Teszt: Kia Proceed GT – 2024

Nem vagyok a hobbiterepjárók rajongója, de a szegmens piaci dominanciáját látva egyértelmű, hogy a vásárlók imádják a műfajt, ennek pedig oka kell, hogy legyen. 2023 márciusában meg is kérdeztük az olvasóinkat, hogy ők miért döntöttek SUV vagy crossover mellett, a több mint ezer beérkezett válaszból pedig egyértelmű kép rajzolódott ki: az emberek olyan autót akarnak, ami mindenre jó.

Elvárás, hogy érződjön biztonságosnak, legyen tágas és jól pakolható, birkózzon meg a magyar utakkal, magasan legyenek az ülések, és az se jelentsen gondot, ha időnként le kell térni az aszfaltos útról. Egy SUV ezeknek az elvárásoknak mind megfelel. A lista hosszú, de ez teljesen érthető. Bár sok embernek van futócipője, túrabakancsa és mindennapi utcai cipője is, az autóból keveseknek oldható csak meg  minden feladatra külön példányt tartani.

De mi van akkor, ha valaki egy újabb ormótlan, sokat fogyasztó álterepjáró helyett inkább olyan autót keres, ami egy praktikus, a hétköznapokban is kompromisszumok nélkül használható családi autó áldásos tulajdonságait ötvözi egy sportkocsi vezetési élményével? Az ilyen modellek kínálata nagyon szűk, de a Kia Proceednek hála adott egy remek opció.

Már nem Pro_cee'd, hanem Proceed

A típus – ekkor még Pro_cee'd – elnevezésű első koncepcióját 2006-ban mutatták be, a gyártásérett változatról pedig egy évvel később hullt le a lepel. Az első és második generációs kiadás még háromajtós hot hatchként született, de a 2018-ban bemutatott harmadik generáció érkezésével újragondolták a dolgokat a Kiánál.

Ennek részeként a típusnevekből eltűntek az idétlen írásjelek, így a Cee'dből Ceed, a Pro_cee'dből pedig Proceed lett. Ennél fontosabb változás, hogy utóbbi modell alaposan átalakult: a sportosság maradt, de a háromajtós hot hatch karosszéria nem. Ehelyett az új Proceed egészen érdekes helyet kapott a Ceed családon belül: az immár ötajtós modell jóval hosszabb és alacsonyabb, mint a normál csapotthátú kiadás, de a Ceed kombinál laposabb és sportosabb.

Ránézésre csak egy csipetnyit sportos

Hiába sportos kiadás, dizájn tekintetében a Proceed első látásra csak minimálisan különbözik egy hétköznapi Ceedtől. Még a legmenőbb, GT kiadásnál is szinte csak az első lökhárító alsó hűtőrácsának két oldalán terpeszkedő piros ívek árulkodnak némi turpisságról, míg oldalt a küszöbök alján húzódik egy piros díszcsík. A hátsó rész már valamivel árulkodóbb: a szigorú tekintetű lámpák, a két jókora kipufogó, valamint a lökhárító oldalán elhelyezett légbeömlőket formázó fekete betétek már tényleg adnak némi sportos hangulatot.

A Proceed összességében így is egy igényes és eltalált, de hétköznapi családi autó benyomását kelti. Ez azonban inkább előny, mint hátrány. Feltűnősködni még véletlenül sem akar: visszafogott és mértéktartó, sőt, az itt-ott megjelenő krómbetéteknek hála még egy kicsit elegáns is. Egyáltalán nem kell aggódnunk azért, hogy a Proccedben telepi hülyegyereknek vagy felvágós ficsúrnak néznek minket. Senki sem fog ilyet a státuszértéke miatt venni, ez pedig már önmagában komoly érv lehet azoknak, akik egy élvezetes, minőségi autóra vágynak, de kerülnék a feltűnősködést.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének a Proceeden jópofa és igényes részletek. Nagyon tetszik, ahogy az első lökhárító oldalsó légbeömlői felül folytatódnak a kerékjáratokig, király a fényszórókba rejtett három fénylő ív, és hátul, a kipufogók között végigfutó két piros csík is kellemesen feldobja az összképet. Talán ez a Proceed visszafogott, de mégis elegánsan sportos megjelenésének titka: a nagyobb elemek nem túlzóak, de az apróbb részletek mégis hozzáadnak egy kis izgalmat az összképhez.

A beltér sincs tele kirívó agymenésekkel. Minden megoldás szokványos, a spanyol viasz újra feltalálása érezhetően nem volt cél – de ez egyáltalán nem gond. Az autóipar már 140 éves, a legjobb megoldásokat már kitálalták. Éppen ezért az erőltetett újítások helyett sokszor egyszerűen jobb egy bevált stratégiához nyúlni, majd azt igényes, minőségi módon megvalósítani.

A Proceednél tökéletesen ez történt. Az utastérben minden logikus, átlátható és ismerős, még azok számára is, akik életükben nem vezettek Kiát. Egyetlen helyen nyúltak a mérnökök újabb megoldáshoz, ami a beltér leggyengébb megoldása is lett egyben: a közvetlenül az infotainment kijelző alatt húzódó gombsor valójában homorú érintőpanelek sorozata. Ezeket használni mindig, mindenhol bizonytalan élmény: csak akkor derül ki, sikerült-e megfelelően megnyomni a kiszemelt gombot, ha rövid késés után a kijelző reagál – vagy nem.

Ezt leszámítva nem tudok rosszat mondani a beltérről. Minden részlet minőségi és átgondolt, egyszerűen kellemes élmény benne utazni. A fekete hegemóniát jó érzékkel törik meg ezüstszínű fémbetétek, az i-re a pontot pedig az itt-ott megjelenő vörös teszi fel. Utóbbiból a klíma kapcsolóin, a váltó fokozatmutatóin valamint a kárpit varrásán találunk, épp csak annyit, hogy hozzáadják a belsőhöz azt a csipetnyi izgalmat, ami kívül is adott.

Az infotainment rendszer hagyományosan a Hyundai-Kia csoport erőssége, és itt sincs vele baj. Stabil, letisztult, átlátható és bár nem villámgyors, nem is lassú.

Amiért anya is imádja

Hiába laposabb, mint a kombi, a Proceed így sem egy kicsi autó. A 2650 milliméteres tengelytávhoz 4615 milliméteres hossz és 1800 milliméteres magasság társul, a karcsúbb tetővonal pedig csak minimális kompromisszumokkal jár a helykínálatra nézve. A kombi 625 literes csomagteréhez képest a Proceedbe 594 liternyi cucc fér el, a hátsó fejtér pedig alig lett kisebb, hiszen a tető csak a második üléssor mögött kezd élesen lefelé ívelni.

Az eredmény egy nyúlánkabb, dinamikusabb kinézetű karosszéria, amiben még így is bőven akad hely utasoknak és csomagoknak. A Proceeddel a nagy bevásárlás, a gyerekek mindennapi fuvarozása, vagy egy külföldi nyaralás sem jelenthet gondot. Mindez a minőségi, de visszafogott beltérrel és külsővel együtt egy ideális, a mindennapokban is kompromisszummentesen használható családi autóvá teszi a Proceedet.

A nagyvárosi forgalomban is pont olyan kulturált és kellemes, mint bármi más. Erőfeszítés nélkül, halkan suhan a szűk utcákban, manőverezni, parkolni pedig szintén nem jelent kihívást vele. Lényegében minden hétköznapi helyzettel képes megbirkózni – pont úgy, mint egy bufla SUV – igaz, a magas padkákkal és terepezéssel érdemes vigyázni.

Amiért apa  is imádja

A Proceed legnagyobb előnye és legvonzóbb tulajdonsága azonban, hogy a visszafogott dizájn és a családbarát vonások ellenére meglepően kompetens és szórakoztató sportautó. A GT felszereltségű tesztautó 1,6 literes Gamma II T-GDI motorja a maga 204 lóerejével elsőre nem hangzik túl durvának az 1400 kiló körüli kaszniban, de a sportos hangolásnak és remek karakterének hála igazi élmény vele a tempósabb haladás.

Már kis gáznál is cukin – egyes kollégák szerint idegesítően – dorombol, de ha odalépsz neki, karakteresen üvölt, és szinte bármilyen fordulaton erősen, fáradhatatlanul húz. Mindez annak tükrében nem meglepő, hogy a maximális, 265 nm-es nyomatékot 1500-tól egészen 4500-as fordulatig tudja, a 204. lóerő pedig 6000-nél ébred. Ráadásul mindezt bármiféle elektromos humbug nélkül érték el a mérnökök! Szerencsére a mókában a 7 sebességes DCT váltó is partner. Automata módban sem érti félre a helyzetet, de messze manuálban a legszórakoztatóbb. A váltófüleket húzogatva reszponzív és határozott, ami sokat hozzáad a sportos élményhez.

A kiváló motor és váltó tehát adott, de engem a kormányzás és a futómű győzött meg végleg a Proceed nagyszerűségéről. Az autó rossz minőségű kanyargós szerpentineken is végig betonstabil maradt, de nem rázta ki belőlem a lelket. A kormány pedig kellően nehéz, miközben tűpontos, és bőven ad visszajelzést az első kerekekről.

A fentieknek hála mindig tökéletesen érzeni, mi történik éppen az autóval, hol van a tapadáshatár és meddig mehetünk el úgy, hogy még ne legyen baj. A tesztautót pont egy esős, nyálkás napon vittem a pilisi szerpentinek közé, de még a közel sem ideális körülmények között is hiánytalan magabiztossággal tudtam élményautózni. A legmeggyőzőbb az egészben, hogy ez nemcsak a vezetőülésből érződött így: az anyósülésben ülő menyasszonyom is azt mondta, hogy tempós vezetésnél eddig az összes tesztautó közül amiben ült, messze ebben érezte magát a legnagyobb biztonságban.

Ez az autó kész van

Anya tehát örülhet, mert egy elegáns – de nem hivalkodó – jól pakolható, praktikus autót kap, amit könnyű vezetni. Apa meg egyenesen repesni fog az örömtől, hiszen lesz egy erős, végtelenül szórakoztató báránybőrbe bújtatott sportautója, amit imádni fog a hosszú utak alatt – és talán még a haverok is irigyek lesznek rá egy kicsit.

Hol a csapda? Az árban biztosan nem. A legjobb, legmenőbb 204 lóerős GT kiadás a maga 13 millió forintos árával nem olcsó, de ár-érték arányban nézve rendkívül erős ajánlat. A Skoda Octavia kombi például 12,5 millió forinttól indul, de a sportos RS kiadás már 19,5 millió – igaz, az 265 lóerős. A Ford Focus ST kombi most épp akciós, 14,1 millió forintos áron elvihető, de a teljes ára 15,8 millió forint, igaz, a 280 lóerejével jelentősen erősebb, mint a Proceed. Cégcsoporton belül a Hyundai i30 lehetne közvetlenebb ellenfél, de abból a sportos, N-Line kiadásnál egy 140 lóerős négyhengeres a maximum.

Akkor tuti rengeteget eszik, ugye? A teljes tesztidőszak alatt nálam valamivel 8 liter fölött alakult a fogyasztás úgy, hogy volt benne dugóban álldogálás, tempós szerpentinezés és országutas bolyongás is. Ez nem kevés, de egyrészt, nem próbáltam spórolósan vezetni, másrészt mégiscsak egy hibrid rendszer nélküli, 204 lóerős, sportos hangolású shooting brake-ről beszélünk. Bár a 6,8 literes gyári vegyes fogyasztás meredek vállalásnak tűnhet, biztos vagyok benne, hogy kellő óvatossággal azért a közelébe lehet kerülni – bár nem biztos, hogy érdemes.

Ki kell hát mondani, hogy a Proceed GT a 13 millió forintos árával rendkívül erős ajánlat – lehetne. Az egyetlen csapda ugyanis az, hogy már nem kapható. Magyarországon csak az Ultimate Edition és Ultimate Edition + kiadások közül választhatunk, amiknél az 1,4 literes, 140 lóerős T-GDI motor a maximum.

Egy jó tanács: akinek sikerült vennie a Proceed GT-ből, úgy vigyázzon rá, mintha kincset őrizne. Aki pedig vágyik egyre, tartsa szemmel a használtautó piacot, és készítsen be körülbelül 11-12 millió forint összeget. A páréves használt példányok majdnem ugyanannyit érnek, mint újkorukban.