hirdetés

Itt még sebességmérés végett bujkálnak a rendőrök Érd határában. Nálunk még nem szokás a követési távolság ellenőrzése. Németországban a hidakról mérik

A KRESZ a 27. § első bekezdésével szépen támogatja is ezt: "Járművel
másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő
ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése
esetében is - meg lehessen állni."

A harmadik bekezdés kitér ugyan arra, hogy: "A jármű sebességét
hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a
személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi", de a
gyakorlat azt mutatja, szinte minden esetben a hátulról ütközőt
tekintik vétkesnek. Jól is van ez így. Nem közlekedek indokolatlanul
lassan, ezért én is megőrülök, amikor a seggemben autózik egy
szerencsétlen. A múltkor, amikor megálltam a zebránál, pont egy ilyen
vágódott ki mögülem a gyalogosok közé, hogy elkerülje az ütközést.
Mivel közel volt, nem látta, mi történik előttem, miért állok meg.

Nemrégiben keresett meg Kiss Sándor dunaújvárosi gépjárműoktató egy
szabadalmaztatott találmánnyal, ami a távolság felmérésére szolgál. Az
első beszélgetésünkkor elmondta, ne gondoljak csodára - végtelenül
egyszerű segédeszközről beszélünk, ami segít felmérni a követési
távolságot.

A feltaláló Kiss Sándor 30 éve oktatja a járművezetést

Pedig én már az autó elejére szerelt alumíniumvödörbe integrált
radaros távolságmérő műszerről fantáziáltam, ami a szélvédőre írja ki
nagy betűkkel a köztem és az előttem haladó közötti távolságot, és egy
piros izzó kezd villogni, ha túl közel mentünk. De nem, a találmány nem
ennyire bonyolult, csupán egy szélvédőre ragasztható matrica, egy
táblázat az egész.

Sándor, az oktató
A-osztályos Mercivel érkezett a randevúra. Az autóban nem táblázat van, hanem a
sebességmérő műszerre ragasztott gyanús számok. Először próbáltam
megfejteni, miképpen segít, aztán inkább a feltalálóra
hagyatkoztam.

Gyanús pöttyök

A követési távolság nagyjából a cselekvési idővel egyenlő. A
reakcióidő 0,7 másodperc, plusz a fékfelfutási idő, ami 0,2 másodperc,
szóval az egyszerűség kedvéért egy másodpercről beszélünk. A követési
távolság esetében természetesen a haladási sebesség is belejátszik a
végeredménybe. A találmány lényege, hogy a km/h érték mellett a m/s
értéket is feltüntetik egy kombinált skálán. Így a skálán leolvasott
érték megfelel a követési távolság száraz úton való értékével. Vagyis
hogy egy másodperc alatt hány métert teszünk meg.

A szélvédőre ragasztható matrica

Például 80 km/h esetében, ha mindkét autó egyszerre fékez, kb. 22
méter lesz a távolság, ami alatt még ütközés nélkül meg tudunk állni.
Autónk ennyit tesz meg egy másodperc alatt, és minimum ezt az egy
másodpercnyi utat kell tartanunk a követett autó mögött. Persze itt
felvetődik a kérdés, mi van a saját és az előttünk haladó autó
fékhatása közötti különbséggel.

A műszerre ragasztott számok könnyebben értelmezhetők

Ez nem olyan jelentős, hogy nagymértékben befolyásolja az eredményt,
ha ugyanis kis ráhagyással közlekedünk, az ütközést biztosan
elkerüljük. Természetesen ugyanez a helyzet vizes-latyakos úton is:
ilyenkor is növelni kell a távolságot. Az eszköz csupán támpontul
szolgál, hogy egyáltalán tisztában legyünk a követési távolság
mértékével.

Itt ez a segédeszköz, de hogy határozzuk meg a távolságot? Nézzük
csak...

Sándor 30 éves autóvezetői tapasztalatai alapján kijelentheti, hogy
a vezetők nagy részének fogalma sincs a követési távolságról. Fel sem
tudja mérni, milyen távolságot kell tartani az előttünk haladó autó
mögött. Körülbelül 300 embert kérdezett meg, de a válaszok mindig
homályosak: Jó nagyot..., hogy ne menjek neki... sebességfüggő... és
hasonlók.

Másfél oszlopnyira vagyunk. Vagyis 75 méterre

A tapasztalatok azt mutatják, országúton érdemes a cselekvési idő
kétszeresét betartani, vagyis hagyjunk legalább kétszer annyi távot,
mint amit a segédeszköz javasol. Ennek ellenére a követési távolság
megtartása csak abban az esetben véd, ha kilassulunk az előttünk haladó
autóval. Vagyis ha előttünk ütközés nélkül meg tud állni - ha csattanás
van, mi is megyünk bele. A követési távolság megtartásának nem az a
célja, hogy soha ne ütközzünk, mert annyira nem lehet szétszakítani az
autósort, viszont ha túl közel tapadunk, minden nagyobb fékezéskor
recsegnek az elemek.

Na de hogy határozzuk meg a két jármű közötti távolságot? Ez a
legnehezebb feladat, kis rutin kell hozzá. A legjobb támpontot az
autópályán és az országúton az útjelző oszlopok szolgálják. Ezek az
oszlopok 50 m távolságban vannak, így láthatjuk, hogy az előttünk
haladó autó hány oszlopnyira van. Városban leginkább magát az autót
vehetjük mértékegységnek, ennél egyszerűbb etalon nincs a közelünkben.
Egy autó hossza kb. 4-5 méter, vagyis 50 km/h haladáskor a kívánt 14
méter körülbelül 3 autóhossznak felel meg.

Van fehér és áttetsző alapon is

A szabadalmaztatási eljáráskor csodálkozva néztek a feltalálóra,
hogy csupán ilyen egyszerű ötlettel állt elő. Jelenleg valóban nem
óriási dolog a szélvédőre ragasztható matrica vagy a műszer mellé
állított táblázat, de a későbbiekben nem utópia, hogy sebességmérő
óránk m/s-értéket is mutasson. Vagy akár egy távolságmérő műszerrel is
összekombinálva az én vízióm is valóra válhatna. A mostani kombibált
skála, még ha magunk készítjük is el - ahogyan az oktató Merci esetében
- minimális anyagi befektetéssel jár, és nem kérdés, hogy behozza az
árát.

Az EU-ban is védve van

Sándornak egyébként nem ez az első találmánya. 25 éve feltalálta a
holttértükröt, amit akkor nem védetett le, így később a franciák
szabadalmaztatták. Később a ködben való közlekedésre dolgozott ki egy
segítséget, amit ködmankónak keresztelt el, de ez sem jutott el a
védelemig. Ez a mostani találmánya formatervezési mintaoltalom alatt
áll Magyarországon, és az Európai Unióban a pontos neve: D 07 00136 -
segédeszköz a követési távolság megtartására. Ha esetleg jövőre mondjuk
egy autógyár m/s-ot is mutató sebességmérő órával jelenne meg, Sándor
már hívhatná is az ügyvédjét.

Nálam közel az óra és a táblázat

Én beragasztottam az ajándékba kapott skálát a Scionba, és
teszteltem. Az autópályázás unalmas óráit múlattam a kísérletezéssel.
Mire Kecskemétre értem, már remekül meghatároztam a távolságokat és
alkalmaztam a táblázatot. Én azt furcsállottam, hogy az 50 km/h-s
haladáskor a 14 méter soknak, viszont a 130 km/h sebességnél a 37 méter
kevésnek tűnt, még az országúti 2-es szorzóval is.

A balesetek 20%-a ráfutásból, a követési távolság be nem tartásából
adódik. Azaz olyan dolog miatt, aminek betartását megköveteli a KRESZ,
viszont megfoghatatlan. Sándor találmánya nem fordítja ki sarkából a
Földet, de a legegyszerűbb kézbe adható tájékozódási alap, amelynek
segítségével megérthetjük a követési távolságot, és kicsit tudatosabban
közlekedhetünk. Egyszer mindenkinek ki kéne próbálni. Ahogy a feltaláló
mondta: "Ha olyan emberekkel találkozom, akik még nem ütköztek, azok
meghallgatják, hogy hát igen, van ilyen..., de akik már ütköztek,
azokat nagyon érdekli."