Őrületesen király, de érhet 25 millát?
Adja, mutat, látszik és tudja, de éppen csak annyi agresszivitással ütötték fel, ami még épp nem közönséges.
Közzétéve:
2025. 07. 11. 06:09
Mérhetetlenül szimpatikus tárgynak találom ezt az arcátlanul piros Octavia RS-t. Pofás kívül, a sárvédőívei alatt penge felnik pörögnek, bent húsos sportüléseket hord, és a 265 lóerejével hatékonyan odébb is megy. Egy úgynevezett kigrammolt sportos változat, amin átsejlik a skodás funkcionalitás. Ne feledjük, hogy eközben az RS is pont ugyanaz a szinte már kényelmetlenül hibátlanra reszelt, tágas és praktikus Octavia, mint a céges dízelek. Első ránézésre tehát rohadt nehéz belekötni, egészen addig, amíg meg nem látod az árát.
Esztétikus verető
A Skoda Octaviára joggal lehet büszke a Volkswagen konszern: a hidegen tálalt tökéletességével és hibátlanul adagolt funkcionalitásával az utóbbi évtizedekben legalább annyira mérce lett a típus, mint a Golf vagy a Passat. Sőt, a cseh tesó bizonyos szempontból rá is ígér a németekre: ár-érték arányban felülmúlhatatlan, miközben tudatosan nem hagynak ki belőle semmi olyat, amitől a júzer úgy érezheti, hogy kompromisszumot kötött.
Utóbbi az RS-ekre is igaz: a kedves ügyfél minden generációnál megkapta az alap Octaviát, megfejelve egy erős benzinessel – vagy dízellel –, meg egy adag sportos kiegészítővel. Lehet álszent módon sekélyes materialistának titulálni azt, akit levesz a lábáról egy menővé faragott Octavia, a valóság azonban az, hogy az RS egyik legütősebb fegyvere a külseje.
A negyedik generációs Octaviát eleve szép tárgynak látom, így, drága Nike Pro sportszerkóba öltöztetve pedig különösen vonzó. Fontosak az arányok, egy Skodát nem illik túltolni: szigorúan néz, de nem fenyegetőzik feleslegesen, kisportolt, de nem kigyúrt, látványos, de nem hivalkodó. Benne van a pimaszság, látszik, hogy szívesen beleáll a balhéba, de fontos, hogy nem keresi aktívan, mint mondjuk egy RS6. Az összképet nagyszerűen aláhúzza a harsogó piros metál, a csillogó – épp nem túlzó méretű – felnik és a fényes fekete kiegészítők hibátlan összhangja.
Sportos lett, praktikus maradt
Bent hajszálpontosan azt kapja az egyszeri behuppanó, amit vár: egy negyedik generációs Octavia-belsőt, sportosságot sejtető izékkel. Sokszor, több Skoda kapcsán is említettem már, hogy imádom azt az irányt, amit a márka képvisel, és erre nagyszerű példa a modern Skodák beltere. Óvatosan néznek a világban manapság jellemző, gyakran öncélú autóipari trendekre, és mernek kevesebbet adni, ami a gyakorlatban valójában több.
Egyértelmű, hogy a Skodánál mi a fő irány: jöhetnek a modern cuccok, de csak akkor, ha miattuk nem csorbul a funkcionalitás – legalábbis általában. Van például öles érintőkijelző és hülye, érintős hangerőszabályzó, hogyne, de maradtak fizikailag klattyanó kapcsolók is. A kedvenceim az egyébként pofás fazonú sportkormányon lévő, kattintható és tekerhető kapcsolók, amiket élmény használni. Cserébe a zongoralakk, és az érintőkijelzőre költöztetett klímavezérlés miatt szokás szerint ráncolom a homlokom.
Adták a sportosságot hangsúlyozó pluszok is: a kör alakú kormány tökéletes méretű és mutatós, az állítható combtámaszos, vaskos sportülések mesések, a mű-Alcantara pedig az utóbbi évek egyik legkirályabb extrája. Ezeket egy olyan beltérbe öntötték bele, ami eleve nagyszerű: a dizájn egyszerű, és szép és az anyaghasználatba is nehéz belekötni. Bónusz, hogy a beltér elemei nem akarnak önmegsemmisíteni, becsülettel összeszerelték a belsőt. Ezt hajszálpontosan így kell, nem is értem, hogy más gyártónál az ilyesmi miért okoz gondot.
A klasszikus, octaviás értékek is megvannak: az ergonómia tíz pontos, a hátsó lábtér a 2,67 méteres tengelytáv miatt fejedelmi, a fejtér lombrágó felépítésű arcoknak is kiadja. Talán mondanom se kell, hogy a csomagtartó akkora, hogy lazán elnyel egy kei cart. Ez számokra fordítva azt jelenti, hogy a csomagtér alapesetben 600 literes, a raktér az ülések lehajtásával bő 1,5 köbméteresre bővíthető.
Könyörög az összkerékért
Az Octavia RS tehát szexi és praktikus tárgy, a körítésen túl a menésben tud jóval többet, mint a céges tesók. Papíron minden adott hozzá, hogy őrületes móka legyen: a motortérbe a konszern jól ismert, kétliteres, négyhengeres, benzines turbómotorját lógatták, ami ezúttal 265 lóerőt és 370 Nm-t tud. A motorhoz egy hétsebességes DSG automata kapcsolódik. A nulla-százhoz elég 6,5 másodperc, a vége pedig kettőötven.
Sokat vártam tőle, hiszen egy könnyű – 1554 kiló vezetővel, folyadékokkal feltöltve – és erős autó, ráadásul az Octaviák futóművét se szokták elcseszni. Utóbbi ellenére is meglepett: az Octavia RS stabil, feszes és megabiztos, miközben fel sem merül, hogy kényelmetlen. Utóbbinál nagy segítség az extra pénzért kapható, adaptív futómű. Váratlanul ügyesen gyűri be maga alá a kanyarokat, biztos vagyok benne, hogy sokakat meglepne, hogy mekkorát lehet vele autózni. A kormányzás is pontosabb, mint vártam, hagytak benne életet bőven. Nem úgy kell elképzelni persze, mint egy régi Civic Type-R-t vagy egy MX-5-öt, egy testes kombihoz képest viszont isteni.
Akad azonban gond is: a 265 lóerő és a 370 Nm elsőkerékhajtással túlzás. Nagyjából 100 km/h-s tempóig száraz úton is eltekeri valamelyik – esetleg mindkét – első kerekét, gyakran villog is hozzá a kipörgésgátló sárga piktogramja a műszerfalon. Nagyon kéne bele az összkerékhajtás. A hetes DSG-vel se voltam kibékülve: normál közlekedés mellett szinte teljesen észrevétlen és hibátlan, veretés közben viszont nem az igazi. A visszaváltások sokszor iszonyú lusták és esetlenek, ez pedig jócskán elvesz az egyébként összességében király vezetési élményből.
Végig az motoszkált az agyamban, hogy lehet, hogy egy erősebb dízellel jobban tetszene. Tetszett a futómű, a fék, a kormányzás és a menő külső, a 265 lóerő viszont a legtöbbször szükségtelennek tűnt. Főleg úgy, hogy ezt már nehezen teszi le az útra, így olykor inkább nyűg volt, mint jó poén. Összkerékhajtással biztosan egészen más lenne a helyzet, de egyelőre úgy tűnik, hogy az marad a Golf R és az Arteon R kiváltsága, ráadásul Arteont már csak készletről lehet elcsípni. Fogyasztás szempontjából se jött volna rosszul a dízel: a kétliteres TSI városban lazán benyelt 10 litert, autópályán pedig 7 és 8 között fogyasztott. A teljesítményéhez és a köbcentihez képest ezek teljesen vállalható számok egyébként.
Matek + többiek
A végére hagytam a mérges Skoda legkarcosabb részét: az árát. Az Octavia RS alapára 19,7 millió forint, azonban ha beikszelgetjük az összes extrát, ami a tesztautóban benne volt (panorámatető, menőbb ülések, mű-Alcantara, adaptív futómű, ésatöbbi), akkor az ár simán elnyúlik 25 millióig. Ha levonjuk a konfigurátorban is bepipálható 1,65 milliós árkedvezmény opciót, akkor még mindig 23,3 milliónál járunk. Ez bődületes mennyiségű pénz egy Octaviáért. Összehasonlításképp a szintén magasra extrázott Superb tesztautóért 17-et kértek.
Az Octavia RS-nek a konkurenciával szerencséje van: semelyik, Volkswagen-konszernen kívüli gyártó nem kínál ehhez hasonló, sportos, nagy kombit. Hunyorítva ideférhet a 245 lóerős BMW 330i Touring, de az több szempontból sem stimmel: csak összkerékkel érhető el, szűkebb és a 21,7 milliós alapárával kétmillióval drágábban kezd, mint a Skoda. A Cupra Leon kombi sem az igazi: a VZ verzióból az erősebb változat 333 lóerős, összkerekes, és a BMW-hez hasonlóan szűkebb, mint a Skoda. Utóbbi indulóára 20,3 millió. Az Octavia RS ára azonban még úgy is húzós, hogy közvetlen versenytársa egyáltalán nincs.
Tehát
Eszméletlen klassz autónak ismertem meg az Octavia RS-t, baromi jól éreztem magam benne. Zsigerből imádtam a vagány, de nem tolakodó külsejét, szerettem az ügyesen adagolt sportosságát belül. Váratlanul nagyokat autóztam vele, a futóműve penge, ugyanakkor a DSG lehetne ügyesebb, és az összkerékhajtásnak is lenne helye. Miközben sportos kombinak príma, praktikus családi autóként maradt ugyanolyan nagyszerű, mint az alapváltozatok. Bár tudnám feledni az árát.
A Totalcar autóit a GreenLine tartja tisztán – kényelmes, környezetbarát megoldás az autómosásra, amellyel időt és energiát spórolsz, miközben autód prémium tisztaságban részesül. Foglalj időpontot a myGreenline applikáció segítségével!
További cikkeink
























