A szgk-tól az elütés helye előtt nem volt féknyom, csak az elütés helyétől 5-6 m a megállás helyéig.
A szgk.-tól az elütés helye előtt nem volt féknyom, csak az elütés helyétől 5-6 m a megállás helyéig. A helyszínelő rendőr, a gépkocsivezető meghallgatása után, és a nyomok alapján úgy foglalt állást, hogy a gk. vezető felelős a baleset bekövetkezéséért, mert figyelmetlen volt. Ugyanis a menetirány szerinti jobb oldal szélességét tekintve a gyalogos már majdnem elhaladt a szgk. haladási sávjából, amikor a baleset megtörtént, és ha a szgk. vezető figyelmesebben vezet, fékezéssel elékerülhette volna a balesetet, hiszen előtte nem haladt jármű.
A baleseti jelentés alapján , szabálysértési eljárásban a gk.vezetőt elmarasztalták, 35.000 Ft pénzbüntetést kapott, és a vezetői engedélyét négy hónapra bevonták.
A gk. vezető a határozattal nem értett egyet, hivatkozva a helyszínen tett vallomására, mely szerint a gyalogos egy pillanatra megállt, és az áthaladást nem tudta folytatni, mivel neki jobbról gépkocsik érkeztek, és ezért visszalépett. Mire ezt a gépkocsivezető észlelte és fékezett, már féktávolságon belül volt és balesetet hirtelen fékezéssel nem tudta elkerülni. A gk. vezető úgy emlékezett, hogy vele szemben jött egy 61-es jelzésű BKV busz, melynek vezetője nagy valószínűséggel látta a balesetet, és kérte a buszvezető, mint tanú felkutatását. Megkeresték a buszvezetőt a BKV-nál, és eljárásban meghallgatták.
A busz vezetője vallomásában alátámasztotta a szgk. vezető vallomását, mely szerint a gyalogos nem tudta folytatni az áthaladást, és a felezővonaltól visszalépett, és ekkor a szgk már olyan közel volt, hogy hiába fékezett, a gyalogost az autó bal elejével elütötte.
A gk.vezetővel szemben az eljárást szabálysértés hiányában megszüntették, a gyalogost 8000 Ft pénzbírsággal sújtották.
