Az útiköltség csökkentés alternatívája

Amióta kiköltöztem Budapestről, azon gondolkodom, hogy lehetne megoldani a tömegközlekedést saját erőből. Vagyis ne négy ember négy autóval utazzon ki-be nap mint nap ugyanazon az útvonalon, amikor beférnének egy autóba is.  Bevallom, én sem szívesen mondok le a kényelemről, nem vágyom a buszozásra, vonatozásra, viszont azzal nem lenne bajom, hogy befogadjam a kocsiba a szomszédot.

A reggeli ingázók szinte mindig egyedül utaznak

Ahogy most divatos, a takarékosság mellett a környezetvédelmet is emlegetem. Amikor a VW is az észszerű vezetésre szólít, rendes szervezéssel meg lehetne spórolni a a szomszédok autóinak károsanyag-kibocsátását is. Persze a költségek megosztása sem alábecsülendő, illetve ma még talán az az elsődleges.

A közös utazás megszervezése viszont nem egyszerű dolog. Én régebben sokat autóztam vidékre, miközben folyamatosan kapacitáltam ismerőseimet, jöjjön velem, aki éppen ráér, mert nem szerettem egyedül utazni. Persze a stopposokat is felvettem rendszeresen. Volt, hogy a mikrobuszban egy katonai szakasz szorongott, és csendesen tűrték az Allien Sex Fiend muzsikáját.

Ma már sokan óckodnak a stopposoktól, nem is igen divat, csak a Diáksziget és a Művészetek völgye idején jellemző. Az olcsóbb utazásra viszont mindig lenne igény, és erre találtam megoldást az www.oszkar.com honlapon.

Az Oszkár adoptálta a telekocsit. A Petőfi rádió csúcsforgalom adásából emlékszem a szolgáltatásra, amit mára két BME hallgató Gyürüs Máté és Prácser Attila internetes változatban tökélyre fejlesztett.  A nem túl szerencsés név az Online Személyfuvar-közvetítő Rendszer betűszava. A telekocsi a múltat idézi - Köfém, Áfor, Merkur, Afit... Oszkár. Illik a képbe.

Eddig még nem volt ilyen összeszedett oldal itthon. Külföldi viszonylatban a német www.mitfahrgelegenheit.de és a www.drive2day.de lehet ismerős az erre fogékonyaknak.

Ezeket másolni viszont nem szerencsés, mert fő hátrányuk, hogy a személyes adatok védelme nem megoldott, azaz regisztráció nélkül hozzá lehet férni e-mail címekhez, telefonszámhoz.

A hazai módszer egyszerű. Ha utazni szeretnék, regisztrálok,  megjelölöm, hogy honnan hová mennék, ha sofőr vagyok, ugyanez a helyzet. A rendszer pedig értesít, ha összefutnak a szálak. Van egy bizonyos tűrés is. Például, ha Biatorbágy - Pécs útvonalra keresek utast, akkor fel fogja ajánlani a Páty - Pécsi,  illetve Biatorbágy - Szekszárdi utasokat is.

A regisztrációnál meg kell jelölni az összeget, hogy mennyivel szállnánk be az útiköltségbe, illetve hogy mennyit várunk az utastól. A sofőröket és az utasokat az e-bay-es módszerhez hasonlóan értékelni lehet, csak nem csillagokkal, hanem szöveges üzenetekkel. Így lekáderezhetjük azt, akivel esetleg összekötnénk utunkat.

Eredetileg egy Tudományos Diákköri Konferencia pályázat győztese volt a rendszer, de annyira beindult, hogy a készítők is meglepődtek. Most fél éves működése alatt kb. 300 utat regisztráltak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a valós utak száma 1000 felett van és több mint 10 000 helyet hirdettek már meg autósok.

Az oldalt a közeljövőben úgy alakítják át, hogy mobiltelefonon és PDA-n is olvasható legyen. Esetleg a pályaudvarra menet rá tudunk nézni, nincs-e olcsóbb megoldás az utazásra.

Persze ez a módszer némi kényelmetlenséggel jár mind az utas, mind a sofőr részéről, de szerintem megéri. Ma már kevesebbet járkálok. Ha hosszabb útra indulok, akkor vagy motorral megyek, vagy ikrek ülnek a hátsó ülésen, de ha tíz évvel ezelőtt lett volna hasonló, örültem volna neki nagyon.

Nemcsak gazdaságos, hanem a károsanyag-kibocsátás csökkentésének a legdrasztikusabb módja. Az adalékanyagok elmehetnek a fenébe.