EU-s gépkocsik itthoni használata

Tisztelt Váradi Mihály Úr!

Több olyan levelet olvastam, melyekre Ön válaszolt, melyek azt a kérdést teszik fel, hogy más EU-s tagállamban élő és ottani állampolgár ismerős, barát vagy rokon által birtokolt gépkocsit Magyarországon használhat-e egy magyar állampolgár akkor, ha ezt a már említett illető engedélyezi.
Ön egy a közúti közlekedésről szóló törvény 1988. évi I. törvény rendelkezéseire hivatkozva azt állítja, hogy ez nem lehetséges.
Én azt kérdezném, hogy miért nem, és Ön miért hivatkozik erre a törvényre akkor, amikor ez a törvény a külföldi gépkocsikra vonatkozik, viszont mivel EU-tagállam vagyunk, így a külföld nem vonatkozik a velünk egyenrangú EU tagállamokra, tehát pl. egy német rendszámú, és ott forgalomban tartott autó is belföldinek minősül, és ez alapján nincs magyarországi forgalombahelyezési kötelezettségem akkor, ha az autó tulajdonosa meghatalmazás alapján átengedi nekem a gépkocsi használatát és a németországi bejelentési helyen a gépkocsi üzembentartási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.
Amennyiben ez nem így van, úgy mi az igazság, hogyan kell értelmezni a belföld és külföld fogalmát, ugyanis több helyen olvastam az én érvelésemmel megegyező véleményt. Vagy esetleg az egész mögött csak az van, hogy az állam mindenáron be akarja hajtani az irreálisan magas regisztrációs adókat?

Várom válaszát, tisztelettel:
Horváth Tamás

Tisztelt Horváth Tamás!

Korábbi leveleimben a kérdések általában a gépkocsik belföldi üzembentartó tulajdonszerzését követő

magyarországi használatára vonatkoztak.
Ebben az esetben sajnos a Magyarországon rendszeresen használni kívánt gépjárművet a tulajdonszerzés, illetve az országba történő behozatalt követően a jármű belföldi üzembentartója 30 napon belül köteles Magyarországon forgalomba helyeztetni. Ennek jogszabályi alapja az alábbi:
"1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
...
Tv. 23. §
...
(6) A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni."
A kérdés a továbbiakban, hogy ki számít üzembentartónak.
"1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
Tv. 47. § A törvény alkalmazásában:
...
t) Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van."
A nagy EU-s csatlakozásunkat szemlélve sem szabad azt elfelejtenie hogy az EU-s vámúnió - és a részleges pénzügyi únió - nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a tagországok között a belföld és külföld különválasztása.
Aki "belföldi üzembentartóként" hozza be a járművet, annak Magyarországon a nevére kell azt írattatnia, és erre 30 nap áll erre rendelkezésre.
Nem magyar üzembentartó tulajdonosok esetében amennyiben a regisztráló országban fizetik a jármű után az adókat, a biztosítást úgy kölcsönadási szerződéssel, meghatalmazással stb. szabadon használhatók ezek a járművek Magyarországon.
Az uniós állampolgár maga dönt abban a kérdésben, szeretne-e vagy sem egy másik állam területén bejelentkezni. A hatóságok azt tekintik szokásos tartózkodási helynek, ahol a polgár életvitelszerűen él, vagy ahol a polgár családja, rokonai élnek. Ezért ha az illető mégis úgy dönt, hogy átköltözik például Németországból Magyarországra, (azaz belföldi üzembentartóvá válik) az autó itthoni regisztrációját sem lehet elkerülni, ami magyar rendszámot is feltételez.
EU-s külföldi cég tulajdonában lévő cégautó esetében, ha olyan nyilatkozatot töltenek ki a felek, amelyben le van írva a használat feltétele, hogy miért, meddig adták ki a használatra az engedélyt, úgy ebben az esetben sincs korlátozás a jármű magyarországi használatára.

Tisztelettel,
Váradi Mihály
igazságügyi vámszakértő