Teszt: Mitsubishi Space Star – 2003.

Az 1,6-os benzinesnek kellemes, egészséges, finom hangja van, a gyári gyorsulási adata 12 másodperc, ami egy 1140 kilós téglatest mozgatásának tárgyában sportértékkel bíró cselekedet. 98 LE, 150 Nm, tíz liter körül eljárhatunk vele. Ezen az 1,6-os benzinesen kívül létezik még a Space Star 1,3-assal, amit már komoly rémálomnak képzelek, 1,8-assal, ami legalább ugyanilyen jó lehet, és 1,9-es Renault dízellel, amivel meg egyenesen a legjobb, amennyiben olyantól vesszük a Space Start, akit ismerünk, vagy legalábbis beleegyezik egy poligráfos vizsgálatba.

Amennyire nem japános a váltó, és az üléstámla-döntés is európai, meg a pumpás ülőlap-billegetés is, annyira japánosan kattannak az egyéb kezelőszervek. Kényelmesnek egyébként kényelmes, és a Nagyon Izzadós Család-teóriának ellentmond, hogy a Space Star klímája meggyőzően működik a tavaszi kánikulában.

A felhúzógyűrűs váltó végképp nem japán, az elv elsősorban régebbi Opelekre jellemző, a balra előre felhúzós rükverc viszont egy Renault-váltót valószínűsít. A hátrameneten kívül azért is lehet benne Renault váltó és motor, mert a Space Star Hollandiában, A Volvóval közösen működtetett a NedCar gyárban készült. A kis Volvo pedig ugye félig-meddig Renault.

A sok műanyag az ajtón annyira durván homogén, hogy a fényképezőgépem be is sztrájkolt egy kicsit, amikor azt akartam tőle, hogy állítson automatikusan élességet – a szürke plasztik-Szaharában nem volt könnyű dolga.

A futóműve akár jó is lehetne – elöl McPherson, hátul multilink a felfüggesztés. De annyira puhák benne a rugók, hogy hiába szeretem a kényelmes futást, ez már nekem sok a jóból. És nagyon komoly kaszkadőr-életbiztosítás nélkül jávorszarvas tesztet sem vállalnék benne. Biztonsági szempontból amúgy nem rossz, mi legalábbis méltattuk a Space Star 2001-es töréstesztjét, már ami a karosszéria merevségét illeti. Az EuroNCAP vizsgálatában a kasztninál sokkal rosszabbul szerepeltek a légzsákjai, és a gyártó által ajánlott gyermeküléssel sem járt valami jól a bébidummy. Ebben a Family felszereltégű autóban szerencsére vannak oldallégzsákok, amik egyébként 2003-ban messze nem tartoztak az alapfelszereltségbe. Tanulság: Space Starral érdemesebb borulni, mint ütközni (egyébként 3 csillagot kapott), de van népítéletünk arról is, hogy valakinek épp egy Space Star mentette meg az életét.

A hátsó üléstámlák 2/3 arányban síkba dönthetők, így a 370 literes csomagtartó pontosan egy köbméterrel nő, ami már a Space Star erősségei közé tartozik. Más kérdés, hogy ezt az imbolygó kasztnit még meg is pakolva milyen futóművet kapunk. Rázni nem fog, arra a nyakamat teszem.

Népítéletből 20 van róla, A család barátjától az imádnivaló családi málháson át a barokkos című Meglepő családi egyterű, pörgős kis japán harcosig. Többen kiemelik, hogy német-holland francia létére is megbízható, és 8,22-es átlagpontja az amúgy erős Mitsubishi mezőnyben is jó. A konkrét autót 1,2 millióért árulják – annyiért nekem biztos, hogy nem kéne. Egymillió körül már vannak jóval tágasabb Citroen Picassók, 2000 utáni Espace, esetleg Zafira, vagy bűn ronda Tacuma, ami viszont megbízható. Még Touran is akad. A tanulság: akinek már van Space Starja, az tartsa meg, mert szinte mindenki meg van vele elégedve, akinek kompakt egyterű kell, inkább nézzen valami mást.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!