Látogatóban Művész Zolinál

Elkészült a nagy mű, ki is mentem Csömörre Művész Zolihoz. Utólag visszatekintve idióta szakbarbár vagyok, hogy csak a garázsban kezdtem fényképezni, és kihagytam a két, különlegesen mókás házőrző kutyát. Legközelebb jobban résen leszek, elvégre ott volt Rembrandt bullmasztiffja, vagy a neves brit festő, Sir Ewdin Landseer, akiről még kutyafajtát is elneveztek (egy újfundlandi-színváltozatot), tehát a művészek kutyái sose érdektelenek.

Zolinak van dramaturgiai érzéke. Először hagyja az embert nézelődni a garázsban.

 -Hű, de szép Mátra tank – mondom némi elemi veteránmotoros szakértelmet mímelve. Ja, így Zoli, aki most épp ezen dolgozik, aztán látok még két ugyanilyen tankot a földön, hát igen, három barátja épít egyszerre három Mátra motort. Akkor jó.

-És mi ez a felirat? – kérdem a szép színösszeállítású Urbachra mutatva. És ezért sem szabad elemi veteránmotoros szakértelmet mímelni, mert akkor a Művész Zolik megdöbbennek.

-Urbach? Nem tudod?! Urbach László, az egyik leghíresebb magyar motortervező. Ő tervezte a Mátrát.

Na ja, utóbbi az egyetlen, amit az előzmények tudatában már sejtettem.

A világháborús NSU motort meg se nézem, hiszen a fő helyen Zoli legfontosabb saját prodzsektje, egy harmincas évekbeli Harley Davidson, amit csavarra szétszedéstől restaurál gyári állapotúra. Egy nagy HD könyv is épp ott van szétnyitva, ahol a korabeli modellek fényezését lehet megnézni, nyilván ez a legkönnyebb egy Művész Zolinak: a fényezés. Nekem az a változat tetszik, ami a következő évi, de Zoli hamar meggyőz, hogy az övére illő art deco sas se piskóta.

Ilyen Harley persze elsősorban Lehotka Gábornak vagy Michelle Wildnak való, akik az orgonálás vagy a gruppenszex követelményeinek megfelelően rutinosan multitaszkolnak, és legalább háromfelé filgyelnek egyszerre. Itt egy pénisz, ott egy sor billentyű, pedál, csappantyú, hopp, még két pénisz, és a megvilágításra is figyelj, meg a hajad se takarja ki a negyedik péniszt, nagyjából ilyen lehet motorozni egy jó hetvenéves Harleyval.

Jobb kéz, gáz, bal kéz, előgyújtás, a váltókar bal kézről, neutral, high illetve low fokozattal, kuplung bal lábnál. Szerencse, hogy a Mátrának köszönhetően Zoli hamar felmérte, veteránmotorszűz vagyok, úgyhogy mutat egy érdekességet, a szivatót. A szivató egy Freud-korabeli hüvelyöblítő készségre emlékeztet, a tankból kell kihúzni. De nem a keverési arányt változtatjuk meg, egyszerűen kiszippantunk egy kis benzint a tankból, és a blokkba fecskendezzük, ha jól értettem, mert a blokk még nincs bent.

Az olajat meg valami külön kézi pumpával kell a forgattyúsházba dolgozni. Zoli azt mondta, szól, ha kész lesz, akkor majd természetesen bemutatjuk ezt a borzalmat. Olvasóink megnyugtatására: igen, Zolinak egy normális motorja is van, természetesen ezzel csak akkor fog motorozni, ha úgy érzi, nagyon jó napja van.

Ja, igen, majd' elfelejtettem: elhoztam a VMax átfestett alkatrészeit. Zoli egy állat: a tankdeklit úgy megcsinálta, hogy azóta se térek magamhoz. A hétvégén remélem lesz időm felszerelni. Aztán kiveszem az akksit és rárakom a töltőre. És amikor bejön az első 12 fok, megyek egy óvatos kört.