Vétlen baleset, furán intézkedő rendőr

2004.09.08. 11:18

Amennyiben ez nem vezet eredményre, megánfeljelentést lehet tenni a rendőrségen.

Tisztelt Tanácsos!

Az alábbiakban leírt balesettel kapcsolatban kérném tanácsát:
Édesanyám lakott területen belül, főútvonalon, kb. 40 km/h sebességgel haladt egy másik jármű mögött. Miután az előtte haladó jármű már huzamosabb ideje ezzel a sebességgel haladt, ezért egy mintegy 300 méteres egyenes kb. egyharmadánál, jobbról illetve balról becsatlakozó alárendelt utak kereszteződése előtt elhatározta, hogy előzésbe kezd.
Elmondása szerint az előtte haladó gépjármű nem adott irányjelzést egyik irányban sem, illetve nem húzódott a felezővonalhoz, továbbá féklámpája sem gyulladt ki, ezért visszakapcsolt, és megkezde az előzést.
Mikor az ő autója a másiknál már valamivel előrébb volt, a másik jármű vezetője balra kanyarodásba kezdett, amelynek következtében a két jármű oly módon ütközött össze, hogy az ő autójának a jobb eleje sérült meg az első kerékjárati ív hátsó részétől a jobb első ajtó hátsó részéig terjedő részen, míg a másik gépjárműnek a bal eleje, a bal első lámpától a kerékjárati ív közepéig terjedő részen.
Miután sem a sebesség, sem az ütközés ereje nem volt túlságosan nagy, ezért édesanyám kicsivel később meg bírt állni az út bal szélén. Ő egyedül ült a kocsiban, míg a másik autóban négyen utaztak. A felelősség kérdésében nem bírtak megegyezni, az esetnek szemtanúja nem volt, a másik autóban utazó kisebbséghez tartozók agresszív fellépése miatt édesanyám hívta a rendőrséget, beült az autójába, és bezárta az ajtókat.
A helyszínre a helyi körzeti megbízott érkezett ki, aki rövid helyzetfelmérés után azt javasolta édesanyámnak, hogy ismerje el a felelősségét, ezen túl megbüntette 5000 forintra a követési távolság meg nem tartásáért. Édesanyám először kérte, próbálják meg, hogy működik-e a másik autó bal oldali irányjelzője, de miután ez nem történt meg, és úgy érezte, hogy a hivatalos személy sem állt mellé, a kialakult stresszhelyzetben elismerte a felelősségét, és kitöltötték a bejelentőt.
Az elkészült baleseti bejelentőn - amit már én is láttam - egy olyan rajz látható, amelyen a bekanyarodás előtti állapot van, ahol édesanyám autója hátrébb van (de már a másik sávban), mint a másik, illetve a másik autó a felezővonalhoz van rajzolva, és egy-egy nyíl jelöli a leendő haladási irányt. A keletkezett sérülésekből kiindulva az első jellemző nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak, mint ahogy az sem, hogy a másik autó a felezővonalnál volt, de az utóbbit már nem lehet bizonyítani.
Édesanyám mind casco, mind felelősségbiztosítással rendelkezett. Az eset után felhívtam az illetékes rendőrkapitányságot, ahol szintén azt a tanácsot adták, hogy amennyiben nem túl nagy a kár, hagyjuk annyiban a dolgot. A mi autónkban mintegy 250 000 forint kár keletkezett, míg a másik gépjárművel kapcsolatban mintegy 120 000 forintot nyújtottak be később a kötelezőnk terhére.
Édesanyám óvatos és munkájából adódóan rutinos vezetőnek mondható, mintegy tíz éve nem szenvedett balesetet, nem jellemző rá, hogy felelőtlen előzésbe kezd. A másik autó (egy 15 éves, rozoga, egyébként is törött Jetta) állapotából, és abból a tényből, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy valaki ne észlelje, hogy fél méter távolságban, még csak nem is a holttérben mellette egy másik autó halad, azt sem tartom kizártnak, hogy a másik autó vezetője szándékosan okozta a balesetet.
Az én ismereteim szerint ebben a helyzetben minimum 50-50 %-ban felelősek a felek, de azt sem bírom kizárni, hogy teljes mértékben a másik a felelős. Annak tudatában, hogy az irányjelzés hiányát, vagy az index működésképtelenségét nem tudjuk már bizonyítani, az 50-50 % elfogadható lenne, amely elvárást az alábbiakra alapozzuk:
- A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
- (8) Tilos előzni:
e) útkereszteződésben, és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
-ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
Ezzel szemben áll az az általános irányelv, hogy bizonytalan, kétséges helyzetben nem szabad előzni, azt azonban nem tudom, hogy azt nekünk kellene-e bizonyítani, hogy az említett helyzet nem ilyen volt.
A biztosítónk (egy helyen van a casco és a kötelező) a bejelentő alapján utólagos szemlét (ennek nem tudom a hivatalos nevét) kért, így a mi autónkon keletkezett sérülések le vannak fényképezve, azonban a másik autón keletkezett sérüléseket már kijavították.

A kérdéseim ezek után a következők:
Ha az utólagos eljárás során a biztosítók 50-50 %-ra tesznek javaslatot, azt fogadjuk-e el? Fogalmam sincs, ennek az eljárásnak mi a jogi háttere, illetve mire számíthatunk, vagy hogy zajlik ez, a biztosító elég szűkszavúan tájékoztatott.
Ha nem történik előrelépés, nyugodjunk-e bele abba, hogy jóhiszemű, szabályos közlekedés ellenére emelkedni fog a biztosítási díj, illetőleg az önrész révén 25 000 forint veszteség ér?
A rendőr által kiszabott bírsággal kapcsolatban nem tervezünk semmit, miután azt szánalmasnak és nevetségesnek tartjuk.
Elnézést a hoszzú levélért, de szerettem volna pontosan leírni az esetet.

Köszönettel:
Megyesi Gergely

Kedves Gergely,

Ha az eset így történt, Önnek van igaza teljes mértékben.


A biztosítónak van szakértője, aki a kocsikon keletkezett sérülésekből megállapíthatja, hogy hogyan történt az ütközés, és ki a felelős. Ezt kérje tőlük, mellyel tisztázhatja igazát.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, megánfeljelentést lehet tenni a rendőrségen, de ez hosszadalmas eljárást von maga után.

Tiszteletettel:
Tanácsos