Levorg
A Skandináv folklór – ellentétben a trollokkal – meglehetősen ritkán tesz említést a levorgokról. Nem azért, mert nem tűntek volna fel már az i. sz. 2. században a norvég mondakörben, hanem azért, mert aránylag rövid időn belül (alig 100 – 150 év alatt) szinte teljesen kiszorították őket a mondákból a trollok, melyek mégis csak elfogadhatóbbnak bizonyultak az északi népek számára, mint a levorgok.
A mondák alapján a levorgok amolyan magashegyi trollok. Mélynövésűek és mivel meglehetősen primitív élőlények, így az ágyékkötőn kívül képtelenek bármilyen más ruhadarab elkészítésére, ezért inkább vaskos háj- és zsírréteget növesztenek a hideg ellen. Remekül eligazodnak a hóban, Ármann Jakobsson szerint a levorg-lábnyomok világosan mutatják a lény jelentős testtömegét és utalnak magányos életmódjára (többek között ebben is különböznek a kis családokban élő trolloktól).
Ennek a magashegyi levegő, a repedezett, kifejezetten ronda bőr és maga a levorg visszataszító, rondának mondott külseje és a belőle áradó intenzív öregember- és rothadó hús szag az oka. Ezért párzani is csak sötétben, hátulról képes, ekkor a hím levorg a némiképp kisebb nőstény levorginát kőbunkójával leütve tesz eleget a reprodukciós folyamat jelentette kihívásnak.
A levorgok táplálkozási szokásairól csak homályos elképzeléseink vannak, tekintettel éjszakai életmódjukra. Az óskandináv mondák szerint olykor lemerészkednek a völgyekbe, ahol nem ritkán a bentaygákkal hordába verődve vadásszák le az őshonos kadjarokat. Levorggal való találkozás esetén mindenképpen javasolt azonnal befogni az orrunkat és kerülni a szemkontaktust, így nem tűnik fel, hogy valójában milyen ősi fajjal van dolgunk, amely már csak nyomokban tartalmazza felmenőinek eleganciáját.
Persze mindez nem igaz, de akár az is lehetne, hiszen az utóbbi időkben egészen elképesztő mértékben repedt szét az autóipari Hülyenév-zsák. Kezdődött a bugyuta LaFerrarival, aztán a Bentley rátett egy lapáttal a Bentaygával, amely a Kanári-szigetek festői Roque Bentayga-járól kapta a nevét, emlékezetetve W.O. Bentley-re, a márka alapítójára. Aztán a láncot igazán az egészen elképesztően hülyén hangzó Levorgnál dobta le az agyam. Levorg? Ezt mégis hogy? Mi a tököm az a Levorg? Egy mítikus, skandináv élőlény? Tengeri szörny? Szárnyas kelgyó? Levorg. Ízlelgessék egy kicsit és képzeljék el azt a (mondjuk) német vásárlót, aki betéved egy Subaru-szalonba és Ich will einen Levorg kaufen!- felkiáltással okoz röhögőgörcsöt azonnal minden dolgozónak.
Ritka hülye név, pláne, hogy tudjuk, a Levorg valójában a LEgacy, reVOlution, touRinG szavakból jött össze. Nem tudom, mennyire gondolja még komolyan a Fuji Heavy Industries az autógyártást, de nemzetközi jelenlétük valahogy olyan holtpontra jutott az utóbbi 6-8 évben, hogy már tényleg nem tudnak mivel embert csalni gigantikus genfi standjukhoz, mint két gitározó japán sráccal.
A formatervvel látszólag már nem törődnek, hiszen a GD-GG Imprezát követő ötajtós borzalom láttán a sikítófrász keringette az ős-Subarus közösséget, ennek körbeműanyagozott, megemelt változata lett az XV., aztán ott a BRZ, ami egy Toyota vagy a Forester, amely egy olcsónak tűnő drága autó. A Legacy pedig talán a legrégebben tupírozott termék a földön. Minden bizonnyal pont annyit változtattak rajta az egyes generációk alatt, hogy hitelt érdemlően új autóként állítsák be, pedig a valóság az, hogy erre a Levorgra (jaj) ránézve is ugyanazt a Legacy kombit látjuk, mint 1998-ban. És ez baj, mert komikusan avíttasnak hat kívül-belül a krómozott műanyaggyűrűs tekerőivel, a kilencvenes éveket idéző beltéri ergonómiával és struktúrával, a borzalmasan oda nem illő púppal a géptetőn, és a sok csicsás, vakítóan krómozott műanyag elemmel az orrán. Egyelőre 1,6 illetve kétliteres turbómotorral (170-300 lóerő), CVT váltóval és összkerékhajtással.
Mintha az Impreza-fiaskó után nem mernének hozzányúlni a Legacy formájához. Mintha nem is tudom, miben bízva megfeneklettek volna a tíz évvel ezelőtti világban. Nem volt nehéz párhuzamot vonni a Mitsubishivel, amely jelenleg ott tart, hogy a Lada volt formatervezőjét kellett elcsábítaniuk magukhoz.
És gyárthatják ők a világ legjobb minőségű autóit (azért itt is rezeg a léc az utóbbi években), csinálhatnak bőszen tüsszögő WRX STi-t és még csodálatosabb EVO-t, de a helyzet sajnos az, hogy ez már egy pár éve egyáltalán nem elég. Haladni kell a korral. Jó forma kell és menő beltér, kapcsolt appok, színes-szagos, érintőképernyős és puha anyagos világ, különben oda jutnak, ahová jutottak: a Subaru és a Mitsubishi is szépen-lassan eltűnik Európából. Ha csak össze nem kapják magukat.
És ezen a hülye nevű Levorg nem fog segíteni. Kár.
Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!
