Ha csak a lényeg kell, olcsón
Gondolom neked is feltűnt, hogy az importőrök annyira imádják a rojtosra fullozott, szétmaxolt tesztautókat, hogy csak ilyeneket adnak. Nyilván ebben semmi meglepő nincs: egyértelmű, hogy minden autó a legvagányabb, giga alufelnivel, a legfinomabb bőrrel és a legbrutálabb hangcuccal tudja a júzer ikszpíriensz zenitjét. Ezzel csak az a baj, hogy ezekért fizetni kell, általában arcpirítóan sokat. Az ilyesmi egy igazi emberek által is jó szívvel megvásárolható, átlagos autónál egyszerűen nem életszerű. A fapados tesztautó általában azonban naiv igény részünkről. Általában, de nem mindig: a közelmúltban beesett hozzám egy manuál váltós, őszintén szerény Hyundai Tucson, hétszámjegyű árcédulával.
Közzétéve:
2025. 12. 07. 15:42
Érdekesen konzervatív
Huszonegy éve messze volt még a dél-koreaiak nagy áttörése, amire remek példa az első Hyundai Tucson. A 2004-ben bemutatott, első generációs modell racionális érvek mentén elemezve kiváló tárgy volt, csak épp nem volt túl vonzó. Szerencsére értették, hogy mi hiányzik: a Hyundai középkategóriás hobbiterepjárója minden generációval kicsit menőbb, kicsit gusztább lett. Így jutunk el a mostani, 2020-ban bemutatott, negyedik generációs Tucsonhoz, ami egy kimondottan kívánatos termék.
Bár a Tucson a rovarok sok szegmensből álló szemeire emlékeztető lámpáival egészen érdekes jelenségnek tűnik, ha közelebbről nézed, igazából a forgalomban észre se veszed. Olyan, mint egy Octavia, egy Astra vagy egy Focus: olyan bődületesen sok van belőle, hogy soha az életben nem fog feltűnni egy se.
A két dél-koreai közül a Hyundai dizájnereit már korábban megtöltötték fehér Monsterrel, Slipknottal és Cézanne-nal, hogy olyan gizda cuccokat tervezzenek, mint az Ioniq 6 vagy a Sante Fe. A Tucsonnal azonban még így is óvatosan bántak: rajzoltak rá érdekes éleket, az arca se szokványos, mégis összességében egy érezhetően visszafogott biztonsági játék. Utóbbi nem kritika, egy ennyire nagy tömegre célzó modellnél ez príma taktikának tűnik.
A dizájn épp annyira frappáns, hogy ne legyen érdektelen, de nem annyira túlzó, hogy valaki amiatt ne vegye meg. Még így, mezítlábas, olcsó kiszerelésben is működik: kis alufelnivel, kéttónusú fényezés és egyéb látványos kiegészítők nélkül se látszik spórolósnak.
Fapad, de nem úgy
Ha azt hiszed, hogy a legfilléresebb Tucsonban négy tekerős ablakot, csöcsös tükröt, analóg műszereket és kazettás magnót találsz, akkor hatalmasat tévedsz. A teljesen fekete, mindenféle díszítést nélkülöző belső sugallja, hogy ez egy olcsóbb kiszerelés. Halkan jegyzem meg, hogy a konfigurátor szerint létezik két sokkal vidámabb változat is, méghozzá felár nélkül: a full fekete helyett kérhető zöld-fekete és szürke-fekete színkombó is. Mindkettő sokkal menőbb, mint ez. Az összeszereléssel és az anyagokkal semelyik színnél nincs baj, becsületes minőségűek.
A műszeregység egyébként digitális, az infotainmenthez is öles kijelző jár, az ablakok nyilván elektromosak, alap a tempomat és a székfűtés is. Ami mai szemmel nézve vicces, hogy ennyiért még manuál klíma jár: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ventilátorral és a hőfokkal nekünk kell dj-zni. Ezért felírok egy fekete pontot, mert érzésem szerint direkt hangsúlyozza az autó árát, és nem is igazán komfortos használni. Van viszont vezeték nélküli Apple CarPlay és Android Auto, tolatókamera, egy csomó USB-C port, sőt, még gyári navigáció is akad.
A Tucson amúgy váratlanul tágas cucc, ami azért van így, mert bár palástolja, valójában elég nagy: a 4,51 méteres hosszával pont akkora, mint egy Tiguan vagy X1. A tengelytáv 2,68 méteres, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy hátul még hosszabb távon is kényelmes egy megtermettebb felnőttnek is. Kimondottan nagy a csomagtartója: 620 literes, vagyis csak 70 literrel karcsúbb, mint a közmondásosan gigantikus csomagterű Superb kombié.
Egyhat turbó, manuál
Ezt még vezetni kell! – zengik kórusban a modern autóktól ódzkodók, amikor megtudják, hogy hatos kézi van az alap Tucsonban. És valóban: itt még le kell nyomni egy ma már szinte elfeledett pedált, majd irányba kell tolni egy furcsa kart, ha változtatni szeretnénk az áttételezésen. A motornál sincs nagy varázslat: egy 1,6 literes, négyhengeres, turbós benzines 160 lóerővel és 265 Nm-es csúcsnyomatékkal. Még csak nem is enyhe hibrid.
Szimpatikus kombó ez: a 160 ló dinamikusan viszi a könnyű, alig 1,4 tonnás kasznit, a váltónál pedig ott a manapság sokak által hiányolt emberi kontroll. A motor karaktere tetszett, a váltóé már kevésbé: a kuplungpedál annyira szintetikus érzésű és könnyűre rugózott, hogy nekem komoly meló volt megérezni, hogy hol a fogáspontja. Simán lehet, hogy azért esett nehezemre megszokni, mert a saját járművemben még bika nehéz, bovdenes kuplung van, aminél kis túlzással azt is érzem a talpammal, ahogy megemelem a kuplungtárcsát.
Szeretem a Tucson futóművét: az úthibákon és egyenetlenségeken nagyokat rugózik, kényelmesen vasalja a rossz utat. Ebben jelentős szerepe van a hobbiterepjárós szinten kimondottan apró, 17 colos felniknek, és a rájuk húzott húsos gumiknak. Érdekes, hogy a futómű annak ellenére is meglepően stabilan tartott a kanyarokban, hogy az én ízlésemnek elsőre kissé puhának tűnt. A fogyasztás tisztes középszer: nálam városban 8,5-9 liter között alakult, pályán 7 liter körül kért. Leírtam már százszor, tudjátok: nehéz a lábam, alattam minden sokat eszik, esélyes, hogy másnál ez barátságosabb lesz.
Matek
A legolcsóbb Tucsonért 2025-ös mércével tényleg meglepően keveset kérnek: ez a Comfort felszereltségű, 160 lóerős, kézi váltós alapmodell egy ezres híján 10 milla. Ez hajszálra annyi, mint a 145 lóerős, szintén 1,6 literes Omoda 5 alapára, és 800 ezerrel több, mint a Dacia Bigsteré. Az ugyanekkora méretű Omodánál egységnyi pénzért járnak plusz extrák és automata váltó, ugyanakkor a kínai konkurens egy lényegesen rosszabb minőségű, kevésbé kiforrott autónak érződik.
A hasonló méretű, 140 lóerős, alap Bigster feltűnően spórolósabb, mint a Tucson, és bár az alapáron is enyhe hibrid, a motorja egykettes, háromhengeres. Nekem a három közül a Hyundai tűnik a legjobb összhangú autónak, azonban ez egyéni preferencia, érdemes mindent élőben is kipróbálni, ha nagyjából ennyi pénzt szánnál egy családi hobbiterepjáróra.
Tehát
Értem, hogy a gyártóknak miért veszélyes terep a csupasz lényegig visszametszett tesztautó. A Tucson pompás példa arra, hogy totál felesleges milliókat locsolni extrákra, ha erős az alap. Mert bár azt vártam, hogy lesz, igazából egyáltalán nem volt hiányérzetem. Ennek az egyik oka, hogy 2025-ben már a fapad se úgy fapad, ahogy a legtöbben gondolják: a legolcsóbb kivitel is tele van olyan extrákkal, amikért néhány éve még egy vagon pénzt kellett volna kifizetni. Ezzel együtt a Tucson kivagyi pávatollak nélkül is nagyon meggyőző cucc, és bár cseppet sem izgalmas, lézerpontosan, komolyabb hibák és idegesítő hülyeségek nélkül tudja, amit a júzer elvár tőle. Érzésem szerint kicsit még többet is.
A Totalcar autóit a GreenLine tartja tisztán – kényelmes, környezetbarát megoldás az autómosásra, amellyel időt és energiát spórolsz, miközben autód prémium tisztaságban részesül. Foglalj időpontot a myGreenline applikáció segítségével!
