Köszönöm, talán majd a ráncfelvarrás után

Megvolt: Renault Megane Grandtour Tce 115 - 2019.

2019.07.04. 14:13

Nem rémlik, hogy járt már nálunk bármi, ami a több rétegben rápakolt unalommal ilyen jól álcázta, hogy valójában mennyire jó autó. Ez a Megane erről marad meg. És hogy kombi létére mennyire nincs csomagtere.

Friss még az élmény a februári hármas kombi-összehasonlítóról, de ha ahhoz nem lett volna közöm, ugyanazt a tanulságot írnám a Grandtour szimpla tesztje után: a legnagyobb baja, hogy uncsi. Nem németesen, van benne egy kevés francia elborultság, csak rosszul adagolva. Ez lehet az utolsó szereplése nálunk a félidei ráncfelvarrás előtt. Három éve a generációváltásnak, dizájnban már újként is koravénnek tűnt, azóta viszont olyan tempóban öregedett, ahogy a számba vehető koreaiakkal felturbózott alsó-középkategóriában ma már öngyilkosság.

Nem most lett ilyen semmilyen, a kettes Megane óta nem akarta megváltani a kategóriát a Renault formatervező részlege. Szép kombit mondjuk abból sem sikerült csinálni, de mégis hol kérje ezt számon az ember, ha nem a Renault-nál, ahol még az autódizájn feketelyukában, az egyterűzésben is tudtak nagyot alkotni az Espace-szal? Van egy terebélyes, elnagyolt far, hozzá egy bátran különc orr. Ott a motorháztetőből egy darabkát kiharapó nagy rombusz, a sarló lámpa... Van itt ötlet, csak ötlettelenül van adagolva. Ez a lámpa most kortárs védjegy a franciáknál. Az új Kadjarról ugyan lemaradt, de szolidabb formában aztán az új Clióra is rápakoltak, szóval semmi biztosíték rá, hogy nem marad majd fent a facelifttel.

A belsőt tervezők feladata sem az instant szerelem kiváltása lehetett. Behajolsz az ablakon és kibújsz anélkül, hogy egy neuronodat aktiválta volna a látvány. Ha bele is ülsz, már jobb, de még nincs nagy szimpátia, aztán ha elkezdesz tapizni, markolni, megtérsz hozzá. A Renault elkövette azt a hibát, hogy az anyaghasználattal lőtte túl a konkurenciát, de mégis hány százalék vesz tapogatásteszt után új autót? Pedig azok a matt műanyagok arccal szemben simák, mint a márvány, olyan szövetpárna van az ajtókon, hogy párnának is jó lenne, a sok vastag, puha műanyag pedig nem csak az akusztikát segíti, de a minőségen is szinteket javít. A kormánynál botlik meg az anyaghasználat, azt pont nem jobb semmivel sem markolni, mint egy vékonyabb, kézizzadásra kevésbé hajlamosat, de a kormánygombokat és a köztük tekergő fémkeretet elfogadjuk kárpótlásnak, ha ezért annyira jók.

A legnagyobb félreértése a tízes évek beltértervezésének, hogy kell egy nagy tábla középre, a Renault pedig csúnyán felült az idióta trendnek. A Tesla vitte félre a közízlést azzal a komikusan beerőszakolt 17 colossal, amit az S-be pakol kezdete óta, a Megane viszont itt csak a nagy síkig jutott, kijelző alig van. Jó, ez itt a középszint, lehet rendelni nagyobbal is, de messze nem ér faltól falig az sem, azt a borzalmat pedig inkább meg se nézd, amit a kínálat alja tud. Itt érintős hétcolos van, a nagy síkságra pedig megmagyarázhatatlan, miért a legapróbb gombokat vették le a polcról. Szoftveresen rendben van, gyorsan reagál, grafikában viszont egy kategóriában indulhatna a teletexttel egy hitványsági versenyen.

Mondanám, hogy elég lenne kidobni azt a környezetidegen borzalmat, ami kitölti a látótér közepét, de akkor mi maradna a disszonancia után? Ja: az unalom. Nehéz lenne eldönteni, hogy ez az egész belteret átitató világot megváltani nemakarás hangulata kioltja vagy inkább fokozza a hármas erejét, amivel a Megane megnyer minden versenyt, ahol az izgalom nem szempont. Ezek a hangszigetelés, a futómű és az ülések. Nem véletlen, hogy amikor télen összenéztük a Ceeddel és a Focus kombival, ez volt, amibe senki sem szállt be szívesen, és ez lett, amiből a legkevésbé akart kiszállni bárki. Nézhettük volna az Octaviához, az Astrához... Bármihez, ugyanez lett volna és ebben minden ott van, amitől a Megane ma nem tarol se a céges flottáknál, se a magánvásárlóknál.

Talán a tompán finom futómű javítja fel nagyon az érzést, de ilyen jó ülés a prémiumkategóriából sem rémlik. Pontosabban így jó ülés, mert Renault-nál legalább tudják, hogy az oldaltartás nem csak a g-erők miatt kell, így nem csak a GT-kben gondolnak rá. Abból látszik, hogy tudatosan rágyúrtak az üléssznobokra, hogy még hátul is szokatlanul nagy figyelem jutott ennek a sokszor mostoha témának. Combnál különösen jól tart az is, vállban meg egész jól. És mindezt egy széles padon, de ami még nagyobb szó, úgy jutott hely a széles oldaltartásnak, hogy a középső ülőlap se lett tőle félsegges.

Hogy ne csak a szubjektív rizsa legyen: 462 centi hosszú a kombi. Ebből 271 centi a tengelytáv. Ezzel a kategóriában megvan az élmezőny. Meg is látszik a lábtéren, hogy nem itt akartak helyet csalni a csomagtartónak és ami legalább ilyen fontos: nem csak térdnél, lábfejnél is tágas. Ez meg aztán a csomagtéren látszik. Két sebből vérzik: azzal, hogy a kombinak eleve nem hosszú Grandtour ilyen sokat hagy a tengelytávnak, már eldőlt, hogy nem lesz a pakolhatóság bajnoka, de ez az 521 liter keservesen kevés. Hogy lehet, hogy a csupán hat centivel nagyobb túlnyúlásokkal matekozó Octavia kombi 610 litert tud, a Ceed SW pedig mindössze három centi plusz túlnyúlással több mint száz literrel többet nyel be? Hol rontotta el a Renault? Hát itt:

Elképzelni is nehéz, hogy jutott el ez így el a gyártásig, de a széles túlnyúlás nem a kombi sajátja, csak itt még bénábban hat, mint a csapott hátún. Nem csak a sok eldobott négyzetcentiért kár, vagy hogy feleslegesen körülményessé teszi a mélyre pakolásokat, de megnézném öt év múlva milyen lesz a fényezés a koszgyűjtőn. A csomagtérre amúgy is elfogyott a nagy anyaghasználati lendület, ami a hipergagyi műanyagból öntött kalaptartóval ért földet. Hátulról is lehet dönteni az üléseket. Sajnos messze nem síkba, szóval az 1504 literét így tessék érteni.

Azután, hogy eltompít a kategória legjobb üléseivel, egy jó futóművel és a csenddel, a Megane sunyin hozza a tudatodra, hogy jó vele menni. Persze nem veretni, de egytempóval gurulni hosszan a horizontba bambulva nagyon jól lehet vele. A jobbnál jobb automataváltók után, amikkel ma már tele a piac nem is értem, minek vesz bárki új autót kézivel, de ezen a hatsebességesen elgondolkoznék. Nem remeg, nem akad és úgy kézre áll, mint semmi az emlékeimben. 

115 lóerővel ez a kínálat leggyengébb benzinese. A 140 lovas kombi sem rémlik lendületesebbnek és mintha annál ugyanez lett volna a tanulság: nulla klaszikus értelembe vett vezetési élmény, rengeteg nagyon kellemes kilométer. Ez egy literrel fogyasztott alatta, 6,5 liter fölé nem is ment az egész teszten.

A tesztautó motorban a kínálat alja, felszereltségben inkább a közepe volt. Egy kicsit extrázott Limited, ami alapból ezzel a 115 lovassal 6 millió 50 ezer forinttól indul, félmillióval a full fapad fölött. Nincs itt nagy tanuláság, egy alsó-középkategóriás kombi ilyen áron fut manapság.

2019 közepén talán már késő, de ha lehetne kérni, a félidei ráncfelvarrás előtt csináljanak egy nagy közönségtesztet az új dizájnról és csaljanak el valahonnan pár litert a csomagoknak. Ha mindenképp Megane-ban vágynám az újautós kombizást, most már megvárnám legalább az első kémfotókat a frissítettről. Egy lényegi elemeiben ennyire jó autót úgy sem tudnak elrontani egy facelifttel, és ha azt az egy-két béna részletet kiirtják, sokat javulnak az esélyei a kategóriában.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.