRESZ nyelvezetében, életszerűségében és egyértelműségében, gondoltam, kicsit utánakérdezek a módosításokról a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban.
Itt Szilágy Miklós, aki a KRESZ-módosító javaslatok kidolgozásáért felel, felvilágosított arról, hogy a rendszámtalanság kérdése nem is KRESZ-kérdés. Amiben egyet kell értenünk vele, csak tudja. (Igaz, én sem olvastam semmi olyat a KRESZ-ben, hogy rendszámnak kell lennie elöl-hátul, és mennyi időn belül kell pótolni, ha elhagytam. De azt hittem, hogy elpilledtem a szöveg értelmezésétől, és elkerülte a figyelmemet.) A rendszámviselést és –pótlást mindenféle más rendelet szabályozza, amelynek kibocsátója és száma most részletkérdés.
Viszont Szilágyi úr két érdekes dolgot említett még. Egyrészt a kormány ezévi munkatervében nem szerepel rövid távú KRESZ-módosítás. Igaz, mint minden terv, ez is módosítható, mindenesetre a minisztérium munkája akkor kezdődik, amikor a kormány megbízza a feladattal. Szóval, ha Kondorosi kormánybiztos eléri, hogy tűzze napirendjére a kormány a módosításokat, akkor emberi számítás szerint legkorábban idén novemberben lehet az egészből valami.
A másik dolog még érdekesebb. A KRESZ módosításán jelenleg is dolgoznak, azzal a céllal, hogy leegyszerűsítsék, ne legyen hozzá szükség külön értelmezésre, hanem a szöveg önmagában legyen értelmes a hétköznapi ember számára. Továbbá kiegyelik a nem oda való, elavult dolgokat. Nagyjából háromszáz módosítást terveznek.
Nem, nem olvasnak Totalcart. Maguktól jöttek rá, jóval korábban.
Mégis, nem bírtam megállni, hogy megkérdezzem: olyasmit is terveznek-e, hogy a napi életben használt kifejezésekkel helyettesítsék a jelenlegi jogi izéket, amit soha máshol ember ki nem ejt a száján. Ugyebár a zebra-kijelölt gyalogosátkelőhely kérdésre gondolok, ami érdekes módon sok olvasónál heves tiltakozást váltott ki. Az ő megnyugtatásukra annyit: Szilágyi úr szerint ettől nem kell tartanunk, mivel az elnevezéseket egy 1968-as egyezmény rögzíti, amelyhez Magyarország is csatlakozott. (Kár. Pedig a múltkor le sem mertem írni a legperverzebb javaslatomat, de ha már úgyis mindegy, hát megosztom mindenkivel. Mi lenne, ha a KRESZ személygépkocsi helyett autónak hívná az autót? Csak a kommentelők kedvéért.)
A rengeteg módosítási javaslattal úgy novemberre végeznek a minisztériumban, ekkor jön a rengeteg egyeztetés a rendőrséggel, ügyészséggel, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, majd meg kell szavaznia a Parlamentnek. Erre legkorábban 2009 első felében kerülhet sor. Aztán jön a másik fontos dolog: nekünk, hétköznapi közlekedőknek meg is kell tanulnunk az új szabályokat, amelyek a gyalogosok, a kerékpárosok közlekedését, a sebességhatárokat, a táblákat, a figyelmeztető- és megkülönböztető jelzések használatát érintik. Erre kapunk egy kis türelmi időt, 8-10 hónapot.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján !
Ami pedig a XXI. századot és a modern dolgokat illeti, a Minisztérium azt tervezi, hogy november táján a KRESZ-javaslatot felrakja a weblapjára, bár remélem, szavazás nem lesz belőle, mert most egy ilyen miatt izzad nyáron rengeteg biciklista (oké, tízből csak három) kukásmellényben. Mindenesetre a véleményekre kíváncsiak, aztán majd meglátjuk. Még az is lehet, hogy a végén megkövetem a jogalkotókat. Ha az lesz az egész hercehurca vége, hogy egy év múlva a személygépkocsi-vezetők átengednek a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, talán már nem is fog érdekelni, hogy mit minek hívnak.
Egy kis pontosítás
A cikk megjelenése után érkezett egy mailem:
Tisztelt Papp Tibor Úr!Olvastam a Totalcar internetes oldalán megjelent "Értelmes tételek a KRESZ-ben?" című írását.
Úgy gondolom, hogy nem lenne fölösleges, ha egyes gondolatok pontosítása végett megkeresne telefonon.
Üdvözlettel:
Jámbor István r. alezredes
ORFK
Közlekedésrendészeti Osztály vezetője
Megint tanultam valamit. Jámbor alezredes úr ugyanis pontosított egy kérdést. Tudniillik
5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági
engedélye és jelzése van;
b) amely a jogszabályban meghatározott műszaki
feltételeknek megfelel
Azt tehát, hogy hány darab és milyen rendszámot kell elhelyezni egy adott járművön, azt a 35/2000 sz. BM rendelet szabályozza.
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 27. §-ának (1) bekezdése pedig előírja, hogy a járművön - az e célra kialakított helyre - a jogszabályban előírt hatósági jelzést feltüntető táblát (rendszámtábla, azonosítási tábla) kell felszerelni.
A rendszámtábla elhelyezésére (helyére, helyzetére) vannak követelmények, műszaki előírások, melynek a közlekedésben való részvétel során közúti járműveknek meg kell felelniük.
A forgalmazandó közúti járművek előírásoknak történő megfelelőségét a gyártónak (forgalmazónak) igazolnia kell, melyet az engedélyező hatóság (a jellemzők rögzítésével) a típusbizonyítványban rögzít.
Úgyhogy az írásomon fellelkesülve senki se kezdje el leszerelni a rendszámot a kocsijáról és ne hivatkozzon arra a rendőrnek, hogy „a Totalcaron is megírták, hogy nincs benne a KRESZ-ben”. Mert azért benne van. A KRESZ alapvetően a közlekedési magatartás szabályait határozza meg, de utal bizonyos más műszaki előírásokra is.
Aki a műszaki előírásoknak nem megfelelő járművel vesz részt a közlekedésben, az szabálysértést követ el. A szabálysértés azonban vétkes magatartást feltételez, ha azonban véletlenül hagyta el, és így a rendszámtábla hiányáról nincs tudomása, akkor nem lehet felelősségre vonni, kivéve ha a „tőle elvárható gondosságot tanúsítva” erről a tényről tudomást kellett volna szereznie.
Márpedig elvárható a járművezetőtől, hogy (pl. a telephelyről, garázsból történő elindulás előtt) meggyőződjön arról, hogy a járműve megfelel-e az előírásoknak, azaz megtalálható-e rajta a rendszámtábla.
Annak a bizonyítása, hogy valaki vétlenül, vagy vétkesen járt rendszám nélkül, időigényes feladat, mert a bizonyítás nehézkes.