A valóság kint marad
Teszt: Lexus LS600hL – 2008.
Le vagyok nyűgözve. A legnagyobb Lexushoz himnuszokat kell írni, templomokat kell neki emelni, szüzeket kell neki áldozni. Nagyjából mindent tud, amit az autóipar manapság szériában készülő modellekhez adni képes.
Még oda se érek, már gyúlnak a fények a kilincsek alatt. Kulcs természetesen nincs, csak a kártya a zsebben, érintésre nyílnak az ajtók. Már odabent is égnek a fények, finom hangulatvilágítással vár a szalon. A kormány a legfelső pozícióban, majd az indítógomb megnyomására tér vissza a memorizált helyzetbe. Nehogy egy felesleges kalóriánk is odavesszen: elektromos mind a fejtámla, mind a biztonsági öv magasságának állítása.
Vagy jobb hátra ülnék inkább, a VIP-szekcióba? Ott leengedett lábtámasszal, meredekre állított háttámlával vár a masszázsfotel, így kényelmes a beszállás.
Becsapom az ajtót – vagy én, vagy a sofőr, illetve dehogy kell csapni, épp csak oda kell simítani a kasztni mellé, majd az autó behúzza és rögzíti. Ezzel ki is zártuk a valóságot, innentől nem a világban, hanem a Lexus LS 600hL-ben, egy darabka földi mennyországban ülünk. A zaj, a kosz, a szmog odakint maradt, biztonságos, hihetetlenül kényelmes gubómban vagyok immár.
Egy ujj – általában nem a tulajé, inkább a sofőré, de hát most jobb híján az enyém – megnyomja a START gombot, kihunynak a fények, kigyúlnak helyettük mások, és már indulhatunk is, ha akarunk. Igen, valóban szokatlan a csend, de minek is zümmögne még a nagy V8, ha a finom elinduláshoz az akkumulátor, a villanymotor is elég.
Ahova nyúlunk, csodát találunk
De tényleg: a legdrágább Lexus LS600hL-ben ott van minden, amit az autóipar ma tud. Nézzük csak címszavakban:
- Fényszórók? LED-ek.
- Futómű? Légrugós, változtatható karakterisztikával.
- Váltó? Fokozatmentes automata.
- Hajtásképlet? 4×4, Torsen difizárral.
- Motor? V8, szívó-, kipufogóoldal egyaránt változó vezérléssel, no meg persze villany és akku.
- Fék? By wire, de először is lassulási energia-visszatöltés, ugye.
- Kormányzás? Változó rásegítés, változó áttétel. És az autó maga is tud kormányozni.
- Biztonság? Minden, amit el lehet képzelni, aktív-passzív egyaránt. A legnyomasztóbb az infrakamera a kormányoszlopon, ami figyeli az arcom, hogy figyelek-e.
- Ülés? Fűt-hűt, még az öv magasságállítása is motoros, meg persze masszázs jobb hátul.
- Hifi? Haha, audio, olyat mindenki tud, de az LS-ben még DVD-tár is van: akciót, komédiát, pornót tetszik, uram?
Nézze meg mindezt mozgóképen is!
Szóval most én vezetek. És milyen kedvem van? Gyorsan akarok menni, száguldani, érezni, hogy mindenkinél erősebb vagyok? Csak egy finom nyomás a telitalpas gázpedálon, és azonnal meglódul a bőven több mint kéttonnás test. Tétovaság, bizonytalanság nincs, se elöl, se hátul nem akar kitörni, hiszen mind a négy kerék kapaszkodik a talajba.
Természetesen alaphelyzetben kicsivel több erő jut a hátsó tengelyre, mert egy luxuslimuzinhoz ez illik, de ha kell, a Torsen-differenciálmű középen késedelem nélkül hozza-viszi a nyomatékot. Apropó, tudták, hogy a Torsen szabadalma 2003 óta a Toyota birtokában van? Megvették a Boschtól, csak úgy mondom.
A fék sem akármilyen, és nem csak mert jól fog. Hanem mert a pedálnak semmi köze munkahengerekhez, tárcsákhoz, pofákhoz, a jobb lábunk csupán egy számítógépnek üzen, hogy mennyire szeretnénk, ha fékezne helyettünk a Lexus. Elvileg akár a rádió hangerőgombjára is köthették volna a féket. (Félősek, nyugalom: ha hirtelen leszállna egy ufó, és szörnyű elektromágneses fegyverével minden villamosságot kiszipkázna az autóból, még mindig marad 27 (igen, huszonhét) vészfékezésre elegendő rendszernyomás a biztonsági pufferben.)
Kormányozni is tud magától a kocsi, naná, ez természetes. Ha akarjuk, a parkolássegítő rendszer menet közben folyamatosan szondázza mellettünk az út szélét, és felismeri, hol van akkora hézag, ahová befér a kocsi. Ilyenkor a központi érintőképernyőn kiválaszthatjuk, pontosan melyik helyre is akarunk beállni, elengedünk mindent, finoman nyomjuk a gázt, és a nagy bálna egyedül benavigál akár a járdaszegély mellé, akár két parkoló kocsi közé.
Autópályán pedig elvileg akár aludni is lehetne menet közben, hiszen a követőradar figyeli az előttünk jövőket, és fékez, ha ők is, gyorsít, ha ők is. Az LS460-ban lehet is aludni: a sávtartó automatika kamerái figyelik a csíkokat, és apró kormánymozdulatokkal köztük tartják az autót. A 600h-ban viszont muszáj ébren maradni. Egy másik high-tech cucc miatt. S hogy mi az? A következő oldalon kiderül.
