A pénz nem boldogít, de egy Bentley-ben te sem szomorkodnál
A százmilliós luxusautók renoméját alaposan megcsócsálta egy bizonyos társadalmi réteg, és innen már nem is vagyunk hajlandóak tovább menni. Mert a rossz szájíz beárnyékol mindent, a csodálatos műszaki tartalomtól kezdve a végtelenül minőségi kidolgozáson át az orrunkba ivódó valódi bőr illatáig. Pedig innen nézve egy Bentley 2026-ban az autóbuzéria egyik kisebb csúcsa.
Közzétéve:
2026. 06. 13. 06:04
Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
Néhány éve elkezdett megint látványosan kiemelkedni a valódi luxuskategória a prémium márkák mellől. Ami régen látványosan többet jelentett, egy időben összeolvadni látszott. Amikor a Mercedes és a BMW is elérte azt a szintet, ahol valódi bőr illata töltötte meg egy 7-es vagy S utasterét és még az ajtózsebek is bőr kárpittal voltak kibélelve egy Individual csomag esetén, nehéz volt megmondani, hogy a Rolls-Royce vagy Bentley mivel tudhat többet.
Ma, amikor a volumengyártókat és ezzel együtt a prémium kategóriát is szorongatják a különböző európai károsanyag-kibocsátási szabályozások, kötelező betartani bizonyos mennyiségben az újrahasznosított anyagok használatát és valódi bőrről már lassan szó sem eshet és a krómozást be is tiltották, most válik el igazán újra, mitől luxus egy Rolls, Bentley, vagy akár egy Range Rover SV. Jelentősen kisebb darabszámban gyártott autók, más szabályzás vonatkozik rájuk, a célközönség pedig megfizeti a felárat. Úgyhogy jöhet a bőr padlótól a plafonig, meg a biturbó V8 és az Akrapovic kipufogó. Minden, ami túlzás és drága, az belefér.
SUV, limuzin, kupé és kabrió
Négy modellel operál jelenleg a Bentley.A legnagyobb luxuslimuzint, a Mulsanne-t pár éve elkaszálták, állítólag messze nem érdekli annyira a vevőkört, mint amennyibe került a Rolls-Royce Phantom kategóriájú modell. A Bentley közönsége vezeti az autóit, aki sofőröset keres, az pedig Phantomot vesz, szóval a Mulsanne-nak nem maradt igazán jelentősége. Úgyhogy most arra komncentrálnak, amit jó vezetni, vagyis a Fyling Spurt és a Continental GT-t nyomják, a Bentaygából meg csinálják azt a pénzt, ami ezeknek a fenntartásához kell.
Szóval az SUV fontos, mert eladható, a kupé/kabrió presztízs, a kisebbik limuzin pedig szimplán csak jó, ha van, mert elegánsabb mindegyiknél, de ugyanolyan jó vezetni. A Panamerával közös platformra és technikára épülő Flying Spurban pont az a jó, amit ezek alapján képzelnél róla: ugyanolyan jó vezetni, mint a Porschét, de közben egy klasszikus limuzin kívülről, nem pedig csodabogár. A Panamera menő meg divatos, de harsány is, a Bentley klasszikusabb, a Flying Spur ezért hozzám is közelebb áll. Ebben a méretben a sportos forma nekem zavaró, míg a limuzinhoz illik, hogy tudja a sportosságot mellette, az már csak plusz.
Úgy fordul el a szürke Flying Spur a dobbantós jobbos kanyarban, mintha valami 1,5 tonnás sportautó lenne, miközben ennél pont egy tonnával nyom többet. Szörnyen pontos, már-már nevetségesen és csak kacagni tudok rajta. Megfogja a hatdugattyús fék, ha kellene, bármiféle bizonytalanság nélkül lassul 130-ról 50-re szinte azonnal, miközben volt benne egy kis kanyar is. Szemtelen dolgokra képes a 4,0 literes V8-val és 190 lóerős villanymotorral hajtott modell, 3,9 másodperc alatt 100-on van, 930 Nm nem viccel.
Tűpontos kormányzással kecsegtet, szűkebb és gyorsabb kanyarokban érezhetően a hátulját is fordítja, de aki ezen a szinten próbálgatja a sajátját, olyan nagy valószínűséggel nem létezik. Nekünk jutott rá a tesztkörön mondjuk 15 perc fejenként, ez alatt kell kiderülnie a képességeinek, jól sejtitek, lehetetlen mindenre figyelni. Azt persze az első pillanatban megértem, miért szeretik vezetni a Bentley-t. Egy ekkora autótól nem várnál ilyen mozgást, esélyesen sokan meg sem tapasztalják, mire képes valójában.
Fölényesen, hang nélkül
Plug-in hibrid, inkább ebbe az irányba fordultak a Bentley-nél, mint a tisztán elektromos felé. Jobb döntés, megmaradt a V8 és cserébe tudnak olyat kinálni, amit más nem: tisztán elektromosan is közlekedni tudó túrakupé, és ami a váratlanabb, a kabrió. Mert a Continental GT is ugyanezt a hajtásláncot kapja, eltérő teljesítményszinteken. 680 lóerő az induló szint, aztán ott a Flying Spur 770 és a Continental GT Speed kivitelek 782 lóerős változata. Meg nem mondom a tesztkörök alapján, hogy mi a különbség érzésre, valószínűleg amúgy is lehetetlen, ez presztízskérdés.
Formára nagyon rég a Continental GT az egyik kedvenc luxusautóm. Egy fölényesen elnyújtott, piszkosul jó arányú kupé irdatlan nagy géptetővel. Kiviteltől függ a külső megjelenés és egyébként a hajtáslánc erőssége is, valamint a futómű hangolása és a menetmódok is, a hajtáslánc viszont kötött: csak biturbó V8 van plug-in hibrid rendszerrel. Kerámia kompozit fékrendszer kérhető hozzá nagyjából 4-4,5 millió forintért és Akrapovič kipufogó ugyanennyiért – utóbbit mindenképp kérném, iszonyatosan jól áll a V8-nak.
Különös kettősséget tudnak ezek a Bentley-k, klasszikusan jól szól a V8, közben meg teljesen hang nélkül is meg lehet velük érkezni. Ez főként a kabriónál tűnik nagy értéknek, nincs mégegy ilyen a piacon – a másik elérhető nyitott elektromos modell az MG Cyberster, de hibrid nincs másik. Presztízs a nagy motor és az öblös hang, de ugyanúgy impozáns, amikor egy ilyen 2,5 tonnás státuszszimbólum teljesen hang nélkül gördül be a golfpálya elé. Nálam ez a világ abszolút működik, ebben a kettősségben ott a lehetőség a budai villa felhajtójára is észrevétlenül, mégis fölényes eleganciával megérkezni.
Tömve luxussal
Egy dolog a hajtás, sokakat egyáltalán nem érdekel, minket is csak azért, mert a műszaki érdeklődéssel szeretünk átlátni a lemezeken. És ezekben van mit nézni a soklengőkaros alumínium futóműtől kezdve a többkamrás légrugókon keresztül a biturbó V8-asig van itt sokminden. Mégis, amit a legtöbben látnak és figyelnek vagy törődnek vele egy ilyen Bentley-ben, az a belső. Itt pedig végtelen a lehetőség színektől kezdve varrásokon, öveken, szőnyegeken át a különböző díszbetétekig. Boríthatja bőr a teljes plafont is akár, és ez az átlag autókban megszokott szövethez képest végtelenül más hangulatot képes adni.
Ott az illat is, ami elengedhetetlen kelléke a luxusautó belsőnek, és egy ilyen Bentley bőr illatot áraszt. Ami krómozottan csillog, az általában valóban fém, a fa szintén igazi, itt nincs helye kamunak. Arra is figyelnek, hogy a középső elforgatható kijelző minden oldalának borítása, vagyis annak mintája passzoljon a mellette lévő elemekhez. Egyébként igen, a kijelző még mindig elfordítható három állásban, teljesen el is tüntethető. Alapból komótosan, elegánsan fordul át ez a háromszög alakú hasáb, de ha a tolatókamera képét kellene látnunk, 2,0 másodperc alatt képes visszafordulni – szabály szerint ennyi időn belül kell megjelennie a kameraképnek a hátramenet kapcsolását követően.
Csodálatos kattanási érzetű gombokból itt az összes, amit a többi autógyártó évek óta inkább nem épít be az autóiba. A Bentley-k kezelőfelülete ezáltal eléggé klasszikus autós, ezáltal kifejezetten otthonos is. Hiányzik belőle minden erőltetetten modern megoldás, nem kell a kijelzőről kezelni a klímapanelt vagy a menetmódokat, itt kapcsolgatni kell gombokat meg tekerőket, vagyis komoly mennyiségű visszajelzést ad az emberi ujjaknak – ezt pedig kifejezetten szeretjük.
Az orrodat megtölti a kiváló minőségű bőr illata, elteheted a középső kijelzőt, ha nincs rajta épp mit nézned és kattanási érzetekkel tudatja veled minden működhetető funkció a precíz műszaki kivitelezést. Ezt minden Bentley tudja Bentaygától Flying Spurig, mert alapvetés, hogy a modern csúcstechnika mellé tradicionális értékeket adnak. Ezeket pedig ma még azok is tudnék értékelni, akit a luxus hidegen hagy, mégis egyre ritkább az ehhez hasonló csomag. Egy ilyen autó lehet igazi remekmű is, összeállítás kérdése, és pont ez a lényeg, aki ezen a szinten mozog, megalkothatja magának a tökéletes autót.
Azt szeretjük, amikor egy gyártó vagy manufaktúra mindent beletesz a fejlesztésbe és kivitelezésbe legyen szó technikáról vagy belső berendezésről. Innen nézve pedig egy Bentley megtesz mindent, vagyis kifejezetten örülnünk kéne a hozzájuk hasonló gyártóknak. Hogy itthon a nagyzolás és a felesleges rongyrázás mintaképei lettek az ilyen modellek, arról nem a gyártó tehet. A termék fantasztikus, mindent tud, amit az autógyártástól elvárunk és szeretünk, a bulvár által felépített rossz hírnév pedig szerencsére kopik. Persze, lentről nézve ez mindig szúrni fogja az emberek szemét, de lássuk meg a termék értékeit, az pedig kiváló.
További cikkeink
