Injektor javítása

2007.09.26. 14:53

A mai, korszerű rendszereket a sokféleség jellemzi. A motorháztető alá nézve egyértelművé válik, hogy az adott típust hengerenkénti vagy központi befecskendező rendszerrel látták el.

Bármelyik szakaszosan ismétlődő rendszer legyen is autónkba építve, legfontosabb eleme a vezérlő egység. (Németül: Steuergerat; angol rövidítése: ECU; a magyar általános szakmai és autópiaci szóhasználatban nemes egyszerűséggel csak komputer.) Az autógyártók ma már motormenedzsment rendszereket építenek be, melyek jellemzője, hogy a keverék-összetétel és a gyújtás vezérlésének elektronikáját közös házba integrálták. Ezek gyártónként más-más fantázianevet kaptak, így a Saab a Trionic, Bosch a Motronic, a Ford az EEC, az Opel a Multec névvel ruházta fel gyártmányait.  

Ha meghibásodik az elektronika, sokszor csak az egész doboz cseréje a járható út. Ez horror összeg is lehet. Van olyan vezérlőegység, amit százezer forint körüli áron meg lehet kapni, de főleg a japán típusok nagyon drágák, nem ritka a 4-500000 Ft-os nagyságrend. Persze egyes hírhedt típusoknál a hosszú élettartam az elektronikára sem jellemző. Például az Opel Kadett Multec rendszerével eszelősen sok elektronikus vezérlőegység meghibásodás adódik.
 
A központi befecskendező rendszereket általában kisebb lökettérfogatú motoroknál alkalmazzák, ámbár egyes - főleg amerikai - gyártók felhasználják 3 liter körüli motoroknál is. Előállítási költsége alacsonyabb, alapesetben egy befecskendező mágnesszelep kerül beépítésre, amely a fojtószelep elé porlaszt. Üzemi nyomása általában 0,8-1,2 bar. Nem túl szerencsés, hogy a keverék nem homogén, és hogy a szélső hengerek - a karburátoros megoldáshoz hasonlóan - némileg szegényebb keverékkel kell hogy beérjék.

Mivel az elektronika nem tartalmaz forgó-mozgó alkatrészeket, az élettartama gyakorlatilag nagyon hosszú. Természetesen bizonyos játékszabályok betartása mellett. Ha bikázzák, vagy ha az autót nem lekötött akkumulátorral hegesztik, tönkreteheti a legmegbízhatóbb elektronikát is.

Jó ha tudjuk 
A motorvezérlő elektronika épségének megőrzése érdekében néhány szabályt be kell tartani:
- Az akkumulátor saruk legyenek jól rögzítettek.
- Járó motornál soha ne lazítsuk meg az akkumulátor sarukat.
- Az akkumulátor polaritását soha ne cseréljük fel.
- Villamos ívhegesztés előtt az elektronikát távolítsuk el a kocsiból.
- Bekapcsolt gyújtásnál az elektronika csatlakozóját ne húzzuk le, ez vonatkozik a jeladókra is.
- A gyújtást ne vizsgáljuk "szikraugratással".
- Lehetőleg kerüljük a motor bikázását, főleg erősen lemerült akkumulátor esetén.
 
Az injektorrendszer utolsó állomása az üzemanyagporlasztó fúvóka. Ez a befecskendező szelep megbonthatatlan egység. Elszennyeződés esetén lehet ugyan tisztítani, de sokszor igazi megoldást csak csere eredményezhet. A meghibásodás gyakorisága függ az injektor típusától. A régebbi folyamatos befecskendezéseknél (K ill. KE Jetronic) a szelepek meghibásodása sokkal gyakoribb. Ilyenkor nem jó a sugárkép, vagy bepisil a szelep. A szakaszos működésű Bosch szelepet viszont alig kell cserélni.
   
Legtöbbször az elhasználódás, a szennyeződések vagy a szakszerűtlen beavatkozások miatt megy tönkre. Az injektor élettartama gyakorlatilag igen hosszú, azok a részek, amelyekben mechanikus elemek nincsenek, jó esetben az autó élettartamát is meghaladják. Például a benzinbe került szennyeződés az üzemanyag szivattyút és a befecskendező szelepeket is könnyedén tönkreteheti. A szervizben volt egy Opel, aminek valahogy homok került a benzintartályába, ami szinte az egész rendszert hazavágta. A természetes elhasználódást sem szabad szem elöl tévesztenünk. Érdekes dolog, hogy sok esetben az alulméretezett alkatrészek okozzák a problémát, nem egy esetben a gyengébb minőségű szivattyú motor a ludas.
 
Az injektor-elektronika felügyelete, bevizsgálása bonyolult technikai hátteret igényel. Míg a régebbi, folyamatos működésű rendszerek (K- Jetronik) néhány műszerrel ellenőrizhetők, addig a korszerű, szakaszosan működő rendszerek bevizsgálását célszerszámok és számítógépes adatbázis nélkül lehetetlen elvégezni. Egy rövid bemutatón tátott szájjal figyeltem a számítógépes adatbázisból motorszám alapján előcsalogatott adathalmazt, és a profi bekötési ábrákat.
   
Érden a hazánkban népszerű típusok mindegyikéhez rendelkeznek célszerszámokkal. A Volkswagen és az Európai GM csoport autóinak javítása az elsődleges profil, de japán és koreai típusok szervizelése sem okoz gondot. Egyes amerikai típusokat a szerelési dokumentációk hiányában nem vállalják.
 
A gázelemzést követően a legvalószínűbb hibaokok vizsgálatával folytatják a munkát. A korszerűbb konstrukcióknál a hibakód kiolvasásra is van lehetőség. Bár ennek a jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Például előfordulhat hogy a motor hűtőfolyadéka 98°C-os, de a vízhőmérséklet érzékelő meghibásodása miatt csupán 14°C-nak megfelelő jel kerül a komputerbe. Mivel ez a 14°C érték normális működés során előfordulhat, így a vízhőmérséklet érzékelő hibája nem kerül be a hibatárolóba. Ezért nagy hangsúlyt fektetnek a szisztematikus vizsgálatra. Sokszor lépésről lépésre kell kutatni a hiba okát. Az üzemanyagrendszer vizsgálatakor feltétlen mérni kell a tápszivattyú szállítását, az üzemi nyomást, az üzemanyag-szivattyú reléhibátlan működését.

Az autómárkákat általánosítani nem lehet, de érdekes, hogy meghibásodás szempontjából egyazon típus egyes egyedei között is nagy a különbség, a használati módtól, a szervizelés gondosságától függően.

Az injektoros rendszerek fejlődése, a szervizháttér folyamatos fejlesztését is megkívánja. A korszerű befecskendező rendszereket már nem lehet kalapáccsal és villáskulccsal javítani. A tudatlan belepiszkálgatás az egész rendszer halálához vezethet.

Ha beteg jármű érkezik a szervizbe, az első legfontosabb lépés a próbaút, melynek tapasztalatai alapján döntik el a vizsgálat további menetét. A diagnosztika következő lépése a kipufogógázok összetételének vizsgálata. A gyújtás kimaradáskor például az elégetlen szénhidrogének jelenléte nagyságrenddel megnő. Ez egy korrekt gázelemzővel azonnal kimutatható.

A szerviz réme az időszakos hiba, amikor az ügyfél által panaszolt jelenség órákig tartó vizsgálat alatt sem mutatható ki. Az ügyfél átveszi a kocsit, néhány órás-napos-hetes kifogástalan üzem után a hiba ismét jelentkezik, de mire a szervizbe ér, ismét hibátlan. Előfordul, hogy a legkorszerűbb műszerpark, több évtizedes rutin ellenére sem lehet egyértelműen rámutatni a hibás alkatrészre.