A
háromajtós Kalost
már az európai bemutató alkalmával feldolgoztuk. 1,2-es vagy 1,4-es
benzinmotor (ez utóbbi 8 és 16 szeleppel egyaránt létezik, de nálunk
csak a sokszelepes kapható), visszafogottan divatos formaterv kívül,
visszafogottan unalmas belül, meglehetősen olcsón. És most ez az
átlagos tucatautó az én kezeim közé került.
Nagy összegben fogadtam volna rá, hogy gyűlölni fogom, de nem.
Sőt, kifejezetten tetszett.
Simogatni való domborulatok
Esztétikailag mindenképp. Eleve nagyon szép volt a tesztautó színe.
Igaz, hogy a kasztni hosszához képest elég magas, mégis jók az arányai.
Tetszik a dinamikus, ék alakú horpasztás az oldalán, az alig
észrevehető, mégis fickós sárhányó-domborítások. A tükörház dizájnja, a
suhanást imitáló, hátrafelé mutató kis nyíl is
mívesebb munka, mint a kategóriától elvárható. Ötletesek a
csíkos helyzetjelzős fényszórók, jó a Chevy logo alá húzott krómcsík,
ami kiragyog az autó orrából. A hátulnézet is egyszerre könnyed,
masszív és sportos.
Na ugye!
A Kalos nem csak nekem tetszik. A Daewoo (ugye a Kalost még
dévúnak anyakönyvezték) nem véletlenül választotta a kisautó nevéül
a "gyönyörű" görög megfelelőjét.
Különben a Kalos formatervét - hírszerkesztőnk tudomása szerint
- az Italdesign először a nem épp csúnya autóikról híres olaszoknak
készítette,
ez lett volna a Punto II. Azért nem ez lett az, mert a Fiat
Centro Stile, a gyári tervezőműhely olcsóbban dolgozott saját
maguknak. Giugiaróék ott álltak tanácstalanul, kezükben a kész
tervvel, aztán jött a Daewoo, és megvette.
Kimondottan csinos kis jószág tehát, különösen ebben a ragyogó
pirosban. Sokan megnézték, utána fordultak, és nekem is mindig jó érzés
volt felfedezni a kis piros ékszert az utcán, a parkolóban, vagy akár
reggelente a ház előtt.
Az aranykereszt is sokat öltöztet rajta, a háromajtós Chevy
Kalos szebb és elegánsabb, mint a háromajtós Daewoo Kalos lenne.
A Kalos három felszereltségi szintben létezik, az Elite és
Premium fantázianevű csúcskivitelekhez - azaz az 1,4-es motorhoz -
csinos kis szárny is társul, ami tovább erősíti az autó sportos,
fiatalos, erőteljes identitását. Jól van, tudom, hogy Ferrarikról nem
áradoznak ennyit, mint én most erről a koreai kiskocsiról, de ez egy
ilyen darab, minél tovább nézegeti az ember, annál jobban tetszik neki.
Nekem.
Jól áll neki a nagyautós kormány
A belsejével már vannak gondok, a Kalost
bentről már csak az ár- és méretkategórián belül lehet szeretni.
Sok a műanyag, de ezt ellenpontozzák a jó minőségű és bőven adagolt
textilbetétek, no meg az ülések kellemes tapintású kárpitozása. Sokan
nem szeretik, ha bentről látszik az autó színe; a Kalos lemezeit
mindenütt eltakarja a műanyag, kár, hogy az A-oszlop esetében a pirosra
fújt vas helyett sorjás műanyagban gyönyörködhetünk. Szép, nagyautós,
sevis, már-már méltó a jelre a jókora, bőrbevonatú négyküllős
kormánykerék.
Szerepjáték a Kalosszal
A kormánnyal kapcsolatban kaptam az első pofont a Kalostól.
Ahogy elindultam a GM központi telephelyéről, egy Vad Teherautó
(Életerő: 100, Tapasztalat: 30, Ügyesség: 10) támadt rám, a
Rátolatás félelmetes fegyverével. Én a frissen átvett Kalosban
(Életerő: 10, Tapasztalat: 3, Ügyesség: 2) Dudálásmágia
segítségével próbáltam hárítani, de hiába nyomtam ököllel a kormány
közepét. Az csak horpadt, de nem szólt. Próbára tettem Szerencsémet
és ezúttal Fortuna mellém állt: a teherautó elvétett. Ezután
rükvercbe kapcsoltam és Elmenekültem, lemondtam
Tapasztalat-pontjaim számának növeléséről. Azóta tudom, hogy a
kormány két felső küllőjét kell nyomni, ha akusztikus jelét akarjuk
adni létezésünknek.
Hátra beszállni mindkét oldalról kihívás ...
Ha a hátsó ülésre is akarunk pakolni,
netán embereket szeretnénk szállítani, újabb nehézségekkel kell
szembenéznünk. A bal első ülés támlabillentéskor nem csúszik előre.
A jobb viszont előrecsúszik, de utána visszabillentéskor nem akad meg,
csak ha előbb teljesen hátratoljuk, és eltörjük az utas térdét.
Különben hátul is egész tágas a Kalos, magam mögött egész jól elfértem,
egyéves kislányom gyerekülésben nemkülönben.
Mármint nem maga mögött, hanem énmögöttem. Akiket a háromajtósokban
hátul gyakran elővesz a klausztrofóbia, bizonyosan örülnek a Kalos
kibillenthető hátsó ablakainak.
Tudom, nem nagy szám, mégis megemlítem, hiszen a GM konszern nem
mindig ilyen bőkezű, az
Astra GTC-ben
például nem volt ilyen extra.
... de ha már bent vagyunk, jó sorunk van.
Aztán olyasmiken hullámvasutaztak még érzelmeim, hogy a jobb első
ajtó elég nehezen csukódott, minden utas többször is becsapta, mire
rendesen zárt.
A slusszkulcs csak nehézkesen talál be a gyújtáskapcsolóba, tán
idővel bekopik. Lenyűgöző ellenben a középkonzolból elősikló dupla
pohártartó, ez is tiszta Amerika. Viszont nincs tükörtakaró a
napellenzőben.
Ellenben a Kalos kis kártyatartóval kedveskedik a tükörállító
kapcsoló alatt. Ugyanakkor az ablakemelő nem automata. Viszont kiválóan
fog, és pontosan adagolható a kézifék.
Hatásos, gyors és csak minimális mértékben büdös a légkondi,
viszont a ventilátor már egyes fokozatban is nagyon erősen küldi a
levegőt. És ott van messze előretolva egy kis zöld kvarcóra, ami
egyszerre praktikus és avíttas.
A támla osztott, az ülőlap egyben billen
Ugyanilyen
kettősség jellemzi a csomagtartó átalakíthatóságának megoldását
is. A támla 1/3 - 2/3 arányban ledönthető, de ha sík padlót akarunk,
azt csak az ülőlap mindhárom harmadának előrebillentésével kapunk,
mivel a pad egy darabból készült. Így lehet 220 literből 980-at
csinálni.
Összességében tehát a háromajtós (majdnem azt írtam, Daewoo, sose
szokom meg) Chevrolet Kalos bár viszonylag olcsó, mégis vállalható
jármű, olyan fícsörökkel, amikre büszkék lehetünk, amikor hasonszőrű
státuszú barátaink társaságában azon vitatkozunk, ki választott jobban.
A legolcsóbb darab az 1150 köbcentis, 72 lóerős Direct kétmillió forint
alatt maradt, de klímás, szárnyas, ABS-es szép csúcsmodellünk is kijön
2,7 millió forintból.
Van azonban egy ok, ami miatt sohasem vennék ilyent: a Kalos
középkonzolja
Budapesttől Debrecenig szép kék foltot nyomott a térdemre;
figyelem, tehát aki Kalos vásárlásán gondolkodik, mindenképp tegyen
vele próbautat, és figyelje a térdét!
Koreai Chevy egyelőre nem létezik dízelmotorral, márpedig én
rendkívül érzékeny vagyok, ha tömegmodellek üzemanyagfogyasztásáról
van szó. Kétszer tankoltam, jobbára országúton autóztam 100-120-as
utazóval; egy ízben 7,5, egy ízben pedig 7,04 litert mértem száz
kilométerre. Ez pedig cseppet sem kisautós adat. A gyár szerint hét
liter a vegyes üzemű átlagfogyasztás. Néhány konkurens, csak úgy
találomra válogatva: C3 1,4 16V, 90 ló: 6,0 liter. Renault Clio 1,4 16V
98 ló: 6,7 liter. Seat Ibiza 1,4 16V 100ló: 6,7 liter. Nissan Micra 1,4
16V, 88 ló, 6,3 liter.
Eltitkol nyolc szelepet
Ha nagyon-nagyon menne, ezt az enyhe falánkságot meg lehetne
neki bocsátani. A szárnyas, piros tesztautó azonban közel sem volt
olyan dinamikus, amilyennek kinéz. Egészen addig meg voltam győződve
róla, hogy a motor nyolcszelepes, míg fotózáskor meg nem láttam a
motorháztető alatt a büszke E-TEC II 16V feliratot. Nahát, 94 lóerő, a
fene gondolta volna.
Ez a teljesítmény 6300-as fordulatszámon jelentkezik, ahova
hétköznapi kalosozás alkalmával ritkán jut az ember.
A kisautót nem kell pörgetni, alul is elegendően nyomatékos. A
váltó fokozatkiosztását is jól eltalálták, akár már 50-nél ötödikbe
kapcsolható, ilyenkor 1400-at forog a motor, és még épp nem rángat.
100-nál ennek megfelelően 2800 a fordulatszám. Nagyon pörgetni
legfeljebb meredek előzéseknél érdemes, igazi teljesítménylépcsőt,
ugrást sehol nem érezni.
A vadállatias száguldozást a váltó sem támogatja. A hosszú kar
végére dekoratív bőrbigyó került, ennek tapogatása nagyobb élmény, mint
a gyors váltáskor meg-megakadó szerkezet kezelése. Hiába piros és
szárnyas, a Kalos mégiscsak egy alacsony árfekvésű közlekedési eszköz.
Ami szép. És őszinte. Ami rossz benne, azt könnyű betudni olcsóságának,
ami jó, annak meg nagyon lehet örülni.
További cikkeink
