Többnyire német autók, jól eladhatók, főleg ilyen irreálisan olcsón. De kormányzati autót magánember természetesen nem vehet.
Megszabadul 84 szolgálati autójától a Zállam. A tranzakcióról már november közepén beszámolt a sajtó. December 4-én volt a vételi pályázatok leadásának határideje, ennek örömére itt a TotalCaron kicsit tüzetesebben megcsócsáljuk a témát.
Először is információt gyűjtöttem: felhívtam a Kormányszóvivői Irodát, majd kérésüknek megfelelően elküldtem kérdéseimet egy e-mailben. Miután még ma is működik a csaknem egy éve megénekelt szellemvasút fénysorompója Budaörsnél, és kreszmódosító ötleteinkre hónapok óta nem válaszolt a szakminisztérium, előre felkészültem kelletlenkedő elutasításokra, semmitmondó általánosságokra, vagy akár a teljes csendre is. Ami viszont történt, arra nem. Kérdéseimre egyértelmű válaszokat kaptam, bónuszként pedig még a teljes eladó autólistát is elküldték nekem, évjárattal, futásteljesítménnyel, gyakorlatilag másnapra. Köszönöm nekik, le vagyok nyűgözve.
Tehát tudja meg Ön is, amit én már tudok: az állam hamarosan elad 257 minisztériumi autót, de nem központilag, hanem összevissza, ezekkel most nem foglalkozunk. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság nevű állami szervezet vezényli viszont azt a tenderszerűséget, melyen 84 darab autót (köztük olyan ereklyeszámba menő kocsikat, mint Bozóky András egykori tartalékautóját, egy négyliteres, W8-as Passatot, Kovács Kálmán levetett Audi A6-osát, a Chikán Attila, Matolcsy György, majd Csillag István által használt A6-ost, Újhelyi István A6-osát és Suchman Tamás V6-os Passatját) egy tételben adnak el. A pályázati csomag százezerbe került, az akciót a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban hirdették meg (ha jól emlékszem, november 15-i szám).
A kocsik helyett nem vesznek újakat, állítása szerint az eddigi pazarlást, feleslegesen tartott autók költségét akarja most megspórolni az állam. A 100-150 millióra becsült vételárat a hátrányos helyzetű egyetemi, főiskolai hallgatók ösztöndíjprogramjára szánják, de ezen felül havi 4,5 millió forint megtakarítással (szerviz, üzemanyag, biztosítás) is számolnak.
És most nézzük a listát! Hat A6-os, tucatnyi Astra, hat Octavia, öt Bora, tizenhét Golf, 16 Passat, pár Daewoo, Ford, Seat, egy-két egyéb típus, jellemzően az ezredforduló környékéről, 200 ezer kilométer körüli futásteljesítménnyel. Nagyon izgalmasan indul, az első tételért, egy hároméves, 227 ezer kilométert futott Audi A6 Quattro 2,7 TipTronic-ért csupán 2,57 milliót akarnak kapni. És az utolsó: a W8-as rettentő Passatot háromévesen alig 3,3 millióra tartják. Nekem rettentő kevésnek tűnik, de inkább kerestem olyat, aki nálam ezt jobban tudja.
Van egy kollégánk, aki egyéb gyanús dolgok mellett a használtautó-kereskedelemben is érintett. Átküldtem neki is a listát, megkérdeztem, ő hogy látja, jók-e ezek az árak. Igen, jók, jött a válasz, nagyon jó árak ezek.
Ha tehetné, mondja, simán megvenné az egészet a KSZF által készített előzetes értékbecslés szerinti 100-150 millióért. Már így, jelen állapotában is többet ér az állomány, de kis polírozás, óravisszatekerés, és máris visszakapná a piacon a befektetés kábé két és félszeresért. Golfok, Passatok, Audik: nincs sok rizikó, csak az egy-két eladhatatlan autó van a listában.
Na jó, mondom én, de ha nem csal velük senki, csak simán beteszi így a kereskedésébe, és árulni kezdi, mire számíthat? Azt mondja a kolléga: nem válaszol ilyen hülye elméleti kérdésekre, ezekre az autókra nem ez a sors vár, hanem teljesen bizonyosan a polír, a fiatalítás és a vevőátverés.
Öt darab, általam gyanúsan olcsónak érzett autót összevetettünk az Eurotax-katalógussal is. Pontos felszereltség ismeretének híján csak hozzávetőleges, -tól -ig árat tudtunk találni, pár kocsira meg semmit, mert a fenti 2,7-es Audi a katalógus szerint például nem is létezik, de az eredmény így is érdekes. Még érdekesebb, ha a valós magyar piaci árat is mellétesszük.
Ford Focus 1,6-os, 2002-ből, 180 ezer kilométerrel az állam szakértője szerint 1,48, az Eurotax szerint 1,8-2,2 millió, a Használtautó szerint 1,7-től indul, ennyi a legolcsóbb nem törött a cikk írásának idején. Opel Astra G 1,4, 16 szeleppel, '99-ből, szűk 160 ezer kilométerrel a táblázat szerint 700 ezer, az Eurotax szerint 1,1-1,35 millió, a Használtautón 1,299 ezer a legolcsóbb, véletlenül pont 99 ezer bevallott kilométerrel. Egy VW Bora 1,6 16V-t 2002-ből 225 ezer kilométerrel 1,48 milláért adna az állam. Az Eurotax szerint inkább 2,1-2,5-öt ér, a Használtautón 1,8 millió a legolcsóbb.
VW Passat 1,8T, 2000-ből, negyedmillió kilométerrel. Az állam 1,21 milliót vár érte, az Eurotax 2,1-2,4-re taksálja, a Használtautón 1,8 milliótól indul. (A Passat különben egy híresen jól visszatekerhető autó, anyukám 440 ezer kilométert futott néhai szolgálati 1,6-osát 140 ezer kiírt kilométerrel látták viszont, miután a naaagy állami cég eladta - ezt csak úgy mondom.)
Na még egyet: másik Passat, 1,9 PDTDI 205 ezer kilométerrel a remek 2000-es évjáratból 1,94 millió az állam szerint. Az Eurotax 2,4-2,6 millió között adná, a Használtautón 2,6 milla a legolcsóbb szedán, 160 ezer állítólagos kilométerrel, második tulajtól.
Hej, de szép is lenne venni egy autót ebből a flottából! Én is épp benne vagyok egy autócserében, márciusban új családtagot hoz a gólya, kinőjük nejem '99-es Twingóját, azt mindenképp el kell adnunk. Milyen jó lenne helyette neki egy ötéves 1,6-os Vectra garantált 211 ezer kilométerrel 1,04 millióért, vagy akár egy Passat, 1,8 literes, 150 lovas turbómotorral, 2000-ből, 169 ezer kilométerrel, egy és negyedmillióért!
Ha állam lennék, úgy csinálnám, hogy lenne egy weblap, ahol december x-ig a kiírt árra a polgárok - csak magánszemélyek - tehetnének egy vételi ajánlatot, aztán december x+1-én sorsolnék, és küldeném a mélt a szerencsésnek, hogy mehet átvenni a kocsit. Lenne 84 elégedett polgárom, nem csak egy sokat fogó nepperem. De kár is erről ábrándozni.
A valóság az lesz, hogy egy, esetleg pár, a tenderre összeállt kereskedésnél 2006 végén, 2007 elején a szokásosnál több profit realizálódik majd. Az állam meg egy kicsit kevesebb adóforintot költ majd benzinre. Mi meg majd másfélszeres áron megvehetjük a kereskedésben a volt állami kocsikat, órájukban állapotuktól függően 49000, 99 000, vagy a nagyon lepukkantaknál 149 000 kilométerrel.
A valóság nem ez lett. Horváth Zoltán, a Porsche Hungária használtautó-üzletágának vezetője, a Weltauto márkaigazgatója írt egy levelet, én felhívtam, és megtudtam a történet végét. Tehát: a kiírásra összesen hat pályázó jelentkezett, bár egyikük két perccel lekéste a beadási határidőt. A Weltauto győzött, mert ő adta messze a legmagasabb árajánlatot: 131 millió forintot, ami még így is csak 16%-kal több a kormány által becsült összegnél. A Weltauto állítása szerint céljuk épp az volt, hogy ezek a VW-k, Audik ne jussanak nepperek kezére, nehogy aztán tényleg visszatekert órával verődjenek át a jóhiszemű autóvásárlók. A kocsikat a Weltauto saját hálózatán belül szétteríti, egy év garanciával, 3-4%-os árréssel fogják majd kínálni őket a kereskedések szerte az országban. Az autók januárban jelennek majd meg a piacon, ígéretem van arra, hogy megnézhetek, lefotózhatok párat, ahogy már a telepen állnak, árcédulával a nyakukban. Itt a vége, fuss el véle.
A kétféleképpen számoló állam
Izgalmas, hogy ugyanaz az állam mennyire másképp számol, ha mi akarunk használtautót hozni külföldről, és ha ő akar eladni idehaza.
Ma itthon egy 150 lovas Passat durván 7,7 millió forint. Az állam a magáét hatévesen 1,21 millióért árulja. Azaz a hatéves autó értékvesztését 84,3 százalékra saccolja.
És mit mond akkor, ha én akarok behozni egy hatéves Passatot külföldről? A regadótábla ilyenkor 39%-os értékvesztést ad meg, azaz a fenti szám felénél is kevesebbet. Azért, mert értékarányosan ennyivel kevesebb regadót kéne fizetnünk.
Azaz vagy az a helyzet, hogy az állam feleannyiért adja el az autóit, mint amennyire tartja őket, vagy az a helyzet, hogy velünk fizettet kétszer annyi regadót, mint amennyit reálisnak tart. Kérem, válassza az önnek rokonszenvesebb értelmezést.
Perverz érdeklődőknek:
A
2006-ban hatályos törvényből az következik,
hogy a magyar autók közül egy darab sem veszíti el az értéke
felét betöltött 9 éves kora előtt. A nyilvánvaló képtelenséget
az unió felszólítására azzal próbálják kiküszöbölni, hogy
2007-ben az 50 százalékos csökkenést 5 éves és 4 hónapos
életkorra várják (lásd a
T/1297-es törvénymódosítás PDF-jét, 59.
oldal).
