Carl, személyesen

2000.10.31. 10:16
Az autóhifiben valamilyen rejtélyes: számomra ismeretlen ok miatt kevésbé lehet nevekhez, személyiségekhez kötni a márkákat. Jó, az persze könnyű képlet, hogy a van den Hul kábeleket meg hangszedőket Mr. van den Hul készíti, meg a Marantz alapítója Saul Marantz volt, de sokan vannak, akiknek a Linn név hallatán beugrik Ivor Tiefenbrunn, az Audio Note név hallatán meg Hiroyasu Kondo és Peter Qvortrup. Genesis? Nem, sajnálom: Peter Gabriel és Phil Collins ebben az esetben nem helyes válasz. Gordon Taylor. Ő az, aki Új Zélandról Angliába származva autóerősítők készítésébe fogott.
 
   
   

Előttem a legkisebb Genesis erősítő. Pöttöm kis darab, mint valami ékszer lapul a dobozában. Kiveszem, forgatom a kezemben, nézegetem. Sokak szerint a High End készülékek egyik ismérve, hogy érzelmeket tudnak kiváltani a hallgatóból, inspirálják, nem hagyják nyugodni a lelki világát. A jobbak ezt a hangjukkal teszik, a kevésbé jók az árcédulájukkal.

A Stereo 60 valahogy rögtön elkezdett hatni rám: ő az első kategóriába tartozik. Miliője van. Érezni, hogy a 90'-es évek második felének nívós (buta ez a szó, de jobb nem jut eszembe) angol hifije. Megvan rajta az amerikai hatás, de az angol mértéktartás szűrőjén átszűrve. Aranyszínű táblácska az erősítő kellős közepén, rajta a Genesis Stereo 60 Made in England felirat.

Az óceán túlpartján jó egyharmaddal nagyobb lenne a táblácska, rajta ordító handmade USA szöveggel. Kék led jelzi a bekapcsolt állapotot. Ennyi luxust ugye már megengedhetünk. És egyedi mérési táblázat is került a dobozba. Amennyiben jól betűztem, személyesen Carl töltötte ki, és igen jó eredményeket írt a papírra. Aki ért a dolgokhoz, az méltányolni fogja, aki nem, megnyugodhat, hogy egy ember becsületszavát adta, ez az erősítő tényleg tudja, amit ígér.

A dobozban persze ott lapulnak a szokásos csavarok, az egyáltalán nem szokásos távtartók és a teljesen egyedi Genesis feliratú csavarhúzó mellett. Van három különböző színű dugaszolható izé is, amivel a mélyvágás törési frekvenciáját lehet változtatni. Ehelyett én a hangszóró -és össszekötőkábelt dugtam rá, hogy végre meghallgassam.

 
   
 

Hogyan szól? Hát, bizonyos szint felett erre a kérdésre nehéz válaszolni. Jól. Na és bővebben? Bővebben nem tudom. Az ember egyszerűen zenét hallgat. Végighallgatja ezt a CD-t, utána azt, megy még két kört a ház körül, mert nincs vége a számnak, az jár a fejében, mi mindent kéne még lehordani az autóba a lemezei közül. Mélyek, magasak, térhatás és társai? Ja, megvannak, biztos, mert ha nem lennének, feltűnne.

De a jó készülékek túllépnek ezen. Megvan a maguk egyéni hangkaraktere, megvan az elképzelésük a zenéről. Vagy legalábbis a tervezőjüknek, és ezt bele tudta formálni a készülékbe. Gordon Taylor-nak sikerült. És ez nem más, mint a túlzottan gyakran használt, és így már kissé elcsépelt High End kategória ismérve.

Jó pár óra után erőt vettem magamon, és megpróbáltan a zene helyett arra figyelni, miért is jó ez az erősítő. Egyik igen figyelemreméltó tulajdonsága, hogy képes betölteni az egész autót. Nem szimpla sztereó, több annál. A másik igen fontos tulajdonsága a dinamikai felbontás. Nem vesznek el a zenei arányok, nem kell félig becsukni a fülünket egy-egy hangosabb résznél, és a halk szakaszok sem vesznek el a zajban. Ez is nagyon fontos, nem csak hangosan, halkan is kiegyenlítetten szól. Mindenféle zenei műfajon. Az egyetlen, ami meghaladta képességeit, a régi remek mono komolyzenei lemezeimről készült CD másolat. De ez már tényleg túl sok lett volna a jóból.

Remek kis erősítő a Genesis Stereo 60. Nem olcsó, de egy olyan kategóriába enged belépni, olyan élményt nyújt, hogy az ára (74 900 Ft) mindenképpen elfogadható.

(Köszönet Pálfi Györgynek a segítségért, és a támogatásért.)