Régóta bosszant, ha üzleti vagy magánügyeim intézésekor nincs parkoló a célobjektum közelében. A belvárosba ezért általában tömegközlekedéssel indulok: az ottani hivatalok vagy vállalkozások olyan épületekben vannak, amelyek még a konflisok és a lóvasút korában épültek.
Igen ám, csak a most épülő irodaházaknál és kereskedelmi épületeknél ezt már számításba kell venni. Rendelet rögzíti a kötelező parkolóhelyek számát, konkrétan az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), vagy ha így könnyebb keresni, a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet. Ennek is a 42. §-a, amely pedig a 4. mellékletre hivatkozik. Ebben feketén-fehéren benne van, hogy új építésű ingatlan esetén egy parkolóhely létesítendő minden lakáshoz, kereskedelmi szálláshelyeknél szobánként, vendéglátóegységeknél és irodák főhelyiségeire vetítve 10 négyzetméterenként.
És mit látok? Épülnek az új irodák, a környékükön képtelenség megállni, pedig egyre több helyen kemény parkolási díjakkal próbálják távol tartani az illetékteleneket és a kényelmeseket. Ilyen például a Szépvölgyi útról nyíló Montevideo utcai irodaházdzsungel. Oda kocsival? Csak az menjen, akit nem érdekel sem a KRESZ, sem a jó ízlés. Parkolnak keresztben és hosszában, sarkon, járdán, zebrán, személy- és teherportát eltorlaszolva, bukszusbokorban, gyepen, azt kitaposva a sárban, mindenhol.
Vagy ott a szépen fejlődő Soroksári út eleje, kezdve a Duna Ház nevű épületnél (Boráros tér), egészen a Művészetek Palotájáig. A szervizút sokáig a p+r rendszerben hívők kedvelt terepe volt. Jöttek a népek Erzsébetről, Csepelről, Soroksárról és messzebbről autóval, itt szépen letették a járművet, sétáltak a kettes vagy huszonnégyes villamos megállójáig pár száz métert, és kímélve a belvárost, tömegközlekedéssel mentek tovább. Aztán egyszer hirtelen parkolóautomaták jelentek meg, szinte a pusztában. El is tűntek jó időre az autók a kihalt részről. Egyesek biztosan még kijjebb álltak meg, mások viszont azt mondták, ha itt is fizetni kell, megyek tovább, közelebb a munkahelyhez, hivatalhoz. Így például magam is, aki azelőtt szívesen átszálltam a 4-6-osra.
Azóta érthető az önkormányzat intézkedése. Lakó- és irodaépületek nőttek a régi MÁV-rendező helyén. Mind jó magas, sok kaptárlakással, még több egyterű irodával. Kiköltözött ide a harmadik mobilmulti is. Azóta nem a parkolás, de a közlekedés is súlyosan akadályozva van: második sorban álló betonmixerek, hurcolkodással foglalkozó vállalkozók kis- és nagyteherautói, futárcégek furgonjai, taxik tucatjai. Fizetni egyik sem akarna, még akkor sem, ha netán meg tudnának állni az út szélén, egyes részeken akár szabályosan. De hely, az nincs. A mélygarázs pedig alacsony, oda személyautókat várnak, belőlük se túl sokat.
A XIII. kerület egyik kirakatberuházása az ún. Erste-torony, az Árpád híd pesti lábánál. Történetesen kollégáimnak tegnap ott volt dolguk. A súly- és méretkorlátozások miatt egy Transit Connecttel, a szükségesnél kisebb teherautóval járnak. De a parkolóházba nem mehetnek le. Hogy miért? Az egész dupla toronyban összesen 5 (!) vendégparkoló van. Egy kisebb város tartózkodik ott munkaidőben, akiket beszállítók és megrendelők százai keresnek fel nap mint nap.
És hol állnak meg? Az ő dolguk. A híd alatt, a szomszédos lakótelepen, a zöldterületen, ahol sikerül. Hogy adhatott ki építési engedélyt az illetékes hatóság, amikor nyilvánvaló volt, ennyi céges autó és effajta látogatócentrikus vállalkozásnál egyszerűen kevés lesz?
Tán csak nem a megszokott gumiparagrafus lépett életbe? "(11) Ha a település adottságai lehetővé vagy szükségessé teszik, a települési önkormányzat a település egész vagy rész területén - a helyi parkolási rendeletben szabályozva - a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) kialakítását a legfeljebb 500 m-en belüli parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával megengedheti. Ilyen esetekben a várakozóhelyek (parkolók) megépítése, továbbá azok használata és fenntartása a parkolási rendeletben rögzített feltételekhez köthetők.
A feltételek ellenértékeként a várakozóhelyek (parkolók) kiépítését,
illetőleg a meglévők használhatóságát és fenntartását:
- parkolóház esetében legkésőbb öt éven belül,
- közlekedési területen megvalósuló várakozóhelyek (parkolók)
esetében legkésőbb egy éven belül biztosítani kell."
Ha beleszámoljuk az Elektromos-pályát, a Dagály fürdő területét és a kihasználatlan teret a Duna felett, talán találunk elegendő helyet ezeknek a megígért parkolóknak. Addig az ügyfelek és a beszállítók oldják meg problémáikat.
És tetszik tudni, mi a baj? Az említett helyeken nincs metró. Vagy ha van, akkor gyalogolni kell hozzá, nem is keveset. Persze hogy derogál a caplatás, amikor a következő irodaházak építői bokáig érő sarat hordanak az összetört járdára.
A belvárosi üzletek tulajdonosai arra panaszkodnak, hogy fogy a vevő. Nem csodálom, én például utoljára évekkel ezelőtt vásároltam arrafelé. Csak azért, mert utálok kiszámíthatatlan távolságot gyalogolni, mondjuk egy kilométert, ha az Irányi utcában van dolgom, de a Kálvin téren tudtam megállni. Azt mondják, korábban kifejlett piacgazdaságokban (pl. USA) a városközpontokban lassan kihal a kereskedelem (néhány istentelenül drága butik kivételével), mert a vásárlók inkább a peremkerületek hipermarketjeiben költik a pénzüket. Kényelmesen kiautóznak, megállnak valamelyik bejárat közelében, megvesznek mindent egy helyen, és pattannak az autóba.
A probléma azonos. Ha nincs parkoló, korlátozott a mobilitás. Ha korlátozott a mobilitás, az rontja a bérbeadási esélyeket. Ma tucatszám húzzák fel az újabb és újabb irodaházakat. Furcsa, hogy sem az beruházó, sem a hatóság nem látja, hogy az infrastruktúra nem csak a gáz-, víz, csatorna- és villanyszolgáltatásból áll. Ha a városrész megbénul a következő betelepülőktől, hamarosan menekülni fognak onnan.
Nevezhetnék a fenti eseteket elszigeteltnek. De nem azok, és nagyobb méretben is találok példát: ott van Budaörs, amin nemrég még átrohant a sztráda, ma meg akkora a célforgalom, hogy ha tehetem, az M0-ás felé elkerülöm. Újabb bekötőutakkal, körfogalommal, következő forgalomirányító lámpákkal legfeljebb szabályozni lehet a forgalmat, de befogadóképesség nem nő. Tessék erre is gondolni, mielőtt az újabb első kapavágásnál és az alapkőletételnél tetszenek pózolni, kedves beruházók és városvezetők.
