A legmenőbb hétüléses Volkswagen?

Teszt: Seat Tarraco - 2019.

2019.04.13. 07:44 Módosítva: 2019.04.13. 08:12

Nem kellett hozzá hosszú kóma, hogy az embernek kiessen a Seat magára találása – még ébren is követhetetlenül gyors volt. Már hétüléses SUV-jük is van. Ráadásul betolták a konszerntársak fölé.

2019-re elértünk oda, hogy ha a Totalcar mindjárt húszéves tesztadatbázisában végigfuttatnánk egy szűrést, a leggyakrabban előforduló szó valószínű az MQB lenne. Ez van, a Volkswagen szorgalmasan szórja a termékeit, hétüléses városi terepjárójuk egy tengelytávval, egy kategóriában, nagyjából egy áron már van három is. Csak mintha elhagyták volna a leosztást, mire ideértek.

Nem tudom, pontosan milyen szerep van most szánva a Seatnak a VW-nél, de inkább leírom az elején: a Tarraco a legdrágább a házon belüli hétüléses hármasból. A másik két tengelytáv-testvér (279 centi) ugye a Skoda Kodiaq és a VW Tiguan Allspace. Hogy a Tarracóé lett a legizgibb forma a trióból, még értem. A VW ebben a műfajban nem játszik, a Skoda pedig egészen más világ a kerek képével. A Seatot amennyire lehet, messze rajzolták a Kodiaqtól, ami egyrészt hozott karakter, másrészt hülyeség is lenne egy vásárlói fejekben ennyire egykategóriás párost egyformára csomagolni. Így lett, hogy amíg oldalról egy az egyben egy hétüléses Tiguan a két tengely között az utolsó ívtörésre tett kilincsig, addig a Skodával ennyire nem közösek a vonalai.

Belül-elöl teljesen új, se nem kortárs seatos, és még nem is az oldalágról jött a stílus. Itt dijáznilag már nincs nyoma a kinti bátorságnak, sőt, a német társaknál is németesebb lett, de az amúgy tök egyszerű összkép mögött nincs semmi fájdalmas. Ott van például a lebegő tablet, ami most épp nem számít cikinek, de a többség inkább beépíti. A Seat nem, de fontosabb, hogy a nyolccolos központi kijelző alapáras. Van hozzá egy grafikailag egyszerű, de legalább logikus menü, és ha itt nem elég az infó, itt is van már digitális műszeregység sokféle nézettel a kormány mögött.

Bár a belét nagyon messze lőtték a Kodiaqtól, a Seat azért odabent skodásan praktikusra vette, még ha nem is épít erre arculatot. Itt nincs elrejtett esernyő vagy jégkaparó, teljesen más dolgokból lehet összeszedni egy skodányi simply cleverséget. Nem tudom, az ajtókárpitra pakolt csomagtérnyitó gomb mennyire számít annak, de az utas bal térdéhez került háló abszolút ilyen. Az anyóshoz ráadásul Isofix is jár. A kis könyöktámasz tologatható, a tövében lévő pohártartóba tettek két visszahúzható markot. Először idegesítő, hogy ott lifegnek, pedig tényleg csak akkor kell kinyomni őket a helyükről, ha valamit meg akarunk szorítani velük, akkor viszont tök jó, hogy univerzális a kapacitás.

Hátul ötletek helyett két USB- és egy 12 voltos csatlakozó van, és olvasólámpák. Ja, és persze a felhajtható műanyag asztalkák, aminél általánosabb VW-csoportos nagycsaládi kiegészítő nem létezik. Amúgy ugyanaz van, mint a többieknél: széles, lapos ülőlapok és sok szétrúghatatlan sötét műanyag a széleken.

A harmadik üléssor ára 267 ezer forint és hatvan liter. Lehajtott ülésekkel 700 litert tud, ha viszont állnak a vékony hátsó ülőlapok is, csak 230 liter marad. Pont ugyanennyi van Tiguan Allspace-ben, a Skoda viszont ebben külön úton jár: a hétüléses Kodiaqnál 270 és 630 liter a két szám, de mivel ugyanaz az alap, valószínű az élettér rovására. Nyilván úgy hétüléses a Tarraco is, hogy öt ülés, plusz két szükségülés. A középső üléssor több állásban csúsztatható, az alapból extrémnagy lábétből van mit ellopni a leghátul ülőknek, de akármit csinálsz, ott mindenhogy kevés a hely a lábnak. Ha már Seat és hét ülés: egy nagy család egy Alhambrával beljebb lenne.

Billeg? Naná, utasokkal együtt két tonna, magasan van a hasa, a fizika alól nincs felmentése. Viszont akár magától értetődő is lehetne a külseje után, hogy a Seatnál (vagy a VW rájuk osztja – tököm tudja, ki dönti ezt el házon belül) lecsapnak a sportos lakossági vonalra, de ezt valamiért semelyik nem kapta meg a hármasból. Ugyanolyan tompa (katalógusnyelven: komfortos) a Tarraco rugózása, mint a Kodiaqé. A kevés földutat, amit elsőkerekessége ellenére bevállaltam viszont kicsit hintósan viselt. Valójában már az is elképesztő, hogy ott tart az autógyártás, hogy a Q7 ára alatt lehet csinálni olyan felfüggesztést, ami nem dob le az útról egy ekkora testet egy tempósabb körforgalmazásban, de egy kis feszesítést még elbírt volna. Az alapból hozzá járó 17-es felniken kicsit biztosan más, de ezekkel a húszasokkal átmegy mindenen anélkül, hogy átjönne az ütés.

Ez a gyengébbik kétliteres TDI, ami ugyan csak 150 lóerő, de van 340 Nm nyomaték, ami mindenre elég kéne hogy legyen. Még egy ilyen 1,7 tonnás dögnek is, ott is van papíron az éppen csak tíz másodperc alatti 0-100. Rugalmasság viszont nincs sok, hiába a tengernyi nyomaték, viszont ahogy a legtöbb ilyen óriással, ha már van lendület, jó vele tempósan menni. A motor hangja a nehézkes elindulásoknál sem bántó, később meg annyira nem hallatszik, hogy könnyen túlzajongja a szélzaj. 90-100 körül, enyhén kanyarodva mindig előjött egy éles zaj az orrától – lehet, hogy a mély lámpa átka.

Talán velem van a baj, de az ilyen behemótokat csak DSG-vel venném. Nincs baj a hatsebességes kézivel, ha mondjuk egy Leonhoz adják, de jogsira készülés óta nem fulladtam le annyiszor, mint most ezzel. Már ráparáztam, hogy elszokott az agyam a kézi váltótól, aztán elolvastam, mit írt ugyanerről a tesztautóról az origós Gulyás Peti kolléga, és úgy tűnik, nem én romlottam el: ez ilyen. Valószínű a turbó kevesebb levegőt kap néha szűk tartományokban, mint amennyi kéne neki, ezért kis sebességnél, korán váltva hamar lefullad a motor. Ez még ne riasszon el tőle, ha állandóra veszed, úgy is összeszoktok. A kézivel amúgy elég könnyű volt hét liter alatt tartani a fogyasztást.

Ha hátüléses SUV kéne:

  • 1410
    Van élet a VW-csoporton túl
  • 498
    Ezt venném
  • 483
    Kodiaqot vennék
  • 262
    Tiguan Allspace-t vennék

A végére jöhetne a sablonduma, hogy majd az ízlés eldönti, ki mit vesz a hármasból, de a VW ezt a dilemmát más tényezők mellett eldöntötte helyettünk. A Tarracót magas alapfelszereltséggel adja, cserébe ez a legdrágább. A Kodiaqot ugyanezzel a 150 lovas kétliteres TDI-vel el lehet hozni kerek tízmillióért összkerékkel, a hétüléses Tiguan pedig 9,9-ről indul. A Seat ezzel szemben 10,4-ről indítja ezt a Tarracót. Ha már Tarraco, én inkább a 190 lovasat kérném DSG-vel. Az összkerék nem is kéne. Az importőrnél nem látom, mennyi lenne úgy, de valószínű befedné az a mínusz két és fél milla, amivel három gyerek után kipótolja az állam.