Az már megvolt, miért jobb a motor, mint az autó. Budapest belvárosában én még tovább merészkedtem. Nem elég, hogy nem kell a dugóban izzadnom, de az edzőteremben sem. Bringázok. Már amikor hagynak.
*54. § *(1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.
Mint sokan Budapesten én is egy egyirányú utca-rengetegben lakom, így onnan kell elindulnom és oda is térek vissza előbb-utóbb. Számomra is érthetetlen módon, a szélességem, sőt a hosszúságom is állandó érték marad menetiránnyal szemben tekerve is. Mégis, ha az autókkal együtt haladok, szó nélkül megelőznek. Ugyanott, azonos fény- és útviszonyok közepette a szembejövő kerékpáros szinte megoldhatatlan feladat és a mindkét fél számára sikeres végrehajtás esélye a szembe haladó gépjármű méreteivel egyenesen arányos.
Jön a kisteherautó, összemosolygunk, én örülök, hogy nem öl meg, ő örül, hogy rámosolyogtam, mindenki boldog, elsuhanunk egymás mellett. Jön a kisautó, látom az imbolygást, lassítok, lelapulok amennyire csak lehet, már egy egész MAN is elférne, de hiába, indokolatlan mértékben lehúzódik és a padkán szétnyírja az abroncsát, vagy ami van a kerekén.
Vagy mintha ott sem lennék és nekem kell félrerepülnöm, bele egy járókelőbe. A végén vagy a gumikárosult, vagy a pár pillanattal korábban még fehérnadrágos gyalogos hisztériázik nekem kártérítésről. Pedig egyszerű a megoldás, mert a bukósisakos, sportosabb kinézetű bringások nagyon pontosan tudják hol fognak elférni és kilengéseket nem mutatva ott át is mennek, elég csak tartani mellettük stabilan az irányt, vagy ha ez nem megy, akkor a legegyszerűbb megállni, garantált a köszönet. Aki meg nem tud mellettem elhaladni, tehát uralni az autóját minek siet? Hogy lehet jogsija? Miért nem jár busszal?
Kari az autós, beleszól
Na álljunk már meg egy szóra. Mi az, hogy én mint autós ismerjem fel a bringás képességeit? Azért mert sisak van rajta, már Tour de France-győztesnek képzeljem? Hát először is, aki a Tescóban vásárolja a bringás cuccait - még sisakot is kapni ám -, azt hagy ne tartsam már ügyes, jól képzett, gyakorlott bringásnak, főleg ne egy szabályosan, autóúton haladó autóból, aki ráadásul a menetiránnyal szemben halad az egyirányú utcában. Az autóknak kijelölt úttesten.
A bringát inkább vigye a bringaútra, ha ilyet nem talál, akkor költözzön oda ahol van, vagy tolja odáig a járdán. Én sem megyek az autómmal a bringaúton, ha nem találok úttestet. Az meg, hogy a városban közlekedő bringásokat sportosnak nevezzük, külön röhejes. Ahogy a műtősmaszkban kerékpározók is.
A parkoló és araszoló autók között található, az egész várost garantáltan behálózó önjelölt kerékpárúton haladva a kivágódó ajtók veszélyeztetik a fogaim épségét. Minden helyzetben, pozícióban és útszakaszon ajtókat nyitnak az arcomba és meg vannak lepődve amikor egy nagydarab, izzadt csaj zuhan be és káromkodva veri magát. Mi van akkor, ha csúnya hummeres bácsi vagyok, elviszem az ajtót, és nemhogy nem adom vissza, de még egy szép sallert is kiosztok helyette? Kiszállás előtt belenézni a visszapillantóba az autós érdeke is, a legfeljebb fújtató bringás valóban nem hallható, de pont annyira látszik, mint bármi más, főleg, hogy önvédelemből piros és narancs cuccokban nyomják.
A legszánalmasabb az Andrássy út. Pár száz méteren nem kellene osztozkodni senkivel, de az autósokkal mégis muszáj. A két macskaköves buszmegálló már alapból kikényszerít a forgalomba a Ferrarit kihúzató győzikék közé, aki persze leugat, hogy miért nem megyek a kerékpárúton, de mindegy, mert úgyis beparkolnak a kerékpárútra még legalább ketten-hárman, lehetőség szerint egyenletesen elosztva. Az Oktogonnál a bank előtt egyszerre mindig legalább három autó villog, hogy ott rohadnának meg. Megtörtént már az is, hogy végre belendültem, hőőő, szabad a pálya, égethetek egy kis zsírt, erre kivágja rám egy idióta az ajtót, vagy a kerékpárúton állnak a gyalogosok, tömör falat alkotva.
Egyszer egy rendőrautó várakozott kényelmesen előttem, gondoltam bekopogok. Kedvesen elmeséltem neki mit csinál. "Nekem lehet" Na ez az, mindenkinek lehet, de nekem meg akkor lehet kulccsal, csavarhúzóval, kutyaszarral alkotni az utamba állókon? Persze, hogy nem, így inkább bekanyarodok a párhuzamos utcákba, de ott meg a fenti egyirányú problémakörrel kell szembesülnöm, ráadásul azon a környéken tényleg nem fér el autós-bringás egymás mellett, sőt a járdán még a kerékpár - és a babakocsi, kerekesszék - sem a parkoló autók miatt, akik hagynak egy falhoz lapulásnyi helyet a soványabb gyalogosoknak. A gyalogosokkal megosztott kerékpárutakon pedig a lézengő és öntudatos járókelők pofáznak vissza, ha finoman csengetni merek egyet.
Ismerőseim nagy része a fenti szívások miatt nem ül át kerékpárra,
pedig szeretne, csak fél, hogy mire kinőnek a szükséges reflexei, több
sebből fog vérezni. Így ők is a sort szaporítják és a parkolóhelyeket
keresik és foglalják. Én pedig még a nehézségek ellenére is mosolyogva,
a többi elmeháborodott bringással összekacsintva már
vissza is érek a dolgomról, amikor kocsival még csak a parkolót
keresném, és az egész egy fillérembe se kerül.
Egészen addig, amíg légzsák nélkül lelassítva ki nem töröm a
nyakam egy ajtón.
Ismét Kari
Amellett, hogy a fenti dolgok, tényleg az együttélés toleranciájának teljes hiányát jelentik, és szerintem szélmalomharc a küzdelem ez ellen, egy dolgot azért meg kéne érteni a birngásoknak. Egyelőre ők a megtűrt kívülállók az utcai közlekedésben. Az úttest az autóké, a járda a gyalogosoké, a kerékpárút a bringásoké. Amíg a bringájuk hajtásához semmiféle képzettség, vizsga nem szükséges, addig fogadják el, hogy bringaút hiányában ott mehetnek, ahol épp helyet kapnak vagy találnak maguknak. Az arrogáns jogegyenlőség-követelés - ami egyébként is érthetetlen - helyett el kéne fogadni, hogy ma itt, így lehet bringázni. És ha nekiállnak autókat kulcsozni, meg óbégatni az autósokra, akkor csak a saját helyzetükön ronthatnak. Bicikliút nem ettől lesz több, viszont a hummeresek tényleg lecsapják őket.