2017.04.28. 08:44
Két évvel ezelőttig alig látott francia autót, ma már Gábor műhelyében épül az ország egyik legkomolyabb 205-öse. A 160 lóerős motornak igen kevés köze van a gyári GTI-éhez, minden apró előrelépés ára olajos verejték volt. Most úgy tűnik, végre összeállt.

Csövezett Peugeot 205-ös gördül be egy kis tatai műhelybe. Egyetlen beálló, aknával és két kisebb helyiséggel – elsőre szerény környezetnek tűnik, nem is sejtenénk, milyen komoly autók születnek itt. Pedig az egyik ajtó mögött ott rejtőzik az a Havassy-motor, amelyet nemrég videón is megmutattunk, arra vár, hogy bekerüljön egy igazán hegyes VFTS-be. Rácz Gábor, a műhely tulaja ma már elsősorban versenyautókat épít, a civil ügyfélköre alaposan leszűkült. Szavaiból kitűnik: a rendes versenygép orosz és hátul hajt. Én viszont most nem ezért vagyok itt.

A műhelyre Palotai Zoltán segítségével találtam rá, a Rulettkerék-projekt kapcsán ő keresett meg azzal, hogy itt épül egy 205 GTI raliautó, amely a Historic bajnokságban rója a gyorsaságikat. Kaptam egy mérési jegyzőkönyvet is a levélhez, ebből kiderül, több mint 160 lóerőt tud a Peugeot. Csakhogy az eredeti GTI-ből alig maradt valami, az átalakításokat Gábor meséli, én meg csak kerekedő szemekkel hallgatok. Tavaly még gyári blokkal is mentek, de nem bírta a gyűrődést, újra kellett gondolni mindent, hogy versenyképesek lehessenek.

A mostani versenyautó alapját egy 1,8-as 16 szelepes Citroën-motor adja, ezt kezdték faragni. Az Mi16 hüvelyei kerültek be, és kapott egy dízel főtengelyt is a nagyobb lendtömeg miatt – azt mondják, a Berlingóé például tökéletesen megfelel. A hengerfejet megtartották az 1,9 GTI-ről, de bővítették a csatornákat, átalakították a szelepeket. A kovácsolt dugattyúkhoz H-profilú hajtórúd társul, Dbilas vezérműtengely és állítható vezérműkerék. Hogy ez hogyan felelhet meg a Historic előírásainak? A kocsi a Hobby Car kategóriában szerepel, ahol szinte minden megengedett. Annyi megkötés van, hogy a gyárilag H-kulisszás váltóval szerelt autókba nem tehetnek szekvenciálisat, valamint a karburátor és az injektor sem csereszabatosak. Utóbbi annyira friss szabály, hogy tavaly még Weberekkel mentek, most hengerenkénti pillangós injektort használnak.

Hiába a hegyezett motor, ha úgy lesz csapágyas, hogy észre sem veszed – magyarázza Gábor. Az olajozási rendszerre sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy megfelelően ellátja a feladatát, így tehát azt is alaposan át kellett faragni. A hengerfejbe túl sok olaj jutott, ami aztán nem tudott elég gyorsan visszafolyni. Igen ám, de a lefelé folyó járatokat hely híján nem lehetett bővíteni, ezért a felengedett olaj mennyiségét kellett csökkenteni. Kanyarban is ellöttyent, ezért az olajteknőben alakítottak ki egy olyan kamrarendszert ajtókkal, ami csak az olajszivattyú felé engedi az áramlást. Ja, a szivattyú majdnem a GTI gyárija: csak ötvözték egy Saxo VTS-ével. A kartergáz-elvezetést egy dobozzal oldották meg.

A széria váltó sem maga a megtestesült tökéletesség, nem véletlen, hogy a rudazatot a mi GTI-nken is átalakították már korábban - Gáborék GE-szemesre építették át. Most egy tolókerekes váltóval kapcsolgatják a fokozatokat, a differenciálmű pedig Torsen-rendszerű. A fordulatszámot a frissen összerakott motornál 7500-nál korlátozták, hamarosan újraprogramozzák, akkor 8200-ig engedik el. A végsebesség ezzel a konfigurációval 170 km/h körüli, ami nem hangzik soknak, de a gyorsaságikon inkább az a fontos, hogy rugalmas legyen, jól gyorsuljon a versenyautó – ezt a Peugeot nagyon tudja.

A 205-öst a Historic bajnokságban Szetei Norbert hajtja, aki nem meglepő módon Ladával kezdte a pályafutását, majd Swift GTI-be ült át. Peugeot-zni 2007-ben kezdett, még egy másik autóval – annak a kasznija most is ott szomorkodik a műhely előtt. Amikor megvették, a kocsi már kétszeres bajnok volt a sprintes mezőnyben, Norbiék előbb egy abszolút második, majd egy első helyet is szereztek vele a dunántúli bajnokságban. Volt aztán egy kis astrás kitérő, utána kanyarodtak vissza a 205-öshöz, a mostani bódét 2015 telétől építik. A pilóta szerint amúgy ez egy végtelenül rosszindulatú autó, a Swifthez képest buta mint a raklap. A 70-30 százalékos fékerőelosztást nem viseli jól, hátulról sokat el kell venni (akár 90-10), mert nagyon könnyen keresztbe áll. De akkor sem könnyű összekaparni, ha az orrát kezdi tolni. Ha a versenyző megszokja, akkor viszont nagyon ütőképes versenygép a 205-ös.

Idén először a Miskolc Ralin mentek vele, a kései szabálymódosítások miatt csak az utolsó pillanatokban állt össze. Ennek ellenére is jó volt a tempó, de két szakasz után melegedni kezdett a víz. El is főzte, kinyomta a hengerfejtömítést. Hiába nyittatták ki a környék autósboltjait, sehol nem volt cserealkatrész, végül rohamlépésben kellett elvágtatniuk Salgótarjánba, ahol kaptak gyári Peugeot Sport tömítést. Este nyolcra a szervizcsapat összerakta, beálltak a parc fermébe, másnap reggel el tudtak rajtolni. Legközelebb ezen a hétvégén, Ózdon autóznak.

Gáborral és Norbival nemcsak azért volt érdekes beszélgetni, mert egy olyan utat járnak, amit itthon nagyon kevesen, hanem azért is, mert bár teljesen mások a céljaik mint nekünk, mégis nagyon hasonló problémákba ütközünk mindketten. Amikor két évvel ezelőtt elkezdték lakatolni a kasznit, bárhova nyúltak, újabb rohadásokba botlottak, rengeteg energiát emésztett fel, mire ilyen állapotba hozták. Amint megemlítettem nekik azt a kétcentis deficitet, ami a sárvédő és a géptető találkozásánál hátráltatott minket, összenéztek és nevettek egy jóízűt: hiszen az övék is éppen ilyen. De említhetnénk a gyújtáselosztót, a lámpaállító műanyagházat, ki tudja még mit. A 205 Rallye-ívek például Angliából jöttek, szabad szemmel is jól látható összegért, fél év alatt értek ide – márpedig nekik ez kellett, a GTI-ívbe beleérnének a kerekek.

A Havassy-motort körbeállva beszélgetünk, amikor Gábor elhinti: a francia autók iránt érzett ellenszenve egyre csak mélyül, amikor a a Peugeot-n dolgozik. Felveti, talán jobban jártak volna, ha Golf I-ből építenek Historic-versenyautót. Sokkal jobb az alkatrészellátás, megvannak a kipróbált, bevett megoldások. Itthon sokan ezért mennek Ladával is, hiszen ahhoz sokan értenek, mindenkinek van egy-két jó tippje. De azért látszik rajta és Norbin is: a gyorsasági szakaszokon megtett méterek kárpótolják őket. Ha nem is a legkönnyebb utat választották, de egyre magabiztosabban lépkednek rajta.