Kössük pszichológiai vizsgálathoz a jogosítványszerzést!

Azt, hogy mennyire óriási a felelősséget veszünk a kezünkbe, amikor a volán mögé ülünk, többször is bemutattuk már a Totalcaron. A Herpy rendel című sorozatunkban, illetve a Parkoló Parádé: Ezért történnek tragédiák az utakon című Mesterkurzusában ti is megtapasztalhattátok, hogy a kinek megélhetési, másnak tanulási, esetleg puszta szórakozási lehetőséget biztosító autó milyen potenciális gyilkológéppé válik egy-egy baleset során.

Amikor napi hír a büntetőfékezés, a bringást megverő, leszorítva előző autós, a leálló- vagy buszsávozó deviáns idiótáról készült dashcamfelvétel, akkor miért nem gondolkozunk el azon, hogy a jogosítvány megszerzését valamilyen pszichológiai teszt, vagy akár részletesebb szakvéleményhez kössük? Vagy, ha a jogosítvány megszerzéséhez nem szükséges, akkor a fegyvertartáshoz miért kötelező a pszichológiai alkalmassági vizsgálat? Nem igazán látom a következetességet, ugyanis embert ölni nagyjából ugyanolyan könnyen lehet mindkettővel...

Létezik egyáltalán olyan ország, ahol kell valamilyen pszichológiai teszt a gépjárművezetői engedélyhez?

Az EU-ban egyedül Hollandiában van nyomokban hasonló, ott is csak a 75 év fölöttieknek, a C, D, E kategóriát megszerzőknek, és bizonyos esetben a külföldről beköltözőknek kell részt venniük egy alkalmassági vizsgálaton (Verklaring van Geschiktheid, vagy VvG). A VvG nem csak a fizikai, de a mentális alkalmasságot is vizsgálja. Sajnos erről nem találtam elég infót, hogy pontosan mit takar, az viszont tény, hogy jogosítványszerzésnél például a különböző koncentrációs zavarral, autizmussal vagy szorongással küzdő tanoncok fordulhatnak direkt ilyen tanulókra szakosodott oktatókhoz (faalangstexamen).

Európán kívül egyedül Brazíliában foglalkoztak komolyan vehetően a jogosítványszerzés mentális oldalával. A dél-amerikai országban minden jogosítványszerző számára kötelező egy pszichológiai teszt teljesítése is. Kutakodásom során még két kevésbé komolyan vehető példával találkoztam. Az indonéziai Jakartában 2018 óta az új gépjárművezetőknek egy 24, míg a jogosítványukat meghosszabítóknak egy 18 kérdésből álló pszichológiai tesztet kell kitölteniük. Iránban már-már ideológiai alapon kötelezhetnek pszichológiai vizsgálatra: a helyi hírügynökség (IRNA) szerint akár az is elég lehet a hatóságoknak, ha tetoválásod van, ez ugyanis a „nyugati kultúra invázióját” és „pszichés rendellenességet” jelezheti.

Néha Magyarországon is van pszichológiai teszt

Akinek vették már el a jogosítványát az összegyűlt büntetőpontok, vagy ittas vezetés miatt, az biztosan találkozott már a Közlekedési Alkalmassági Utánképzéssel (KAU). A 139/1991. (X. 29.) Korm. rendelet szerint a szabálysértéseknek megfelelő utánképzési programon (hétféle van) kell részt vennie annak, aki az eltiltás lejárta után vissza szeretné szerezni a jogosítványát. A legtöbb program csoportos terápiás beszélgetésekből áll, de az egyik például gyakorlati vezetéseket jelent, ahol az oktató „a rossz beállításokat, szokásokat építi le”.

Azt valószínűleg kevesen tudják ma Magyarországon, hogy KAU-ra önként is lehet jelentkezni. Ha valaki úgy érzi, hogy vészesen sok büntetőpontja gyűlt össze, egy ilyen pár órás foglalkozással 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal csökkentheti a számukat. Ez EU-ban elég elterjedt egyébként ez a gyakorlat, Németországban például orvosi-pszichológiai értékelésnek (Medizinisch-Psychologische Untersuchung, vagy MPU), gúnynevén Idiotentestnek hívják, aminek a fordítását az olvasóra bíznám. A németeknél évi 100 ezer ilyen tesztet végeznek és a résztvevők fele elbukik az első próbálkozás során.

Magyarországon ugyan nem minden esetben kötelező a nehézvasak (C, D, E stb. kategóriák) vezetéséhez pályaalkalmassági vizsgálat (PÁV), de ha valaki a szakmában szeretne dolgozni, szinte 100%, hogy a munkáltató kérni fogja. A PÁV egy reflexeket, térlátást és monotonitástűrő-képességet vizsgáló gépi tesztből, orvosi vizsgálatokból és egy igen részletes, pszichológiai interjúból áll, ahol az interjúztató pszichológus szakember felelőssége eldönteni, hogy a leendő gépjárművezető alkalmas-e a választott szakmája betöltésére.

A PÁV gyakorlati részét anno én is kipróbáltam, amikor a BKV buszsofőr-képzéséről írtam cikket – ide kattintva olvashatsz részletesebben róla. Véleményem szerint a PÁV-val lényegében kész a módszertan, csak alkalmazni kéne a nem hivatásszerű gépjárművezetők esetében is, és már meg is volnánk.

Mi szól a pszichológiai teszt ellen?

Több, mint valószínű, hogy a PÁV jelenleg nincs arra van felkészülve, hogy évi 100 ezer jogosítványszerző ráömöljön a rendszerre - valószínűleg a megfelelően specializálódott pszichológusok felkutatása is komoly feladat lenne. Nézőpont kérdése, de a BKV-nál a sofőrképzésen azt is elmondták nekem, hogy a PÁV-on és a hozzá tartozó egészségügyi, pszichológiai vizsgálatokon a jelentkezők 10%-a el szokott hasalni, ami nem tűnik olyan brutális számnak, mint a német MPU 50%-os értéke, de ne felejtsük el, hogy buszsofőrnek javarészt szakmájuk iránt elhivatott emberek jelentkeznek.

Ja, hogy akkor valószínűleg nem autóznánk annyian? Micsoda, hogy akkor összedőlne a gazdaság? Vagy nem bírná el a tömegközlekedés a terhelést? Az ugye meg van, hogy 2019-ben kétszer annyi (~4,4 millió) gépjármű volt forgalomban Magyarországon, mint 1990-ben, ellenben a lakosságszám nemhogy kétszeresére nem nőtt, de csökkent hatszázezerrel. Szerintem valójában senkinek nem fájna, ha kicsit kevesebben autóznánk, illetve az utakon jóval kevesebb lenne az Idiote.