Az Opel programja jobban szolgálja a globális károsanyag-emisszió csökkentését, mint a Mercedesé. Ugyanis kulturálisan löki kicsit a népet afelé, hogy ne feltétlenül autójuk teljesítményére legyenek büszkék, hanem akár a környezetbarátságára is. Ha a szalonban egymás mellett álló OPC és ecoFLEX Corsa közül a német egyetemista vevő a zöldet veszi, mert ettől kicsit nyugodtabb a lelkiismerete, többet nyertünk, mintha a két V6-os dízel közül az alig takarékosabb BLUETEC-et emeli le a polcról az előbbi egyetemista apukája.
És hogy milyen az életben a Corsa? Elhanyagolható menetteljesítmények mellett - nehéz elhinni, hogy megvan benne mind a hetvenöt katalógus-lóerő - tényleg nem eszik, négy és fél literből kényelmesen eljártam vele. Klíma nélkül, persze. Furcsa volt a pihepuha Merciből átülni a kemény kisautóba, és a kétszer hajlított, deréktámasz nélküli üléstámlát sosem bírnám megszokni, de a tempomatos, hallgatható rádiós, kicsi, de két felnőtt-két gyerekülés felállásban használható autó egész a szívemhez nőtt.
És még sokan mások
A Renault fúziós motor helyett feltalálta az ECO2 védjegyet, ez alatt árulja újabban 140 gramm/km szén-dioxid-kibocsátás alatti autóit. Amiket eddig is gyártott, eddig is tudtuk, hogy az 1,5 dCi Clio nem eszik sokat. Fejlesztés, csodatevés helyett egy logo, nagyszerű. A Volkswagen, miután utód nélkül elpusztította a környezettudatos német fiatalok körében mára kultikussá vált Lupo 3L-t (ami tényleg keveset evett, mert nem volt benne se szervó, se klíma), és sosem dolgozta ki az egyliteres fogyasztású prototípust, most Blue Motion jelzővel illeti kisfogyasztású kisautóit. A Saab, a Ford az etanollal kampányol, a Fiat Európa boldogabbik felében sok típust ad földgázüzemre felkészítve, ami mind olajkímélő, de egyik sem az a vízzel hajtott világmegmentő csoda.
Még a Toyota büszke lehet magára valamennyire a fékezés energiát újra felhasználó Priusszal és a hibrid Lexusokkal, de az európai piacon ez is csak egy kamu. Bármelyik modern, hasonló teljesítményű turbódízel kevesebbet eszik nála azonos körülmények között. Amerikában, ott igen, ha a GMC pickupból ül át a dolgozó, akkor látványos a spórolás, de nálunk, ha egy 1,4-es dízel Aurisból? Ami kétharmadannyiba kerül?
Kedves autógyártók: akkor tessék ágacska-levelecskézni, ha mindenkinek meglesz a maga Honda FCX szériaautója, hozzáadott otthoni napelemes-szélkerekes hidrogéngenerátorral. Addig csak a száztíz éves technikát reszelgeti mindenki, olajból csinál szén-dioxidot, és ez nem nagy dicsőség.
Na, ha olyan okos vagyok, mondjam meg, mi a megoldás! Na? Na?
Három dolog: egyrészt most egy darabig ne szaporodjunk. Úgy két-három generációig családonként elég max. egy gyerek, szerte a világon. Ez alapvető, szükségszerű, csodálom is, hogy a média, a politika alig-alig foglalkozik a témával. Pedig, ha nem korlátozzuk magunk a létszámunkat, majd korlátozza a természet, csak ő nem lesz finom és belátó.
Másrészt ne fuvarozzunk és ne rohangásszunk annyit. Oké, egy kis ananászt hozhatunk Elefántcsontpartról, ne együnk folyton almát, de hogy nap mint nap Mátratej logós tej érkezik Szombathelyre, mizós Debrecenbe? Nekem ne mondja senki, hogy van az a logisztikai ok, ami ilyesmit indokol. Fogyasszuk helyben, ami helyben terem. És én is, minek járok be minden nap hatvan kilométerre, meg vissza? Itt ez a jó kis internet, egy csomó jövés-menést meg lehet spórolni vele.
Harmadrészt ne pocsékoljuk már ilyen durván az energiát. Nagyobb méretekben is nyomasztó a dolog, például a csupaüveg, nyáron hűtött, télen fűtött plázák, a téli utcai vásárokra kirakott palackos gázégők, de néha a mikrovilágomban is égnek áll a hajam. A szerkesztőségünknek helyt adó irodaház első szintjén négy hűtőautomata található, kóla, csoki, ropi, tea, minden. Van vagy harminc fok a szinten, annyira fűtenek a hűtők. Pedig egész nap megy a házban a klíma, hogy elvigye az árammal termelt hőt.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?
Tegye meg a publikáció blogposztján !
Mindehhez az kéne, hogy mindenki belássa: a régi világnak vége. Az extenzív növekedés, az évről évre több és több olaj elégetése nem megy tovább, se hely, se üzemanyag, más irányba kellene fejlődni. És ehhez teljesen máshogy kéne gondolkodnunk; nem kevesebb olajat kéne égetni a közlekedéshez, hanem egyáltalán nem kéne, sőt, végig kéne gondolni, hogy minek is közlekedünk annyit egyáltalán. Akár bummal, akár nyüszítéssel, de mindenképp nagy szívással lesz vége az olajkorszaknak.
