Sok hűhó a semmiért (avagy milyen a román Ford)?

Bemutató: Ford B-Max - 2012

2012.09.10. 05:40 Módosítva: 2012-09-10 07:53:45
Minden egyes sajtóanyag, beszámoló, ami a Ford B-Max-szal foglalkozik, ugyanazzal kezdődik. Hogy nincs B oszlopa. Meg hogy tolóajtós. A Ford is erősen erre alapozza a kommunikációt, a nemzetközi bemutatón egy karosszéria-mérnök mesélt az autóról. Adtak mellé egy másik fejlesztőt, aki a SYNC fantázianevű multimédia-illesztő rendszerről adott bővebb információt, de a motor-váltó-futómű területeket illető kérdésekre a helyszínen csak felületes válaszokat kaphattak a kérdezők. Tényleg ennyire különleges a Romániában, a régi Oltcit gyár helyén készült Ford bódéja?

Tegyünk a marketingesek kedvére, foglalkozzunk mi is először ezzel a tolóajtó-kérdéssel. Első ránézésre a B-Max egy újabb kis egyterű, semmi igazán különös. Csak a szemfülesek veszik észre, hogy a hátsó ajtók kilincse nem a megszokott helyen van, hanem elöl. Nyitáskor az ajtó nagyon finoman hátrasiklik. Ennek apu-anyu, de még a szomszéd is örülni fog, mert nem csak a kölköket könnyebb így ki-beszíjazni a gyerekülésben, de a figyelmetlen utódok sem tudják nekicsapni a lakópark teremgarázsában mellettük álló céges Mondeónak. Ez eddig azért nem példa nélküli dolog, hasonló megoldást találunk a Peugeot Partner és rokonai, a Volkswagen Caddy hátsó ajtajánál is. De ezek legalább fél számmal nagyobbak, mint ahogy a Ford Grand C-max is.

Az igazi meglepetést akkor tudjuk okozni a bámészkodóknak, mikor kinyitjuk az első ajtót. Ekkor ott áll a B-Max, egy akkora lukkal az oldalában, amibe nem is olyan nagy túlzással egy kispolszki is beleférne. Mert, mint korábban említettük, nincs B oszlopa. Ezt csak leírni, meg konstatálni könnyű, de kivitelezni egyáltalán nem. Manapság, mikor minden az utascella merevségéről szól, az ütközési teszteken elért eredményekről, bátor húzás kikapni az egyik legfontosabb strukturális elemet. Hogy pontosan milyen valós gyakorlati problémákra megoldás ez a koncepció, nem tudnám megmondani, de biztos, hogy sok helyzetben jól jöhet.

Említsük meg azért, a B oszlop nélküli, kis családi egyterű fogalma nem vadonatúj: a Nissan Prairie már a nyolcvanas években tudott ilyet, csak annak a karosszériája remegett, mint a kocsonya.

Mert a kasztni merevsége szempontjából komoly gondokat okoz az űr, amit az oszlop hiánya okoz. A semmit csak valamivel lehet pótolni. Ezért extra merevítések kerültek a padlóba, tetőbe, ezek önmagukban is csökkentik a kasztni csavarodási hajlamát. Ennél is fontosabb, hogy egy esetleges oldalütközésnél ne hajtogassa ránk a kocsit már egy meggondolatlan mopedautós is. B oszlop nélkül kevésbé lennénk védettek, ha nem tettek volna nagy szilárdságú acélmerevítéseket mindkét ajtóba. A megfelelő eredmény eléréséhez ez önmagában kevés, olyan zárszerkezeteket alkalmaznak, amelyek a karosszériába alul és felül is belekapaszkodnak. Így már érthető, miért olyan magabiztosak a mérnökök, és állítják, a kocsi ötcsillagos lesz a törésteszteken. Egyetlen dolog nem világos: egy durva csattanásnál, mikor a zárak viszik át az energiát, hogyan maradnak nyithatók az ajtók. Mindenesetre tényleg elég jól vizsgázott a B-Max, a napokban publikálták a hivatalos eredményeket, videót:

Egy kicsit még maradjunk a tolóajtóknál: lesz pár dolog, amit meg kell szokniuk a hátul ülőknek. Az egyik, hogy beülve kissé kitekert pózban lehet csak elérni a kilincset, hogy magunk után becsukjuk az ajtót. Aztán furcsa lehet még, hogy az elektromos ablak gombja és az ajtókárpit könyöklője egészen előre került, így könyöklésre nem használható, a gombért kicsit nyújtózkodni kell. A sofőrnek oda kell figyelni, hogy parkolóhelyre manőverezgetés közben nehogy nyitott ajtóval induljon el, mert ha az ajtó nem ugrott be a végállásába, egy hirtelen fékezésre az egész miskulancia elementáris erővel vághatja tarkón a türelmetlenkedő hátsó utast. Ugyanakkor jó hír, hogy bár a bal hátsó ajtó síkjába belelóg a benzintank fedele, egy ügyes mechanizmusnak köszönhetően Pistike nem tudja nekivágni az ajtót a tankfedélnek, töltőpisztolynak.

A karosszéria tényleg merev, gonosz módon féloldalasan ráálltam egy magas padkára (ez nem volt egyszerű, valahogy a németeknél nem divat 25 centi magasra tenni a járdát), és gond nélkül lehetett nyitni-csukni a tolóajtót. Kapkodtam, mert már nagyon vártak minket a reptéren, ezért elfelejtettem hozzányitni az első ajtót, ami a hátsóhoz hasonlóan alul-felül belekapaszkodik a karosszériába –talán ez nem sokat változtat az eredményen.