Megismertük az összes újdonságot. Ott voltunk a nemzetközi szakvásárokon Kölnben és Milánóban, postánkba naponta érkeznek sajtóanyagok. Az egyik tíz százalékkal könnyebb, a másik hússzal erősebb. Könnyűfém szorul a karbonhoz, mérnöki szorgalom csiholja évről évre jobbá a motorokat. Minél több benne a tökély, annál kevesebb a lélek, hisz az emberé csak az lehet, ami tökéletlenségében válik szerethetővé.
A Kawasaki versenyfestéséről Eddie Lawson jut eszembe
Nemcsak gépet akarok, hanem társat, valamit, ami hozzám hasonló, gyengeségeket és erényeket párhuzamba állító teremtményt; olyat, amit ember tervezett embernek. Ne az Enter lenyomása után futó algoritmus és egyenletsor dobjon ki eredményt, hanem a zsenialitásba beleroppanó mérnökök álmatlan éjszakája végén legyen ott az angyali simogatás – a megoldás, a motor maga.
Napokon át bámultam standokat, a hoszteszek eget és földet összekötő combjai mögé rejtett újdonságokat. Mégis csak visszafelé tudok pislogni, a múlt atomjait serkenteném magfúzióra, hogy robbanva ismételje önmagát a történelem. Több mint ezer kép, cikk és hírek a Totalbike-on: a végén maradt ez a néhány fotó, a többi gyorsan elkopó újdonságot lelkiismeretfurdalás nélkül töröltem a gépről, nyoma sem maradt a *.JPG és *.NEF képfájloknak. Ennyi maradt a merevlemezen, ennyi maradt másfél hónap után a saját memóriámban – kit érdekelnek a 2009-es motorok, ha itt vannak ezek?
Terepezni nem egyszerű, hát még oldalkocsival
Az oldalkocsis endurónak átépített Steenbock BMW a német bajnokság egyik legjobbja volt a hatvanas évek elején. Ha a dombok közötti sárdagasztást férfiasnak tartjuk, akkor a dögnehéz, 64 lóerős géppel fogatban billegés maga a maszkulin céltalanság, durrogó gépipari recska.
A BMW-k nem hoznak lázba, de ez a garázsom dísze lenne
Az országúti R90 sem kevésbé elvetemült. Igaz, a BMW-k szériaállapotukban sosem voltak túl izgalmasak, de egy kis fejidom és versenycsík minden öreg szörnnyel varázslatot tesz. Emlékszem, mikor megláttam Kölnben: azt hittem, sima Earles-villa. Amint a prospektusokkal és hiénaajándékokkal feldíszített sajtósok odébbtappogtak, megláttam, mi ez: hagyományos teleszkóppár, mögötte csuklós merevítő és felette a kilencvenes évek ajándéka, kormányra szerelt rezgéscsillapító.
Ki merne ilyet építeni Magyarországon?
Na és az épített motorok? Érdekel még valakit a sok csicsa custom meg Orange Country Kókler giccse? Már rég az európaiak viszik a prímet - nyers döbbenet és kihagyó szívdobbanás egy-egy gép után. Bugyikék vázú, nyújtott lengővillás sportmotor virágmintával? Beteg, nem kicsit, mégis gyönyörű, mint egy délutáni LSD-vízió.
Egyoldalas, egy tömbből mart első felfüggesztés
A „púpos tankos” GSX-R a streetfighterek kedvence, ez azonban valami más. Csendben összeborult a traktor szépsége a gőzmozdony finomságával, abból lett ez a matt szürke, félvilági motor. Génjeiben ott az örök élet és a steampunk skizója; nem tudtam róla levenni a szemem.
A hajtást a túloldalra tették át
Japán youngtimerek? Ezeket nálunk nem is olyan rég majd' mindenki flexszel igazította csopperré, pedig mennyivel szebbek felhergelve. A prehisztorikus, levegős blokkok mellbeverő kontrasztként álltak a modern sportmotorok között, csővázukban ott bolyongott a lélek, mázsáik helyzeti energiája behorpasztotta a motorgyártás idősíkját.
A 24 órás versenyeken ismertük meg az idomra kívölről szerelt lámpákat
Yoshimura, Lawson, Kerker – sorban ugrálnak be a márkák és a mögöttük álló zseniális mérnökök, versenyzők. A hetvenes évek végi kultikus gépek csillogó misztikummá váltak. A szőnyegen sorakozó Honda CB-k, Z1000R-esek és GS Suzukik mellett ott tipródtak a szakállas, középkorú bikerek. Ott volt arcukon, hogy mai motorjaik hibátlanságának ára van – a benzinszagú száguldás szentsége helyett már csak a gondtalan, unalmas eszközhasználat maradt.
GS 1000 Yoshimura bűvöletben
Egli Vincent? Imolában Csikóssal majdnem megkönnyeztük, az Intermoton még inkább gyomorba rúgott a svájci-angol szimbiózis. British Racing Green: már a színtől azonnal megmoccan a zsigerek között a birtoklás vágya, a vibráció egyre lejjebb csúszik – feláll a farok és megremeg a térd.
A Vincent archaikus futóművének nagyon kellett Egli mester tudása
Ami szép, az szép, hiába az istenített Nyugat. Az 500-as Jawa azokból az évekből származik, amikor a versenysportban még jelen voltak a szocialista országok gépei. A hetvenes évekre a magyar motorgyártás lecsengett, ekkor élte fénykorát a cseheké. A CZ és a Jawa utcai, terep- és salakmotorjai a legjobbak, vagy a legjobbak között voltak.
.jpg)
Jawa, CZ, Eso,Ogar és Böhmerland - a csehszlovák márkákat mindenhol ismerik a veteránosok
Legyen a végére még egy BMW, kell ez még, annyira atipikus és annyi érthetetlen szépség szorult bele, hogy percekig bambán álltam előtte. Kevesen fékeztek le, a sok bevilágított plasztik között nem figyeltek a csupa acél ívhalmazra. Nincs az euklidészi geometriának olyan tétele, amivel ezeket a vonalakat meg lehetne határozni. Abszintkúrát kaptak a bajorok, vagy lizergénsav gőze fölé hajoltak? Mi ez? Nem tudom, nem ismerem, és nem találom ennek a víziónak a nevét. Aki felismeri, ne habozzon. Az első helyes megfejtést beküldő óriási, majdnem félméteres könyvet kap ajándékba az új 7-es BMW-ről. Tényleg.
Kedves olvasóink, felismerik?
