Autókozmetika
"Na ezzel lehet egy kis gond," mondja Farkas László az utólag felszerelt spoilerra, miközben a polírozás előtt körbesétálja az autót és végigsimogatja a fényezést. Este 9 óra van: a legjobb időpont, hogy a 14 órás autókozmetikai művelet elkezdődjön.
"Az igazi autókozmetika drága - mondja Farkas László résztulajdonos-, mert minőségi anyagok és sok idő kell hozzá. Viszont ha valaki nem sajnálja a pénzt, a tízéves autója is úgy fog kinézni, mintha most jött volna ki a szalonból. Ezt meg lehet csinálni." A tipikus kuncsaft az autója eladásakor jelentkezik be. "Egy ilyen fullos kozmetika úgy 20-30 ezerbe kerül, függően az autó méretétől és állapotától, viszont állatira megéri. Gondolj bele, kiviszed a piacra és eleve gyorsabban megy el a jól kinéző kocsi, és adott esetben tízezrekkel többet is fizetnek érte." Igazi autókozmetikát csak kifogástalan megvilágítás mellett lehet végezni. A Száva utcai műhelyben a megvilágítás tényleg nagyon erős, minden irányból rengeteg neoncső világítja meg a munkadarabot. "A legjobb fény a neon - magyarázza László -, sokkal jobban kihozza a karcokat, mint a nap." "Hát igen, speciális anyagokat használunk - magyarázza László -, a felnikhez egy olyan szert, amit alumínium tartályok tisztítására fejlesztettek ki.
László egy Ford Galaxy-ról mesél: "Bejött az autó, volt három éves, érted, de volt benne 300 ezer kilométer és folyton cigiztek benne, a plafonból csöpögött a nikotin. Fogtuk, megcsináltuk, a tulaj egy kicsit visszapörgette a kilométerórát, aztán jött vissza és mesélte, hogy a vevője odavolt az örömtől, azt emlegette, hogy még a szaga is új a kocsinak. Na, ez nálam a szakmai siker."
A másik feltűnő dolog a műhelyben az emelő, amivel az alapos, de máskülönben hagyományos autómosás után az autót felemelik, hogy megcsinálják az alvázmosást. Gőzborotvával fellazítják a szennyeződést, majd kemény fehér habbal fújják le az alvázat. A száradás után újra jön a gőzborotva. Még a levegőben az autó, amikor a felniápolást csinálják. A spéci szer, amit használnak, iszonyú hatékonysággal, a szemem láttára oldja fel a mindenféle koszt, a máskülönben igen kitartó fékport is.
A motortér-kozmetika az újabb felvonás. A már ismert fehér hab és a gőzborotva váltják egymást, majd következik a "motortérviasz" a fémrészekre, illetve a műanyagápoló a gumicsövekre és a műanyag alkatrészekre.
A kiszerelt üléseket László veszi kezelésbe - gőzborotvával. "Nyugi, jó az idő, reggelre ez is megszárad" - igyekszik megnyugtatni, egyelőre nem sok sikerrel, különösen, hogy előkerül a fehér hab is, amivel az alvázat és a motorteret is befújták. "Volt egy kamionmosónk is, ott használtuk először ezt a szert - avat be az újabb szakmai titkokba László -, nem olcsó, viszont különböző hígításban szinte mindenhol alkalmazható. Ha csak a tisztítógéppel mennénk neki az üléseknek, a legfelső réteget ki tudnánk tisztítani, de ahogy ülnének az ülésekben, a sok mozgástól az alul levő koszrétegek is feljebb kerülnének és hamarosan olyan lenne az ülés, mint volt. A gőzborotva, meg ez a minden résbe, pórusba behatoló tisztítószer viszont az ülés mélységében is tisztít. Persze oldallégzsákos vagy elektromos állítású ülésnek azért nem megyünk neki gőzborotvával."
Egy jó polírozógép olyan 100-130 ezerbe kerül, plusz ami még jön hozzá. Annyiban más, mint egy sarokcsiszoló, hogy a fordulatszáma sokkal alacsonyabb, olyan 650 körüli. A jobb gépek feje nemcsak körben forog, hanem enyhe ellipszis alakban is, ami jó, mert nem tesz bele homályt. Nekem van több is, de ez a kedvencem: ezen egy pisztolyravasz-szerű karral fokozatmentesen szabályozható a fordulatszám. Ha kell, 650 fölé is tudok menni, de észnél kell lenni, mert a nagy fordulat meg tudja égetni a festéket."
Maga a polírozás időigényes folyamat. László szinte négyzetcentinként halad előre, kétféle durvaságú pasztát használ egymás után. A polírfej nyomán fehér por rakódik le mindenfelé. Rádiózás, tévézés kilőve, mert a zaj miatt úgysem lehetne hallani. Beszélgetni viszont, ha hangosan is, de lehet.
Ilyet a sima autósboltban nem kapsz, mert veszélyes anyag, és ha valamit elszúrsz, a gyár csődbe menne a kártérítésektől. Szakemebereknek viszont aranyat ér. De úgyis mutatok majd más spéci dolgot."
Eközben László két segítője, Dagadt (Halmágyi Gábor) és Csoki (Balogh János) már a kárpittisztításhoz készülődnek, kezükben - minő meglepetés - csavarhúzó. Értetlen tekintetemmel mit sem törődve szedik le a napellenzőket és szerelik ki az üléseket. Az összeset. "Ki szoktuk szedni a padlókárpitot is - magyarázza Dagadt -, mert csak így lehet rendesen hozzáférni a kis ficakokhoz, ahol megül a kosz." Apróság, ám figyelmességre vall, hogy a belső világítást kikapcsolják, nehogy a néhány óra alatt, amíg az autó nyitott ajtóval áll, lemerüljön az aksi.
Az autó közben visszakerül az emelőre és kezdődik az est fénypontja, a gépi polír. László komótosan előkészíti a szerszámokat. Légkompresszor, sarokcsiszoló, többféle finomságú paszta, virágpermetező. "Hát ez tényleg virágpermetező - kommentál László, - ezzel fogom spriccelni a vizet a polírfej alá, viszont amit sarokcsiszolónak néztél, az maga a polírozógép. Ahhoz kell a légkompreszszor is, mert az hajtja.
A polírpaszta sem mindennapi, bár ahogy az ujjaim között morzsolgatom, határozottan emlékeztet a húgom arcradírjára. "Ez svájci gyártmány, a legjobb, írd csak meg, Maxolen a márkanév. Csak profiknak adják el a szert, úgyhogy egy külön tanfolyamot is el kell végeznie annak, aki ezzel akar dolgozni." "Tizenkét éve kezdtem az ipart - kiáltja felém -, a Salétrom utcai mosóban. Kérdezd csak meg az öreg taxis csókákat, mindenki tudni fogja. Az volt a legjobb mosó. Jó világ volt, nem is nagyon volt konkurencia. Ott jöttem rá, hogy jól tudok polírozni. Jó szem kell hozzá, meg jó kéz, érted. Egy sima vízszintes felületet, egy motorháztetőt például még a hülye is le tud tolni. Na de ahol ívek vannak. Ott jön ki a tehetség. Könnyű ám elkúrni. Hiába van huszonhárom alkalmazottam, a gépi polírt csak én csinálhatom."
Kiderül az is, mik a kedvenc munkadarabok. "Ezt szeretem, ez Volkswagen-csoport, ezen látványosan lehet dolgozni. Puha a gyári festék. Ezért is karcolódik olyan könnyen, szóval a tulajdonosoknak ez nem mindig jó hír. Viszont szépen ki lehet polírozni. Ami gáz, az amerikai autók és a Suzuki. Azok nagyon kemény fényezések. Nem mondom, azt is szépen meg lehet csinálni, de nagy meló. És van egy autó, amit nem vállalok el. A régi Renault 11, narancssárga. Az nagyon gyenge minőségű fényezés, minden baj van vele."
László szerint a fényezésnek minden árt: a levegőben lebegő homokszemcsék, de főleg a nem szakszerű mosás. "A gépi mosókat szokás szidni, de nem maga a gépi mosó a hibás, hanem a felelőtlen tulaj, aki nem vigyáz, hogy a kefék és a víz makulátlan tiszta legyen. Ha bekerül egy homokszemcse és azt a kefe belemasszírozza a fényezésbe, kész is a karc. De ezt a kézi mosóban ugyanúgy meg lehet kapni, ha nem tiszták a kefék és a rongyok.
Aztán volt egy sztori, ami nagyon elkeserített. Még a télen egy kereskedő hozott egy Passatot. Szép autó volt, világoskék, egész éjjel melóztunk, gyönyörű lett. Másnap megyünk a kereskedésbe egy megbeszélésre, aztán látjuk, hogy a Passatról a hülyegyerek tolja le a ráfagyott havat egy ilyen műanyag franccal. Mondom neki "micsinálsz, barom, hát tönkreteszed a polírt". Érted, ki volt fizetve meg minden, csak idegesített, hogy nem értékeli a munkánkat."
A legjobb egyébként a fehér autó, legalábbis László szerint. "Nem látszik rajta a karc, mert az alapozó is csak fehér. Nem tűnik fel. Gyakran nem is megyünk neki a durva pasztával, csak a finomakkal. Ellenben a fekete, az nagyon kényes. Meg úgy általában, jobban lehet dolgozni a metálfényezéssel, jobban bírja a polírt."
Már lassan világosodik, mire a gépi polír elkészül. A mély, alapozóig hatoló karcok megmaradtak - festéket odavarázsolni, ahonnan az lejött, nem képes a leggondosabb polírozás sem. Viszont mivel néhány mikron vastagságban lecsiszolódott a legfelső lakkréteg, ezek a karcok is vékonyabbnak tűnnek. Az idegesítő "pókháló," az apró karcok viszont teljesen eltűntek.
A kézi polírból jut a "falcokba" is, vagyis az ajtók és a karosszéria közötti nyílásokba. Itt kevés a karc, inkább a szép fény miatt használják. Eközben a segítők a kárpittisztítás befejező műveleteit végzik, ipari takarítógéppel szívják ki a vizet a még nedves ülésekből. A műanyagok ápolására is most kerül sor. A szilikont nem tartalmazó, antisztatizáló hatású konzerválószert kívül is, belül is használják és a falcokban megbúvó műanyag alkatrészekre is jut belőle. "Nem szeretem a szilikontól fénylő autókat - osztja meg ars poeticáját László -, inkább a természetes tisztaság fényeit szeretem." A szilikon egyébként is veszélyes: az ablaküvegre kerülve megtöri a fényt, így kínszenvedéssé teszi az éjszakai autózást, ráadásul igen nehéz onnan levakarni, ha egyáltalán lehetséges.
Az utolsó előtti művelet a kárpitok, ülések visszaszerelése, majd következik az intenzív szárítás: az utastérbe kis hőfúvó kerül, ráadásul a motor is megy alapjáraton, tövig felcsavart fűtéssel és ventillátorral. A teljes száradást estére éri el az autó.
Ahogy László egyre lejjebb halad, az emelővel mindig kézmagasságban tartja az autót. Túl sokat mászkálnia sem kell: az emelő körbeforog, így úgy tudja beforgatni a munkadarabot, hogy az mindig a keze alá essen "Vannak műhelyek, ahol a díszcsík alatt nem csinálják meg a polírt, azt nem veszi észre a tulaj, úgyhogy nem is kell megcsinálni. Pedig dehogynem. Észre lehet venni. Ahogy áll az autó, a föld másképp tükröződik benne."
Az autó ekkor még messze nincs kész. Alapos, többszöri öblítés után jön a kézi polír, hiszen a géppel nem lehet a műanyag alkatrészek közelébe menni, mert tönkreteheti azokat. Néha a fényezett elemekkel is baj van. "Haver Audiját ,0egy lakótelepi hülyegyerek kulccsal összekaristolta az ajtaján valami parkolóban. Márkaszervíz mondott is egy árat, hogy hát ők újrafényeznék. Mondom, meg lehet ezt csinálni polírral is. Pár ezerért elvállaltam, haver boldog volt. Csakhogy a kilincs fényezése nem volt okés. Lejött róla a festék. Na, mit fog ez hozzá szólni, inkább elvittem a kilincset fényezni. Pont annyiba került, amennyit a srác nekem fizetett. Szóval egész éjszaka nulla forintért melóztam emiatt. Ezért aggódtam ennek az autónak a spoilere miatt is, de látod, ezt elég jól fényezték, nem is lett semmi baja."
Az ajtók körüli gumiszigeteléseket is bedörgölik a konzerválószerrel. Ennek különösen télen lehet jelentősége, mert az így kezelt, víztaszító gumiszigetelések nem fagynak be. Nyáron az anyag fáradását, kitöredezettségét előzik meg.
Az eredmény? Nincs kizárva, hogy sok autótulajdonos, aki csak az autó eladása előtt akarta rendbehozatni a kocsit, megváltoztatja a terveit. Végülis ki akarna egy kívül-belül ragyogó, szinte új kocsit elkótyavetyélni?
|
