Majdnem kétórás repülőtéri macera és
rövid, de annál kellemetlenebb repülőút után, a tűző olaszországi
napon felállított sátorban türelmetlenül hallgattam a Chevrolet
Europe által szerződtetett megmondólány, egy független formatervező
szavait a Matiz megújulásáról. Az ifjú hölgy széles gesztusokkal
magyarázta, hogy az új változat mennyivel felnőttebb, komolyabb
jelenség, mint az elődje, és hogy mindebben milyen szerepet
játszanak a különböző ívek, élek és felületek.
Persze, persze, menjünk már, gondoltam, vár a tesztautó, a
legendásan szép umbriai táj és az út végén a szálloda, a vacsora és
némi pihenés. Most, újra itthon, kipihenten úgy gondolom, a
szakértő hölgynek bizonyos értelemben igaza volt, ha nem is pont
úgy, ahogy gondolta: a GM-Daewoo szuperminije új formájában egy
lépéssel közelebb áll a felnőttkorhoz.
A koreai eredetű kisautó új formáit nézve az jut az eszembe, hogy a
Matizt elérte a pubertázskor előszele. Az első két generáció gyermeki
bája már csak nyomokban fedezhető fel az új nevelőapa, a GM által
Chevrolet Sparknak keresztelt kisautón. Most inkább olyan, mint egy
kedves kiskamasz.
A Matiz - akarom mondani Spark - persze kislány, mindig is az
volt, de most ki is próbálta anyu sminkkészletét. Csodálkozó kerek
első lámpái köré macskaszemeket festett, a száját kerekre rúzsozta, és
mindehhez jóval komolyabb arckifejezést öltött.
Az aktuális autódivatnak megfelelően felbukkant a karosszérián
néhány határozott él is: mintha a babaruhát takaros, szépen vasalt
rakott szoknya váltaná fel. Hátul meg cseresznyét formázó hajcsat
gyanánt nagy, piros, kerek lámpákat visel a kisautó.
Hogy az Italdesign és a Daewoo tervezői által kitalált új smink
kinek hogy tetszik, ízlés dolga, nekem első pillantásra fura volt. A
jól látható igyekezet, hogy a lényegében változatlan műszaki alapokra
új formát tervezzenek, néhány különös megoldást is szült, melyeket
egyelőre nem tudtam megszokni. Az egyik legdurvább ezek közül az
oldalablakok előrefelé ereszkedő ívét a jóval magasabb orr-résszel
összekötő, megtört ívű felület. Ez első ránézésre olyan hatást kelt,
mintha a Matiz - akarom mondani Spark - első és hátsó fele két
különböző autóhoz tartozna.
Ha a Matizt - akarom mondani Sparkot - csak kívül tervezték volna
át, nagyon kevés lett volna a további eredményes vásárlóvadászathoz,
így belül is jónéhány dolog változott.
Elsőként az alapjaiban új műszarfal tűnik fel, amely belülről az
elődmodell tucatmegoldásaihoz képest óriási előrelépés. A legfontosabb
műszereket - a sebesség- és fordulatszámmérőt, valamint az órát és a
kilométer-számlálót - középre helyezték, ami jól néz ki, viszont nem
igazán praktikus. Az adatok leolvasásához el kell fordítani a
tekintetünket az útról, így hiába nem takar bele a kormány a
műszerekbe, ritkán volt módom a tesztelés közben a sebesség
ellenőrzésére. A kormány mögött, a sofőr látóterében egyedül a
visszajelző lámpákat találjuk, ezek viszont szinte mindenre
figyelmeztetnek a műszaki hibáktól a nyitva maradt ajtókig.
Érdekes, hogy
motorhőfokjelző mutatót hiába kerestem, ilyen ugyanis a
legjobban felszerelt Matizban - akarom mondani Sparkban - sincsen,
pedig bizonyára a koreaiak motorjai sem szeretik hidegen a magas
fordulatszámot. Arcpirító plágium a levegőbeömlők formája - egy az
egyben a legnagyobb konkurens, a
Fiat Panda
megoldása köszön vissza - viszont ez is jól passzol az új
műszerfal-kialakításhoz, és igen jól használható.
A vezető előtt és az utastér többi részében a kategóriának
megfelelően csupa rideg, kemény műanyag sorakozik, de egyáltalán nem
kellemetlen tapintásúak. És
az elemek nagyon jól össze vannak rakva, ahogy az egész autó: a
három kipróbált tesztpéldány egyikében sem zörgött semmi, még igazán
rossz úton sem. A puha műanyagok viszont borzalmasak: az amúgy kellemes
méretű és formájú kormány, valamint az ismerős golflabda-mintázatú
váltógomb tapintásra egyszerre rideg és ragacsos. Valamilyen huzat,
autóskesztyű vagy azonnali csere erősen javallott.
Tárolórekeszek dolgában nem áll rosszul a Matiz - vagyis a Spark
-, de e téren is érdekes kettősség tapasztalható. Az első ajtókban a
térképzsebek elülső részén nagyobb üvegek tárolására alkalmas odút
alakítottak ki, ami jó, viszont a pohártartók egészen alkalmatlan
helyen, a váltóbot előtt kaptak helyet. Ide kerülhet az apró kukára
emlékeztető hamutartó is, amelyet - bár nem volt módunk kipróbálni -
menet közben valószínűleg szinte lehetetlen úgy használni hogy ne
terítsen be mindent a hamu. A kesztyűtartó a felette elhelyezett,
alapáras utasoldali légzsák miatt inkább csak jelzésértékű, viszont
cserébe a műszerfal és a lábtér között alul egy nyitott polcot találunk
- utoljára hasonlót a Trabantokban láttam.
A legnagyobb tárolórekesz - a csomagtartónak nevezett 170 literes
rés a hátsó ajtó és a hátsó ülések között - pont elegendő egy
sporttáska és egy-két nagyobb kabát szállítására, ahogy valószínűleg
egy nagyobb bevásárláskor sem okoz gondot néhány rekesz gazdaságos
ásványvíz hazahurcolása. A klasszikus
nő a csomagtartóban teszten viszont, ahogy az valószínűleg a
kategória többi résztvevőjével is történt volna, már megbukott a Matiz
- azaz Spark - pedig a feladatra felkért feleség magassága nem haladta
meg a 160 cm-t. Ugyanakkor némi áldozat árán, az aszimmetrikusan
osztott hátsó üléstámla ledöntésével jóval nagyobb teret is kaphatnak a
csomagok, a maximális érték 845 liter.
Matiz vagy Spark?
A Chevrolet Spark Európa nyugati felén ezután is Chevrolet Matiz
néven lesz kapható, így megkérdeztük a Chevrolet illetékesét,
minek köszönhető a névváltás a magyar piacon. Kiderült, hogy a
Matiz nevet azokban a régiókban hagyták el, ahol a régi Daewoo
gyárak még mindig készítik az azonos nevű régebbi modelleket, hogy
jobban elváljon a két, amúgy igen hasonló termék. A Matizt jelenleg
Romániában és Lengyelországban is készítik, és bár ezek az autók
Magyarországon nem kaphatók, a Chevrolet Europe úgy döntött, hogy
Közép-Európában egységesen Spark néven árusítja a Matiz új
változatát.
Általános helykínálat dolgában szintén a 3,5 méter alatti kategória
átlagát hozza a Matiz - izé, Spark - azaz elöl két felnőtt kényelmesen
elfér,
hátulra viszont legfeljebb 1,6-1,7 méter magas személyeket
ültessünk. A kisautó egyébként papíron ötszemélyes - eleve öt
hárompontos biztonsági övvel szerelik fel - de ez inkább csak akkor
érdekes, ha hátulra a felnövekvő nemzedék képviselőit ültetjük mondjuk
10-12 éves korig, egyébként legfeljebb két személynek elég a hátsó ülés
szélessége.
Szerencsére a tesztek során mindkét motorváltozattal kipróbálhattuk
a Matizt - vagyis a Sparkot -, így képet alkothattunk a két változat
közti különbségekről.
A 796 köbcentis, 52 lóerős alapmotor is bőségesen elegendő: a
viszonylag rövid váltófokozatok révén szapora kapcsolgatással könnyedén
ledületben tartható az üresen mindössze 770 kilogrammos autó, és
emelkedőn is jól boldogul. Egyedül a háromhengeresekre jellemző
varrógéphang és a hozzá társuló erős rezgések lehetnek zavaróak, bár ez
is inkább hozzáállás kérdése, engem határozottan szórakoztatott a
jellegzetes berregés.
A 66 lóerős ezres négyhengeres motor persze jóval kulturáltabb
jószág, sőt, ezzel alacsonyabb fokozatban határozottan jól gyorsul
a Matiz - vagyis a Spark -, bár a tempós haladáshoz nem árt a
fordulatszámot 3000 1/perc felett tartani. A nagyobbik motor
képességeinek kihasználásával ráadásul komoly fogyasztásnövekedés jár:
míg a háromhengeres 50 kilométernyi tesztúttal gyilkolva sem
fogyasztott annyit, hogy ezt az üzemanyagszint-jezlő állásán nyomon
követhessük, az ezres 100 kilométeren, zömmel városon kívül használva a
35 literes tank jó egynegyedét kiitta.
A Chevrolet Europe szakemberei
büszkén említették a fejlesztések közt, hogy sikerült javítaniuk a
váltó és a futómű komfortján, és ezt a gyakorlat is igazolta. A
váltó egy városi kisautóhoz mérten kellemes, viszonylag pontosan
kapcsolható szerkezet, és bár gyors kapcsolásoknál hajlamos akadozni,
ez a legtöbb esetben nem okoz nagyobb gondot. A futómű meglepően jó: a
Matiz - azaz Spark - pontosan irányítható, de a kisebb úthibákat jól
kisimítja. Egyedül a keresztirányú bordákkal gyűlik meg a baja, de ez
inkább az autó rövidségének számlájára írható. Kanyarban ugyan elég
erősen bedől, de talán épp ezért egy pillanatig sem került veszélybe a
kerekek tapadása: a billegés túl ijesztő, így az ember meg sem próbál
túl gyorsan kanyarodni.
Az új Matiz, avagy új nevén Chevrolet Spark az olaszországi teszt
során korrekt kisautónek tűnt: kacskaringóztunk vele alig két méter
széles sikátorokban, használtuk autópályán és valószínűtlenül szűk
kanyarokkal tűzdelt hegyi szerpentineken, és
mindenütt jól szerepelt. Az egyetlen, ám talán a legfontosabb kérdés
így az maradt, hogy a fejlesztések - a biztonságosabb karosszéria,
a stabilabb futómű, a kisebb fogyasztású motorok, a gazdagabb
alapfelszereltség és az új formaterv - vajon mekkora áremelkedést
okoznak majd. A válasz egyelőre késik: a Chevrolet Europe képviselője
nem tudott konkrét árakat mondani.
Így viszont kérdéses a siker:
a kategóriában hatalmas verseny készülődik, hiszen itt a sikeres
és igen alacsony alapáron elérhető
Fiat Panda,
jönnek a PSA és a Toyota vadiúj hármas ikrei, a Peugeot107-es, a
Citroen C1 és a Toyota Aygo, a VW pedig hamarosan piacra dobja a tágas
és állítólag szintén igen kedvező árú Foxot, hogy csak néhányat
említsünk a közvetlen konkurensek közül. És mindezen felül ott az
olcsóbb, de jóval tágasabb
Dacia Logan is,
amely egyes költségérzékeny piacokon komolyan ronthatja az apró Chevy
esélyeit is. Ráadásként Lengyelországban és Romániában a mai napig
készül a régi
Matiz,
olcsóbban, mint bármi más a piacon. Így a Chevrolet elsősorban a Spark
kamaszlányos bájában és jó minőségében bízhat, meg persze a
hölgyvásárlókban, akik eddig is a Matiz-vásárlók kétharmadát tették
ki.
Daewooból Chevrolet
A General Motors 2002 végén alapította
meg vegyesvállalatát a csőd szélén egyensúlyozó Daewoo Autóval. A
GM-Daewoo Auto & Technology révén az amerikaiak kezébe került a
Daewoo összes típusának gyártási joga, és néhány korszerűbb
gyártóüzem is. A GM az elmúlt három évben számos piacon megkezdte a
Daewoo által tervezett és gyártott típusok forgalmazását, nagyrészt
saját márkanevei alatt. Így
Észak-Amerikában a Matiz/Spark modellen kívül az összes
Daewoo-típus kapható Chevrolet és Suzuki néven. Európában
tavaly döntöttek a Daewoo márkanév megszüntetése mellett,
indoklásuk szerint azért, hogy az ismertebb névvel növeljék a
vásárlók bizalmát, és egyértelműen különbséget tegyenek a régi
Daewoo-modellek és a GM égisze alatt készülő újabb típusok közt.
Emellett az okok közt szerepelt a megmaradt európai Daewoo
üzemektől való elhatárolódás szándéka is, hiszen az egykori
romániai Oltcit gyár és a lengyel FSO a korábbi megállapodások
értelmében tovább gyárthat egyes a 2002 előtti
Daewoo-modelleket.














