Melyik kezedben tartsd a telefont?

Már az elején leszögezném: tisztában vagyok vele, hogy vezetés közben tilos telefonálni. Ahogy minden mást is tilos, ami elvonhatja az ember figyelmét, csak a pókert, az orális szexet és a késsel-villával étkezést a törvényhozók nem emelték ki külön. A telefonálást igen.

Mégis mindenki telefonál.

Mint minden vélemény cikkünknek, ennek is van kommentposztja. Aki már most sértetten be akarja kommentelni, hogy „én nem, soha”, az várjon picit. Nem ez a célja az egésznek, higgadjunk le. Senkit sem akarok megsérteni, csupán szeretnék tisztán látni. Ezért, íme a szavazás, tessék őszintének lenni.

Így nyáron leginkább motorral járok, és ilyenkor eleve magasabb fordulaton pörögnek az érzékszerveim. Magyarul: figyelek, mint az állat, nehogy eltapossanak. Már az autó mozgásából látom, hogy az illető vagy balfék, vagy telefonál, vagy másra figyel. Motorról jobban be is látok a kocsikba, és tényleg sokan telefonálnak. És nem csak az unszimpatikusnak tartott, agresszív majmok, hanem ártatlan könyvelőnők, kismamák, furgonosok, villamosvezetők, buszsofőrök… mindenféle emberek. Még a biciklisek is.

Mi lenne, ha szabad lenne telefonálni?! Mindenki két készüléket tartana a füléhez? Vagy, mivel már betyárvirtusból nem poén, egyszerűen vennének egy kihangosítót?

Mindegy, hagyjuk, ezek a körülmények, majdnem mindenki csinálja.

De miért is? Hát, például azért, mert a Bluetooth egy rakat hulladék. Egyes típusú telefonok nem hajlandók bizonyos autómárkák rádióihoz csatlakozni, vagy finnyás a készülék, és a zenelejátszó (streaming) Bluetooth-funkció esetén nem akar kihangosítani. Vagy csak egyszerűen lemerült a füles. Vagy hajlandó csatlakozni, de mindig kér egy leokézást, és elfelejted (vannak ilyen idióta telefonok). Vagy alapvetően működik, de azért találomra eldobja a kapcsolatot. De az is megesik, hogy egy műszaki antitalentum képtelen a modern hangvezérléses istencsapásával párosítani a telefonját.

Persze, a drótos jamesbond, az tuti. Igen, csakhogy belegabalyodik a váltókarba, a kézifékbe, az övbe, és ha nincs mindig a füledben, ott lóg valahol, és amikor fel kéne venni, nem tudod. Gyorsan kitéped, és beszélsz kézből.

Vagy csak simán lusta vagy foglalkozni az egésszel, egy rendes beépített kihangosító rendszer meg annyiba kerül, mint egy jobb telefon – ennyit kevesen szánnak rá. Mentség van bőven.

És most jön a harmadik szekció, ami kábé olyan, mint tűt osztani a drogosoknak, ha már szúrja magát, csinálja tiszta tűvel-alapon. Mi ugyanis nem a rendőrség vagyunk, hanem a TC. Gondolom, a szavazásból kiderült, hogy a menet közben telefonálás létező probléma.

Két okból is. Az egyik, hogy a telefon kézben tartása elvonja az erőforrásokat az autó vezetésétől, vagyis vezetéstechnikai jellegű, és a mai masszírozós telefonok kezelése ezt tovább bonyolítja. A másik gond már emberi tényező. Tudniillik, akár kézből, akár kihangosítóval beszél az ember, erősen megosztja a figyelmét. Például, amikor még fiatal voltam, hosszasan fűtöttem csajokat telefonon, és azt sem tudtam, közben hogyan értem haza. Léteznek olyan kutatási eredmények, amelyek alapján az egész telefonálósdit be kellene tiltani, kihangosítóstól, mindenestül. Szerintem ez nem fog menni.

Ám, ha már úgy alakult, hogy az ember felveszi a mobilt, érdemes lenne rövidre fogni a dumát. Ezt hívják a kockázat minimalizálásának. Egyrészt, a rendőri fellépés amúgy is pici elvi esélye tovább csökken; továbbá a megdöglés és mások megölésének is mérséklődhet a rizikója. (Az idő nekem is megmutatta, hogy az ember ráér a csajokat hazaérés után fűteni. Sőt, az sms-ben, mailben és a modern, facebookos módszerekkel eljuttatott búgató dumák sokszor hatékonyabbak.)

A beszélgetés rövid idejére ott a dilemma, hogy melyik kezében tartsa az ember a telefont. Az automata váltós kocsiknál egyértelműen a jobb kéz a nyerő, hisz amúgy semmi dolga. Leszámítva, amikor telefonon fűt valaki egy csajt ballal, és közben át-átnyúl a jobbegyre is. De ez extrém példa.

Kézi váltóval már izgalmasabb, mert kétféle szitu adódhat: amikor kell váltani, és amikor nem. Előfordul, hogy egy dugót kettes alapjáraton teljesítesz, ilyenkor a jobb kéz tökéletes, és ha mégis gangolni kell, betámasztod nyakban, váltasz, és beszélsz tovább.

Sokkal veszélyesebb, amikor sokat kell kapcsolgatni. Hogy miért? Mert ilyenkor a bal kézbe kerül a telefon, és a váltások idején el kell engedni a kormányt. Továbbá, nincs szabad kéz az indexeléshez, illetve, csak bénán, jobbal átnyúlva lehetne. Ezért sokan nem indexelnek közben, ráadásnak kacsázva mennek, és sose tudni, hogy miért.

Na ez az, amikor jobb letenni a telefont. Szerintem az indexelés az egyik legfontosabb a gyakorlatban betartandó szabályok közül. Akkor is, ha záróvonalon megfordulásról, tilosban előzésről, egyirányú utcába szemben befordulásról és egyéb, helyszíni főbelövést érdemlő manőverről van szó. Hogy miért? Mert legalább a többi majom tudja, hogy mire számítson és kap esélyt a túlélésre.

Összegezve tehát: amikor az ember nem tud a jobb kezével telefonálni, akkor inkább hagyja abba. Addig is indexeljen, és hasonlók. Ha mégis néha váltani kell, kérjen bocsánatot a beszélgetőtárstól, és kapcsoljon jobb kézzel, majd folytassa a pofázást. Vagy vegyen automatát.

Van azonban itt egy apróság. Ami városban bohóckodásnak tűnik negyvennél-ötvennél és max. egy koccanás a vége, az országúton és autópályán kifejezhetetlenül nagyobb kockázat. A mai, jól hangszigetelt autók hamis biztonságérzetbe ringatnak minket. Ezért kérnék mindenkit, hogy egyáltalán ne tegyen ilyet. Se jobbal, se ballal.

Amikor az ember egy másodperc alatt 30-40 métert megy, egy kormánymozdulat vége az, hogy pörög, mint Buci a Mondeóval. Gondolom, a „tisztázatlan okokból áttért…” kezdetű baleseti beszámolók, érthetetlen fára felcsavarodások egy része a telefonálás számlájára írható, persze az elalvás mellett. Visszatérve a városi közlekedéshez, egy kis kocc ugyan nem számít, de a karosszéria nélküli – úgynevezett puhatestű – közlekedőtársak ettől függetlenül kellemetlenül érezhetik magukat, ha mondjuk áthajtunk rajtuk, miközben épp üzleti ügyekről vagy az időjárásról csacsogunk. Ezt azért ne hagyjuk figyelmen kívül.

Apropó, gondoltam, megnézem a statisztikákat. Nos, ezek szerint ma Magyarországon egyetlen halálos vagy személyi sérüléses balesetet sem okoz a telefonálás. Legalábbis a rendőrség és a KSH ilyen okot nem ad meg a statisztikáiban. Talán azért, mert a statisztikai rendszer még a telefon (a drótos) feltalálása előtt készült. Netán az emberek olyan ügyesen telefonálnak vezetés közben, hogy a haja szála sem görbült senkinek.

Ha netán valaki mégis balesetet okozna telefonálás miatt, rám ne hivatkozzon a bíróság előtt, ha kérhetem. Pláne, ha ballal fogta. De a jobbal fogósok is hagyjanak ki az ügyből. Az, hogy kisebb ökörséget csináltak, nem mentség semmire.