Elvi parkolási/megállási kérdés

Tisztelt Tanácsos!

Véleményét szeretném kérni az általam imént olvasott parkolási kérdésben. Egy korábbi kérdésre adott válaszában az szerepelt, hogy a 40 § (8) pontban az a, b, c, d pontokat együttesen kell értelmezni, azaz mindegyik feltételnek meg kell felelni. Kérdéseim a következők:
1. A jogszabályban csak a c és a d pontok között szerepel az ÉS szó. A magyar törvények között számos olyan paragrafus létezik, ahol az ÉS szó mellőzése esetén VAGYLAGOS kapcsolat áll fenn. Mi írja elő azt, hogy ebben a paragrafusban az a,b,c pontok között ÉS kapcsolatot kell értelmezni?
2. Amennyiben az a, b, c, d pontok között valóban és kapcsolat áll fenn, akkor a hatóságokat nem lehet-e felelősségre vonni, amiért olyan ráutaló magatartást tanúsítanak, hogy úgy jelölik ki a járdán való parkolás lehetőségét, amivel egyből megsértik a B vagy a C pontot?
Például: - 1,5 m-nél keskenyebb járdán parkolási lehetőség kijelőlése,
- útburkolati jellel olyan kijelölés, amivel az autó több, mint a járda felét foglalja el,
- útburkolati jellel olyan kijelölés, ami kevesebb mint 1,5 m-t hagy szabadon.

Köszönettel várom válaszát!
Leitold Ferenc

Kedves Ferenc,

Az ezer kg.-nál nagyobb tengelyterhelésű járművel a járdán akkor sem szabad megállni, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi.

Az útburkolati jelet fel szokták festeni a járdán /hosszú folyamatos sárga vonal/, ami azt jelzi, hogy addig állhatnak fel a kocsik parkolni. Ha ez nincs ott, akkor lép érvénybe a /c/ pont, mely szerint akkor lehet felállni fél kerékkel, ha másfél méter szabadon marad a gyalogos forgalom számára.
A járdán való parkolás csak akkor megengedett, ha azt jelzőtábla, vagy útburkolati jel megengedi. Ha az /a/ - /d/ pontig valamennyi feltétel megvan, csak akkor szabad megállni.
Bővebbet a KRESZ Közúti Közlekedés szabályai és értelmezésük könyvben olvashat a témáról.

Tisztelettel:
Tanácsos