ÓccsadmáLE!

2007.01.10. 07:54

Újév első napján szakadt el a cérna. Néhol nagy köd volt, néhol kevésbé, mentem haza Hevesről Fejérbe, és folyamatosan szitkozódtam.

Örökzöld téma, unalomig elcsépelt, már ezerszer megfogadtam, hogy többet nem törődök a dologgal, úgysincs semmi értelme, de most megint felszívtam magam. Hogy a francba' van, hogy az emberek nem képesek megérteni: a ködlámpának és a ködzárófénynek semmi haszna nincs? És ha bekapcsolják, csak a többi közlekedőt idegesítik? Legalábbis engem biztos.

Még a ködfényszóró, tehát az előre világító kiegészítő fényforrás hagyján, ha normálisan van beállítva, nem zavar senkit. Értelme sincs, mert ha tényleg nagy és sűrű a köd - próbálják ki egyszer tudatosan - nem lehet gyorsabban haladni, nem lehet messzebbre látni ködlámpával, mint a sima tompítottal. Oldalirányban kicsit jobban kivilágosodik a táj egy-két méteres távolságban, de közel nem annyira, hogy a pár pluszlux bárki életét, vagyonát, házi kedvencét meg tudná menteni.

A ködzárófény, vagyis a hátulra felszerelt, a járművet lezáró fényforrás viszont tényleg az autóipar legnagyobb ostobasága. Heves vitába keveredtünk itt a szerkesztőségben, hogy egyáltalán jelent-e bármit, ha bekapcsoljuk, hamarabb észrevenni-e a ködzárós autót, mint azt, ami csak a standard kétszer öt wattot, a hátsó helyzetjelzőt égeti. Szerintem nem, mások szerint igen, abban viszont egyetértettünk, hogy soha, senki nem volt még olyan helyzetben, de még olyan helyzet közelében sem, hogy az előtte baktató be- vagy kikapcsolt ködzárófényén múlott volna egy ütközés elkerülése.

Ellenvélemény 1.

A ködzárófényt én inkább támogatom. Akár ködben, akár esőben sokkal hamarabb veszem észre az erősebben világítókat. Természetesen ha égve marad, az tiszta időben tényleg vakít. Az első ködlámpát én se érzem átütő dolognak, tényleg alig van különbség. Viszont az nem is vakít. Egy időben idegesített, ha valaki ködlámpával jött szembe, aztán rájöttem, hogy csak mert azt hiszem, hogy vakít, valójában nagyon bénán kell felszerelni ahhoz, hogy kellemetlen legyen a fénye. Az idegesítő ködlámpa, mint jelenség szerintem nagyban pszichés dolog. Volt már, hogy valaki panaszkodott rám, hogy vakítja az első ködlámpám, pedig az én autómon nincs is ködlámpa, hanem úgynevezett menetjelző fény. A menetfényt a németek arra találták ki, hogy nappal ne kelljen a tompítottat égetni, mert az jobban növeli a fogyasztást. A menetfény kevesebbet fogyaszt, ugyanúgy látni vele minket, viszont nem egy irányba sugároz, hanem csak úgy szerteszét, mint egy petróleumlámpa. Én azért szereltettem fel, mert szeretek állandóan világítani, viszont senkit nem szeretnék a bukólámpával felszeletelni. A nyitott bukólámpa légellenállása is érezhető, végsebességben kb. 10 km/h a különbség, nappal tehát csak menetfénnyel járok.

-winkler-

De ne higgyenek nekem, nekünk, próbálják ki egyszer ezt is. Nézzék meg, hány csíkkal, hány oszlopközzel hamarabb pillantják meg azt, aki ködlámpázik annál, aki nem. Én most Heves és Fejér között tesztelgettem, volt alkalmam bőven, a fene egye meg, nem észleltem különbséget. Felkapcsolt ködlámpásoknál sem, mert amikor már láttam a ködzáró izzóját, láttam a helyzetjelzőt is.

Támogatás

Az elmúlt 20 évben, amióta hivatalosan hajtásival rendelkezem, sokkal többször okozott gondot az égve felejtett ködzárófény, mint annak hiánya. Nem mondom, hogy teljesen hülyeség, de nincs annál zavaróbb, mint amikor valaki nem megfelelően használja. Ugyanúgy büntetném azt, aki esőben felkapcsolja, mint a világítás nélkül közlekedőket. Szerintem ködben sem a ködlámpa előzi meg a baleseteket, hanem a figyelmes vezetés. Nekem nincs igényem ködlámpára.

- Égő Ákos -

És egy közvetett bizonyíték a ködzárófény hasztalanságára: ha annyira jó és hasznos, miért nem kötelező még mindig? Ha mobilozni tilos vezetés közben, ha a gyereket mindenképp muszáj gyerekülésbe kötni bizonyos magasság és életkor alatt, ha lakott területen kívül fel kell kapcsolni a világítást, ha a biciklisnek lassan kötelező lesz a kukásmellény, akkor a ködzáróról miért csak megengedő és korlátozó rendelkezéssel beszél a KRESZ?

Köd és kresz

"Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják."
"Álló járművön - a forgalmi okból megálló járművet kivéve - tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos."

Vagyis - hogy magam ellen beszéljek - mozgó autón bárki, bármikor égetheti a ködlámpát, akár jaszkarizásból is. Ha a rendőr érdeklődik, elég annyit mondani, hogy a látási viszonyok szerintem ezt indokolják. Aztán bizonyítsa be, hogy én nem látok jobban ködlámpával.

Balesetveszélyt már annál inkább jelent ez az ostoba kis izzó, esetleg izzópár. Hogy vakít, bántja a szemet - még hagyján. De egyrészt valóban sűrű ködben, esetleg intenzív havazásban, esőben nagyon megnehezíti az előzést, mert a 21 watt szép vörös felhőt teremt az autó körül, amitől nehéz észlelni, jönnek-e szembe. Persze, most bizonyára sokan felhördülnek, hogy "ködben ne előzzél, te barom", de aki ünnep után otthonától még több száz kilométerre követett perceken át hússzal vasárnapi autóst, miközben ennek háromszorosával is biztonsággal lehetett volna autózni, és nem mert előzni a vörös függönytől, tudja, mire gondolok.

Ellenvélemény 2.

Valószínűleg Tamásnak - egyéb csodálatos képességei mellett - különleges látása van, ha ugyanúgy látja a pislákoló 5 wattos gyertyalángot, mint az ötszörös fényerejű ködzárófényt. Más kérdés, hogy korábban sokkal inkább törődtek a gyártók azzal a fizikai ténnyel, hogy a köd a talaj felé ritkul (már ebben a kicsi, 2-3 méteres dimenzióban megfigyelve). Ezért a régi ronda, különálló darabokat a lökhárító alá függesztették. Mostanában egyáltalán nem ragaszkodnak ehhez, legfeljebb ezért merném ostorozni őket. Az első ködlámpának - szerintem - szintén a láthatóságban van több szerepe. Ugyanazért, mint az előbb: lejjebb, a ritkább ködzónában világít. Esőben, hóesésben is hamarabb észlelhető az így közlekedő. Előzni viszont tényleg nehezebb. De még mindig jobb tötyögni egy vaksi mögött, mint belerohanni hatvannal, mert nem láttam és nem számítottam rá, hogy hússzal megy.

Jermann Kálmán

Másrészt ott vannak a Suzuki Swiftek. Ne értsenek félre, ez nem a szokásos értelmetlen suzukisgyalázás, magam is számos swiftest ismerek, java részük igen rendes ember, mi több, egy időben nálunk is egy Swift szolgált családi autóként. Arról van szó, hogy az 1989 és 2003 között készült Swiftek, az olcsó magyar autó, járműparkunk meghatározó tényezője különösen vérforraló módon KÉT ködzárófénnyel készült. Ha bekapcsolják, pont úgy ég, mint a féklámpa. Ha tehát egy ilyet követek egy darabig, annyira megszokom a két éles vörös fényt, hogy fel se tűnik, ha a suzukis tényleg fékez - kész is a jó kis utoléréses csatt.

Ellenvélemény 3.

Szerintem vannak, akiknek a szeme kisebb kontrasztokat is lát, vannak, akik viszont tűrik, sőt, egyenesen kívánják a nagyobb fénykülönbségeket. Van egy barátom, aki simán bírja, ha a szemébe reflektoroznak, viszont kínjai voltak a régebbi laptop monitorok látásával. Én jól láttam azokat a monitorokat, viszont másodpercekre káprázik a szemem már kis szembevilágításra is. A vitázó felek között valahol itt kell keresni a frontvonalat.

Akinek a szeme igényli a kontrasztot, az a ködlámpázás mellett áll. Akié jobban látja a finom részleteket, annak inkább zavaró az ilyen fény. Rácz kolléga nyilván extra érzékeny az ilyen fényekre, viszont ködben is ki tud venni részleteket. Én is hasonlóan vélekednék, de akadnak szélsőséges helyzetek, amikor hasznosnak tartom a ködlámpát.

1) a hátsót például, ha követünk valakit, vagy konvojban utazunk (idei szilveszteri tapasztalat), mert látni, mennyire szakadt széjjel a sor, mennyire maradtunk le
2) szintén a hátsót autópályán, amikor néha meglepően nagy sebességkülönbségek alakulnak ki bátorság és szemérzékenység függvényében az autósok között. Én a viszonylag gyorsabbak közé tartozom, és a ködzárófényt használó autóknál soha nem fékezek nagyokat, míg a pislákoló helyzetjelzősöknél bizony nagyokat taposok a pedálba olykor.
3) az elsőt extra sűrű ködben, amikor már a tompított fénye is zavaróan visszaverődik. Ilyenkor helyzetjelző+ködfénnyel akkor is lehet 15-20-szal vánszorogni, amikor tompítottal már legszívesebben megállna az ember.

De maximálisan zavar a ködlámpa csak esőben, köd nélkül (vízfüggönyön át borzalom), meg városban. Az első ködfényszóró pedig igenis vakít, például amikor a szembejövő autó orra gödrös, hullámzó úton bukdácsol. Az olyan, mint a szembevakuzás.

-csikós-

Mi legyen a ködzárókkal?

És persze a dupla ködzáró kétszer annyira vakít, kétszer akkora fényfelhőt is képez, mint a szimpla. Ráadásul, és ez már pszichológiai fejtegetés, számos régi Swiftben a hátsó ködzárófény az egyetlen extrafelszerelés. Sok kisebbrendűségi komplexussal terhelt suzukis pedig - azért ilyen is akad -, akik nem emelhetnek motorral ablakot, nem csattogtathatják távirányítóval a centrálzárat, nem klímázhatnak, és még a külső visszapillantót is a tükör lapjának nyomogatásával tudják beállítani, tűkön ülnek. Ujjuk bizsereg, alig várják az első ködfoszlányt, az első hópelyhet, az első esőcseppet. És már csapnak is le a gombra.

Hogy aztán gyakran úgy is felejtsék, mert a régi Swift a világítás lekapcsolásával, a gyújtás levételével nem kapcsolja kis a ködzárót, mint az új autók általában. Van kolléga, aki figyelmeztetett már swiftest, hogy ég a ködlámpája, de ez nem volt elég, meg is kellett neki mutatnia, hogy hol a kapcsoló. Tán még a szalonban úgy hagyták, aztán meg csak égett, égett, égett...