DIV.kepre2
{
background-image:
url('http://index.hu/cikkepek/totalcar/tesztek/e420cdi/.gdata/cikk/e420cdi_009.jpg');
background-repeat: no-repeat;
padding: 8px 4px;
color: black;
height: 380px;
}
DIV.kepre2 P
{
margin-top: 10px;
margin-left: 10px;
width: 490px;
}
Megvolt rovatunkban azokról az autókról írunk, melyekről már
írtunk, de más motorral, más kasztnival, más hűtőmaszkkal újra
karmaink közé kerültek. Dízel helyett benzin, lépcsős helyett
csapott far,
agresszívabb ködlámpák, új fényszórók, amelyek követik a
motorháztető vonalát, elegánsabb hűtőmaszk, 30 százalékkal merevebb
karosszéria; szóval egy fészlift a modellciklus derekán: ha
ezek is
megvoltak nekünk, itt számolunk be róluk. Értelemszerűen
főként arról, ami más bennük a korábban részletesen kitárgyalt
modellekhez képest.
Nagy kedvencem az E osztályos Merci, mindig
felfrissülve, kipihent tagokkal, rendezett gondolatokkal szállok
ki belőle. Benzines vagy dízel, automata vagy kézi, kombi vagy szedán,
szinte mindegy. Az ember csak tolja a birodalmi csillagot, és érzi,
hogy az egész világ érette forog.
Nincs ez másképp a legdrágább dízelváltozat, a V8-as E 420 CDI
esetében sem. Relaxálok a szellőztetett bőrfotelben, birizgálok valamit
az ezergombos műszerfalon, suhanok a sztrádán, vagy araszolok a
dugóban, követem a csillagot, élvezem az AirMatic fantázianevű
légrugót, ilyen lehet a repülőszőnyeg. Érzem, hogy biztonságban vagyok,
semmi baj nem érhet.
Csak azt nem érzem, hogy tökéletes autóban ülök. Mert ez egy
kicsit több mint a tökéletes. Ahogy Lorenzó mondta volt, ha tetszenek
még emlékezni rá, egy kicsit tú maccs.
A V6-os dízel, a
320-as, a 280-es,
az igen, azokkal semmi bajom nincs. Úgy néznek ki, mint egy
biztonságos, kényelmes, tágas, erős, csendes luxusautó, beülök, és
nahát: egy biztonságos, kényelmes, tágas, erős, csendes
luxusautóban találom magam. A kocsi tartósságot és masszivitást
ígér, és hát, khm, szóval már ez a legutolsó generáció talán nem lesz
olyan beteges, mint az első E-k némelyike. (Majd a
taxisok
elmondják, elégedettek-e.) Egy AMG változat brutális erőt, agilitást
sugall, az ember beleül, és megkapja. No de ez a V8-as kerregő?
A skizofrénia (schizophrenia), vagy hasadásos elmezavar egy
kóros állapotra, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti
összhang felbomlására utal. Maga a szó a görög szkhidzó
(hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. Emiatt a
skizofréniát a köznyelv néha tévesen a disszociatív személyiség
kórképpel azonosítja. A valóságban azonban a skizofrénia nem
azonos a többszörös személyiséggel.
Forrás:
wikipedia
314 lóerő, de ami még kápráztatóbb,
730 Nm! Mit csináljunk ezekkel a számokkal? Megvan! Már megint
beszorult egy kamion a ferihegyi gyorsforgalmi aluljárójába? Küldjük
oda a 420-ast, majd kirántja. Más élethelyzetben nem tudom elképzelni,
hogy ki lehessen használni azt a többletet, ami a 320-ashoz képest
ebben a motorban megvan.
Mondjuk nagyobbat tol az ember hátán, majd' leszakítja a fejét.
Hosszabb gumicsíkot hagy az aszfalton egy kikapcsolt kipörgésgátlós
hülyegyerek- (valaha gavallér-, változnak az idők) rajtnál. Tovább
villog az ESP-visszajelző lámpa egy sodrós, padlógázon vett
kanyarban. Másfél-két másodperccel hamarabb éri el az
elektronikusan limitált 250-es végsebességet. 50-100 kilométerrel
hamarabb kell beállnunk a kúthoz tankolni.
Kell ez valakinek?
Élvezetesen vezetni kifejezetten nehéz, semmi jóndulat nincs benne,
csak bitang nagy erő – meg persze bolondbiztos elektronikai kontroll.
Kanyarból kijövet például, ha nem ügyelünk az óvatos gázkezelésre,
a bazi nagy nyomaték mindig elpörgetné a kerekeket. Az ESP meg
lefékezi őket. Eredmény? Lassabbak, tétovábbak voltunk, mint egy
gyengébb autóval lettünk volna, remek. És ott van még a lassú váltó, a
buta automata, ami idegesítő késéssel követi a vezető gondolatait.
Nem, átlagos utakon semmi előnyt nem ad a 420.
Német autópálya kell, hogy az ember örüljön, nem 320-as morog
alatta: 150-ről 200-ra nyilván könnyedébben ugrik föl a V8. Egy
kicsit.
És még csak nem is henceg a tudásával. Tesztautónkon kívülről szinte
semmi nem utal arra, hogy a kocsi
árban, fogyasztásban, teljesítményben, nyomatékban jó dupláját
tudja az alapmodellnek, az E 200 CDI-nek. Szép fekete Merci, és
annyi. Senki nem fordul utána, mint egy AMG-nek.
Az E 420 CDI létezésének egyetlen magyarázata lehet. Ugyanaz, ami
nyolcfokozatú automata váltó megépítésére ihlethette a Lexust.
Hogy másnak ilyen nincs. Hogy a nagy vetélytársak, a BMW és az
Audi nem kínál felső-közepes limuzint V8-as dízellel. A6-oshoz, 5-öshöz
csak hathengeres dízelmotort adnak, aki többet akar, vehet A8-ast,
7-est. Aki viszont nem akar ekkora kasztnit a böhöm motor mellé,
mostantól a Mercedesnél megtalálja, amire vágyik.
Egészségére. Én köszönöm, bőven megelégszem a 320-assal. A hatmillás
különbséget inkább majd eltankolom.
Olvasói levél a cikkre - olyan szép,
teljes egész, hogy iderakom komment nélkül.
Tisztelt Szerkesztőség!
A Rácz Tamás Úr Mercedes E420 cdi -ról szóló 2008.01.24-i
cikkére szeretnék reagálni. A cikk egyáltalán nem ismerteti az autó
milliónyi képességének kb. 1 százalékát sem. Egy ilyen autóról
érdekes és értékes oldalakat lehetne regélni, és az embereket
tájékoztatni az autó hihetetlen sok és hasznos képességéről.
Manapság az újságok és az internetes cikkek alapján az az érzésem,
hogy az autós újságírók többsége képtelen az autókat egy viszonylag
objektív szempontból a mindennapi használatra tesztelni, elemezni.
Uraim az utak nagy része nem versenypálya, és közlekedni kell
rajta, mégpedig gyorsan, kényelmesen, nem pedig úgy, hogy a
fogtömésünk kiessen. Nagyon örülnék, ha valamilyen korrektúrával,
vagy bővített kiadással ezt a hibát korrigálni szíveskednének.
Megjegyezném, hogy sokszor vezettem már nagyobb és erősebb autókat,
például facelift előtti E220 cdi-t, C osztályos mercit, és még
számos prémium kategóriás autót 100 lóerős dízeltől a 350 lóerős
sportos benzinesig. ( Ezek többségét most bizonyos okok miatt nem
nevezhetem meg. ) Mindegyikben a saját értelmét és célját kell
keresni, nem pedig azt, hogy a kedves tesztelőnek személy szerint
kellene e, vagy sem. Egy ilyen embernek, aki csak azt tudja egy
autóról hajtogatni, hogy neki miért nem kellene, még egy biciklit
sem adnék szívem szerint, nem pedig egy több tízmilliós autót.
Akinek nem kell a több lóerő és nem tudja élvezni a nyomaték
hegyeket, járjon kis ezres prüntyögővel és húzza üveghangig nap
mint nap. Nem vagyok teljesen elfogult a mercedesek iránt, habár
nekem is az van. A rengeteg hibáról beszámoló írók elfelejtik, hogy
a fejlesztések legjava megjelenik a mercedesekben és az új dolgok
tudnak meglepetéseket okozni. Mégpedig minden olyan élén járó
gyártónak aki csúcstechnikát visz a piacra sokszor elsőként évekkel
a többi versenytárs előtt. Ez veszélyes dolog, kétélű fegyver, mert
igen jó tulajdonságokkal rendelkeznek ezek az autók, de nagyobb
lehet az esélye, hogy valami elromlik, és sokszor ez a kisebb
szériának köszönhetően igen drága is. Ilyen lehetett az SBC
elektro-hidrauliks fékrendszer ami mind a négy kereket külön-külön
tudja fékezni, azaz nemcsak az egyes tengelyekre jutó fékerőt
szabályozza, hanem a kanyarokban igen okosan és hasznosan az egyes
kerekeket a terhelésének megfelelően. Igy sokkal kisebb az esély,
hogy az autó még csúszós úton lecsússzon az útról. Persze ilyen
részéletesen nincs most mód arra, hogy a számtalan úttörő
biztonsági technológiát mint a Pre-Safe rendszert , vagy az ESP/ASR
működését, előnyeit, hátrányait teljes mértékben ismertessem, de
megjegyzem igen sok újdonság jelent meg ebben az autóban, és
folyamatosan frissítették, a megbízhatóságára pedig ma már nincs
különösen sok panasz. Egy bonyolultabb sok processzorral és
szórakoztató és kényelmi elektronikával felszerelt "luxuscirkáló"
sok ezer alkatrészéből statisztikailag is több minden mehet tönkre,
mint egy kicsi autó nagy szériában gyártott kismotorral szerelt
alapfelszereltségű verziójában. Ez nem csoda, ez a valóság. Az autó
egyébként olyan "csekélységekkel" van felszerelve, mint az említett
ülésszellőztetéses bőrfotelek, és a kategóriájában
világújdonságként megjelent 4 zónás klíma. A nagy lóerőnek pedig a
nagy és hosszú utakon lehet érezni az előnyét, nem pedig a 0-100-ra
történő gyorsításoknál. Ott végülis mindegy hogy 5, 6 vagy 7
másodperc alatt érjük el â013 szerintem. De például a német
autópályákon sokszor hasznos lehet ha 180-ról 250-re hamar szalad
fel a mutató és nem kell váltogatni, nem erőlködik a motor, hanem
kirázza magából a gyorsulást és repíti az autót mint floki a
lábtörlőt. Az utastérben csend honol az AirMatic nevű légrugó pedig
kényelmes és biztonságos utazást garantál mindvégig, mert a
kerekeket nem engedi az útról elpattogni. A sofőr nyugodtabban
vezethet, mert úgy érzi az autó a világ végére, sőt még azon túl is
elvinné. A designról. Mind a külső, mind a belső nagyszerű, bár én
sem ezzel a színkombinációval rendelném. Nekem talán a világos
ezüst külső vagy aranymetál jobban tetszene, de végülis ez
részletkérdés. Ha valaki nem akar feltűnni és csajozni vele, annak
egy klasszikus külső tökéletesen megfelel, sőt jobban tetszik. Aki
sportolni akar vele menni, és királykodni, az vehet hozzá AMG
külsőt is. Tehát olyan lesz mint egy sportgép, csak fele annyit fog
fogyasztani. A belső tér rendkívül ergonomikus, csak sajnálni tudom
azokat akiknek nem tetszik. Minden kezelő szerv rendkívül praktikus
formájú és rendkívül egyszerű kezelni. Ezt a mercedes-ekről
alapvetően igy írják minden tesztben, de számtalan független
véleményt hallottam olvastam. A legjobban a klíma kezelése tetszik,
ami véleményem szerint kevés autóban van ennyire jó helyen
elhelyezve, és ilyen könnyen logikusan kezelhető. A vezetőnek nem
kell fél méter mélyen a műszerfalon keresgélni meg tapogatni, hanem
egyből a műszerfal tetején található. Egy hosszú út alatt
valószínűleg a szellőztetést, a rádiót, cd-t egyszóval zenét és a
navigációt állítgatjuk. Tapasztalatom szerint a fenti műszerek
használata igen letisztult, könnyen áttekinthető, és nem vonja el a
vezető figyelmét a forgalomról. Végül pedig annyit az autóról, hogy
elképzelhető, hogy ésszerűbb a V6-os vagy a soros 4 hengeres motor
a kelet-európai utakra, de a V8 dízelnek is van értelme, csak bele
kell gondolni kicsit. Az autó bárhol, bármikor, bármennyire
megpakolva jobban húz és megy és megy és megy. Nem erőlködik, csak
egyszerűen magabiztosságot áraszt kifelés és befelé egyaránt. A
fogyasztás nem lehet vészes, de a hasonló teljesítményű
benzinesekhez képest biztosan nagyon barátságosan alakul. Dehát
végülis mindegy, mert aki ilyet vesz annak a legkisebb problémája
lesz, hogy mennyi gázolajat eszik a gép. A tisztelt szerkesztőséget
pedig kérem, hogy értelmes kritikával, és kicsit több átéléssel
teszteljék úgy általában a használhatóság szempontjából az autókat.
Előre is köszönöm! Üdvözlettel:
B.P.
További cikkeink
