Nyitott tanulmányautók a GM-től

2002.01.08. 11:03
 
   
   

A Pontiac Solstice és a Chevrolet Bel Air a detroiti GM stand talán legérdekesebb színfoltjai. Mindkét autó nyitható tetejű, ám ezzel vége is a közös vonásoknak. A Bel Air feladata bevallottan a szellemidézés: az alkotók az 50-es évek közepének azonos nevű kétajtósait tekintik az autó spirituális elődjének, bár a hasonlóság a két autó közt alig terjed túl néhány részletmegoldáson. Az újabbik Bel Air legendás elődjétől mindössze a megtört övvonalat, a panoráma-szélvédőt, a kerekded lámpákat és a műszerfal jellegét örökölte.

 
   
   

No meg az 50-es évek autóira jellemző arányokat: a viszonylag magas karosszériát, amely azt az érzést kelti, hogy a gyártás során egy pillanatig sem spóroltak az acéllemezekkel. Persze ez a tanulmányautónál csak illúzió: a karosszéria műanyagból készült.

A Bel Air tanulmány másik furcsasága, hogy az '55-ös előkép V8-as motorja helyett egy újonnan fejlesztett öthengeres 3,5 literes turbómotort helyeztek el a motorházában, ami semmiképp nem stílusos, viszont célravezető: az alumínium egység könnyű, és 315 lóereje is több mint elegendő, még a négysebességes automata váltó ellenére is.

 
   
   

Gyanítható, hogy a Bel Air koncepció a múltidéző részletek álarca alatt egy új formai ötlet tesztje: ha a detroiti látogatók érdeklődése megfelelőnek mutatkozik, a későbbi sorozatgyártású Chevroleteken is találkozhatunk az autó néhány részletével.

 
   
   

A másik GM újdonság, a Pontiac Solstice már új korszakot jelöl: a típus a cég új fejlesztési főnöke, Bob Lutz egyik első megvalósult ötlete. A Solstice egyszerű, de látványos vonalvezetésű kétüléses roadster, amely alkotói szándéka szerint lendületességével és viszonylag alacsony árával minden korosztályt meghódíthat, ha egyszer sorozatgyártásba kerül.

 
   
   

Az autót lágy, lendületes ívek, és szinte puritán részletek jellemzik, ami manapság meglehetősen szokatlannak számít. A Solstice belső terét is ez az egyszerűség jellemzi, a vezető a két nagy méretű műszer - sebesség- és fordulatszámmérő - mellett egyetlen kisebb LCD kijelző segítségével informálódhat minden egyébről. A roadster műszaki alapjai a GM különböző részlegeitől lettek összeválogatva: a 2,2 literes négyhengeres EcoTec motor, amelyet turbófeltöltővel 240 lóerősre izmosítottak, az Opeltől származik, a hatsebességes manuális váltó a Corvette-ből lehet ismerős, míg a kormánymű a Subaru Impreza WRX alkatrészei közül került ki.

 
   
   

A Pontiac roadster további sorsáról még nincsenek hírek, de - egyes belső források szerint - ha a detroiti közönségnél megfelelő fogadtatásra lel, nemigen kerülheti el a sorozatgyártást.