Bár alapvetően a logika és a precíz fogalmazás híve lennék, most egy kicsit olvasgattam a KRESZ-t, és változtattam a véleményemen. Bár nem sokat segítene rajta, ha vicceket szőnének bele – úgyis vicc az egész.
Ha valaki jogszabályok olvasgatásával tölti idejét, és nem jogász, az alapvetően hülye. Viszont van egy jogszabály, amiből jogi doktorátus nélkül is közel mindenki kénytelen levizsgázni, és amit „1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet” néven jegyeznek a magyar törvénytárak.
Már a neve mindent elmond. Ez ugyanis a KRESZ. Mindenki így hívja, és bárki letöltheti, enélkül „a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon” még fingani sem szabad, Bözsi néni tehenei kizárólag eszerint vadulhatnak meg, Józsi bácsi csak eszerint aludhat részegen a biciklijén (nehogy ellopják), satöbbi.
Már a név is gyanús, meg az évjárat is, mintha valami régi, felpúposodott turistakrém került volna elő egy régi osztálykirándulás poggyászai közül. Ezt az érzést tovább erősíti a következő mondat, rögtön az elején: „A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítjuk meg.” Vannak elméletek, hogy Magyarországon nem sok minden változott a köztársaság kikiáltása óta, de lássuk be, 1975-től 1989-ig, (a Minisztertanács megszűnéséig) 14 év telt el, 1989-től pedig 2008. június 17-éig, amikor ezt írom, tizenkilenc. Ez mindent elárul a betűhalmazról, ami elméletileg a közlekedésünk alapja. Modernség?! Ugyan már.
Kezdjük rögtön az alapoknál. Az ember letölti a magyarorszag.hu oldal linkjéről a szöveget, és rosszul lesz. Az úgynevezett versenyszférában (tudják, ahol a tulajdonosok rendes munkát várnak az alkalmazottaiktól) bárki ilyen szintű dokumentumot tenne az internetre, úgy rúgnák ki, mint macskát nagydolgozni. Viszont a magyar államigazgatásban, ahol egyes vélemények szerint 350 ezerrel többen dolgoznak a kelleténél, és ahol péntek 11 után már nem veszik fel a telefont – szóval, ebben a szférában ez a norma. Magyarország csúcsweblapján, minden érvényes jogszabály tárában.
Érdemes végigfutni a táblák képét: tessék elképzelni, a KRESZ alkotóinak nincs rendes minőségű képe a táblák többségéről, pár helyen látszik, hogy nyomtatott könyvből szkennelték. Azok a jobbak, amiket lefotóztak. Az viszont végképp vérlázító, hogy sokszor a táblát nem sikerült pont oda rakni a dokumentumban, ahol a leírása van. Oké, nem nagy kunszt ábraszám szerint azonosítani, de miből állna?! Íme egy briliáns példa:
Ez olyan nagy dolog lenne? Vagy tévedek? Biztosak lehetünk benne: ez a KRESZ-doksi drágán került fel a netre. Valószínűleg versenyszférás árakon. Tévedés ne essék, a nagyra tartott nyugaton is a drágán dolgozó haver kapja a megrendelést, viszont ott meg kell csinálni rendesen. (Ha netán mégis éhbérért dolgozó közalkalmazottak csinálták volna péntek éjjelente, elnézést kérek tőlük. Éhbérért jó.)
Azonban ez a kis írás nem ezért született, hiszen mindenki össze tudja rakni fejben, milyennek is kellene lennie valóban a tábláknak, tele van velük az utca. A fő baj inkább az, hogy a KRESZ nem magyarul íródott. Na jó, magyarul, csak épp ómagyarul, meg szóvivőmagyarul A lényeg: semmit sem úgy hívnak benne, ahogy az életben, semmit sem úgy írnak le, hogy azt bárki megértse, és tele van olyan jogi ide-oda hivatkozásokkal, amelyekre egyrészt semmi szükség, másrészt végképp lehetetlen vállalkozássá teszi a szöveg értelmezését.
Hogy miről beszélek? Az életben nem úttest, hanem út van; nem kijelölt gyalogátkelőhely, hanem zebra; én speciel parkolóhelyen szoktam parkolni, és nem várakozóhelyen, ha pedig ki akarok onnan jönni, akkor kitolatok, nem pedig hátramenetetet végzek. Ha fizetős a hely, ott nem várakozást ellenőrző óra van, hanem parkolóóra. Ez az egyetlen pont, ahol a törvényalkotó gondolt a magamfajta gyengeelméjűekre, és megmagyarázza: parkométer.
Talán a Tihanyi apátság alapítóleveléből szedték (eredeti alakja parkou meterou).
Ha valami marha feldühít, nem hangjelzést adok, hanem dudálok. (Többnyire emberélet múlik rajta. Ha nem dudálhatnék, megütne a guta.) Ha látok egy táblát, amely rövidebbik oldalára állított kék téglalap, benne fehér alapon W és C betűk, akkor tudom, hogy budi, klozet, klotyó, vécé van a közelben. De semmiképp sem nyilvános illemhely. Az illemhely szó még csak a passzív szókincsemnek sem a része, és sejtem, a privát klotyókat nem táblázzák ki.
Még egy szóhasználat: a gyalogos nem közlekedik, nem áthalad. Eláruljam a megfejtést? Megy. Meg úgy általában a többiek is. Az útkanyarulat pedig nem más, mint kanyar. Arról nem is beszélve, hogy a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléket magyarul jelzőlámpának hívják, az irányjelzést pedig indexelésnek. Ha megfeszülnek uraim, akkor is.
Persze bárki mondhatja, hogy nem mindig zebra jelzi a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, satöbbi, satöbbi, és ebben igaza van. Ám mindez csak definíció kérdése, a KRESZ ezeket a hülye, élettel össze nem egyeztethető fogalmakat rögtön az elején, hosszan definiálja. Ha tehát jönne egy okos ufonauta bámulatos memóriával, igazából tökéletesen meg tudná tanulni a közlekedés szabályait, különös tekintettel az ide-oda utalgatásokra. Mert őt nem zavarná a magyarnyelv-tudás.
Az utalgatásokra rögtön álljon itt egy példa:
„autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levő „BUSZ” felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;”.
Letört volna a kezük, ha itt is felsorolják, hogy menetrendszerinti busz, taxi, villamos (van más választása...?), néha kerékpár, meg azok mehetnek rajta, akik kibulizták maguknak (rendőrök, mentősök akción kívül, stb).
Az állandó utalásoknak köszönhető, hogy ugyan a KRESZ kinyomtatható egyetlen vékonyka zsebkönyvben, de megtanulásához irtózatos vastag tankönyvet kell írni. A tankönyv írói nem tesznek mást, mint ugyanezt elmagyarázzák emberibb nyelven. Meg vannak a képek, azért is vastag a könyv. Talán a törvényben tilos? Miért nem rajzolják le például a rendőri karjelzéseket, ahelyett, hogy megpróbálják elmesélni. Így:
„c) ha a rendőr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja, a jobbról érkező járművek - a rendőr mögött - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;”
De ezt is nyugodtan illusztrálhatták volna ábrával:
„A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve - elsőbbsége van.”
Meg lehet érteni, de minek, ha van sokkal egyszerűbb megoldás is? Vagy nincs meg a kép? Talán kérjék el a KRESZ-tankönyv szerzőitől. Mondhatnánk, hogy ez a briliáns logikával megalkotott szabályrendszer azért ilyen, hogy aztán a törvény előtt könnyen rendezhetők legyenek a vitás kérdések. Valóban? Akkor álljon itt egy újabb remek kis idézet:
„Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.”
Most akkor ki kell engedni? És mi van, ha nem engedik ki, hanem nekimennek, és meghal három utas? Lesittelik a buszsofőrt? Ezt ugye senki sem gondolta komolyan. Persze van, amikor porszem kerül a gépezetbe: „A gyalogosnak tilos lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;”
Háhá! Átugrani nem tilos a korlátot, következésképp szabad. Szergej Bubka előnyben. De a törvényalkotó javít egy másik helyen (érdekes, ezzel nem fájt kétszer foglalkozni):
„A járda (járdasziget) szélén levő fekete-fehér színű lánc-, illetőleg csőkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.”
Viszont ha a korlát sárga-piros, akkor ugye mehetünk. Vagy az „más hasonló berendezés”-nek minősül? Hát, ilyen az ómagyar KRESZ. Kellemesen áthatja a militáns pártállami évek áporodott lehelete, ilyen például a gyalogosok zárt csoportjának a közlekedését taglaló rész, amely elég nyilvánvalóan a katonák és munkásőrök mozgását szabályozza:
„Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.”
Ideje lenne már ráébrednünk, hogy ennek a katonai szabályzatokban a helye, meg a fizika tankönyvekben, a rugalmas testek rezgési sajátfrekvenciáját taglaló résznél. Mert épelméjű civilnek eszébe sem jutna ütemes lépésben haladni (=menetelni).
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján !
Csakhogy ez a hatvanas években íródott, a hetvenes években teljesen átírt, azóta az aktuális őrületeknek (mobiltelefonálás, hamburgerzabálás menet közben) megfelelően toldozgatott, újra és újra átírt, követhetetlen, szánalmas betűhalmaz. Amiből ki lehetne gyomlálni egy-két őskori leletet, például az „Ólommentes benzint is árusító üzemanyagtöltő állomás”-táblát. Merthogy csak ilyen benzinkút – akarom mondani, üzemanyagtöltő-állomás van. Kérem, vegyék már ki! Ha már arra lusták, hogy átírják közérthető, értelmes, magyar szöveggé. Az sem lenne baj, ha alkalmazkodna a mai járművekhez, úthálózathoz, életevitelhez és közlekedési normákhoz. Ha nem megy, szívesen segítek.
